Gryllus Dorka Rákay Philipnek: Legyél te is büszke Schilling Árpádra és Sárosdi Lillára!

„Helló, Philip, azt szeretném neked elmondani, hogy a Schilling Árpád és a Sárosdi Lilla nem árufeltöltő, nem tudom, honnan szeded ezeket az információkat, ezek az információk tévesek” – mondta Gryllus Dorka a Facebookra feltöltött videójában. A hosszú ideig Németországban is játszó színésznő arra reagált így, hogy Rákay Philip fideszes influenszer a Nagy Ervin színművészt kritizáló, június 2-i posztjában azt írta, hogy Schilling Árpád rendező árufeltöltőként dolgozik Németországban.

Gryllus Dorka a videóhoz fűzött posztjában felsorolta, hogy Schilling Árpád az elmúlt években rendezett több európai nagyvárosban, Sárosdi Lilla pedig öt színházi projektben vett részt, négy különböző társulattal, mindegyikben francia nyelven játszott.

Szerintem legyünk rájuk büszkék, hogy ilyen sokat értek el magyar művészként a világban, szerintem erre az egész ország büszke lehet, szerintem legyél rá te is büszke!

– mondta Gryllus Dorka.

Schilling Árpád, az egykori Krétakör alapítója és felesége, Sárosdi Lilla, két gyerekükkel négy évvel ezelőtt Franciaországba költözött. Sárosdi Lilla, aki a #metoo hashtag megszületése után másfél héttel osztotta meg saját abúzustörténetét, megnevezve Marton Lászlót, a Vígszínház volt igazgatóját, tavaly szeptemberben adott interjút a Telexnek, ezt itt tudja újra elolvasni.

Ahogy arról a Telexen is írtunk, Nagy Ervin a Facebookon „Dear Kálmán” megszólítással, hosszú posztban szólt vissza Rákay Philipnek, miután az kritizálta őt június 2-i bejegyzésében, amiért kiáll a tanárok ügye mellett. A színész azt írta, néhány napja személyesen találkoztak össze a pesti belvárosban, a Haris közben, de szerinte az egykori zenetévés úgy vonult el mellette, mint Gőgös Gúnár Gedeon. Erre válaszolva Rákay Philip, egykori zenetévés 11 pontban válaszolt, és többek között azt is írta, hogy elvinné Nagy Ervint egy körre az egyik „aranymercijével”.

Nagy Ervin már jó ideje kiáll a tanárok ügye mellett. A tavaly márciusi tanársztrájk idején felszólalt a Kossuth téri tüntetésen – ekkor interjút is adott a Telexnek –, de azóta is többször kifejezte szolidaritását a pedagógusokkal. Korábban azt mondta, ez az ügy meghatározza az ország következő harminc évét, továbbá hogy a jobboldal és a baloldal is tudja, hogy ehhez a témához nem nyúlt hozzá, és mindkét oldalnak lelkiismeret-furdalása van emiatt.

Június 1-jén tizenöt városban tüntettek újra az oktatásért és a státusztörvény bevezetése ellen. A „Levegőt” elnevezésű eseményt Molnár Áron „noÁr” és a Tanítanék Mozgalom szervezte. Szerintük ugyanis „a státusztörvény nem a közoktatás minőségének javításáról és az oktatás szabadságának elismeréséről szól, hanem kicsinyes bosszú és hatalomfitogtatás”.

A Belügyminisztérium március 2-án tette közzé a kormány honlapján a pedagógusok és a diákok által „bosszútörvénynek” nevezett státusztörvény tervezetét. A tervezet azért kapta a „bosszútörvény” nevet, mert a kritikusok szerint a kormány ezzel a törvénnyel akar bosszút állni a pedagógusokon és a diákokon. A sokat vitatott státusztörvényt kedden késő este benyújtották a parlamentnek, előtte a pedagógusok levelet kaptak Pintér Sándor belügyminisztertől. Ebben a cikkben összeszedtük, hogyan módosult a státusztörvény tervezetéhez képest a benyújtott törvényjavaslat.