Marad a szerepjátékos gyilkosság elítéltjeinek 15-15 éves börtönbüntetése
2023. június 6. – 18:29
Az Alkotmánybíróság a jogerős ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja – erre jutott az Alkotmánybíróság kedden a Telex Nyomozó podcastjában feldolgozott, szerepjátékos gyilkosságként ismertté vált bűnügyben.
Ahogy korábban megírtuk, az Alkotmánybíróság egyik öttagú tanácsának június 6-i ülésének napirendjére felvették a szerepjátékos ügyet, egész pontosan annak az alkotmányjogi panasznak az ügyét, amelyet az elítéltek nyújtottak be abban a reményben, hogy új esélyt jelenthet nekik.
A szerepjátékos ügyet, ezt a kriminalisztikai kuriózumnak számító gyilkossági ügyet részletesen bemutattuk a Telex Nyomozó podcastjában, melynek utolsó, tizedik része hétfőn jelent meg.
Emlékeztetőül: a 2022-ben jogerőre emelkedett ítélet szerint Krisztiánt, akiről azt gondolták, hogy elárulta barátságukat, Gergely és András megölte még 2010-ben. Az ügyben az egyetlen közvetlen bizonyíték a koronatanú Károly vallomása, aki az egyik elítélt, András közeli barátja volt. Ami összeköti az áldozat Krisztiánt, a koronatanú Károlyt, valamint az előre kitervelt gyilkosságért elítélt Andrást és Gergelyt, az a szerepjáték.
Az elítéltek következetesen ártatlannak mondták magukat a hosszúra nyúlt eljárás alatt, ám a bíróság több kanyar után végül bűnösnek találta mindkettejüket előre kitervelt emberölésben, és 15-15 évet kaptak. Jelenleg is fegyházban vannak mindketten.
Az elítéltek alkotmányjogi beadványával a podcast kilencedik, A pusztítás és az elítéltek reménye című része foglalkozott. Ahogy a podcastban a két elítélt ügyvédje, Tóth Attila Tas magyarázta: az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz, a tisztességes eljárásnak pedig a része az indokolt bírói döntéshez való jog.
Ezen keresztül támadták meg a jogerős ítéleteket, azzal, hogy szerintük az indokolás nem felel meg az indokolt bírói döntéshez való jognak, így a tisztességes eljáráshoz való jognak, így sérti az Alaptörvényt, sérti a tisztességes eljáráshoz való alapjogot. A panasztól, illetve annak esetleges sikerétől azt várták, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a jogerős ítéletet.
Ahogy az Ab most röviden összefoglalta a kapott beadványt: az indítványozók szerint az eljárásban nem érvényesült az az elv, hogy a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére. A beadványban az állt, hogy a bíróságok közvetett bizonyítékok alapján hozták meg döntésüket, illetve a bűnösséget megalapozó tanúvallomás az elítéltek álláspontja szerint elfogult tanútól származott, ezen kívül véleményük szerint a bíróságok által követett logikai láncolat erőltetett, és az ítéletek indokolása nem zárja ki a „másképpen történhetőség” lehetőségét.
A panaszbeadvány 2022. szeptember 8-án készült el. Az Alkotmánybíróság rendszere szerint az első irat 2022. október 20-án érkezett be. Az öttagú tanács keddi, június 6-i ülésén a panasz befogadhatóságának a vizsgálata volt a téma.
Az Alkotmánybíróság a panasz befogadhatóságának elutasításakor arról írt, hogy „az elsőfokú bíróság 65 oldalas, a másodfokú bíróság 49 oldalas ítéletében részletesen indokolta a megállapított tényeket és értékelt bizonyítékokat”. Az AB megállapítása szerint arról van szó, hogy az indítványozók, vagyis az elítéltek az ítéletben foglalt döntéssel nem értenek egyet és az ítéletek törvényességi kritikáját fogalmazzák meg.
Ahogy a visszautasító végzés rövid indoklásából kiderül: az Alkotmánybíróság nem vizsgálta részleteiben a szerepjátékos ügyet, hanem úgy ítélte meg, hogy
a panaszban szereplő kifogások a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet nem vetnek fel, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést nem alapoznak meg.
Az Alkotmánybíróság álláspontja az, hogy „az alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belüli újabb jogorvoslati fórumnak, a jogorvoslattal már nem támadható bírósági határozatok által okozott jogsérelem orvoslása eszközének”.
A végzés indoklásában szerepel, hogy az Ab jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatára és kiküszöbölésére korlátozódik, ezért a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói értékelésének, illetve a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára nem rendelkezik hatáskörrel. Azt is megjegyeztek még, hogy a
bíróságok indokolási kötelezettségéből pedig nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem az indítványozó szubjektív elvárásait kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása.
A Telex Nyomozó podcast sorozat epizódjait itt találja:
- első rész: Ez a szerepjátékos gyilkosság
- második rész: Gyilkosság és szerepjáték: alibi, csali, vagy ennél is több?
- harmadik rész: A naivitásáért nagyon megfizetett – Krisztián a Szerepjátékos gyilkosság áldozata
- negyedik rész: Gergő a történelem szakos mesélő, aki a legjobb barátja megöléséért ül
- ötödik rész: András, a keresztény, késgyűjtő, vegetáriánus macskamentő, aki 15 évet kapott
- hatodik rész: Az érzelmek nélküli koronatanú – bemutatjuk Károlyt
- hetedik rész: A fel nem fedezett holttesttől az értelmetlen telefonhívásokig
- nyolcadik rész: Hiányzó vér, horrorvers és Andrea, a barátnő bográcsügye
- kilencedik rész: A pusztítás és az elítéltek reménye
- tizedik rész: Így készült, egy meglepetés és két válasz arra, hol itt a szerepjáték
