Karácsony az uniós ellenőrző bizottságnak is beszélt a Budapestnek hátrányos kormányzati lépésekről

Háromnapos látogatáson Budapesten tartózkodik az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága. A delegáció tagjai Budapest főpolgármesterével is találkoztak. „A bizottság érdeklődött a kormány által benyújtott helyreállítási tervről, emellett javaslatokat is megfogalmaztam” – mondta Karácsony Gergely a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón.

A főpolgármester szerint a feltett kérdésekből és a beszélgetésből az látszott, hogy olyan képviselők érkeztek Magyarországra, akik „alaposan ismerik a magyarországi helyzetet”.

„Mindannyian egyetértenek velünk abban, hogy nem szerencsés, hogy Magyarország ma nem jut hozzá az EU-s forrásokhoz”

– mondta. A főpolgármester arról beszélt a delegációnak, hogy Budapest gazdasági potenciálja alapján akár magától, egyéb források nélkül is tudna fejlődni, de a megtermelt pénz a központi költségvetésbe jut, Budapest ezért is függ az uniós forrásoktól. Kiemelte azt is, hogy a mostani hétéves EU-s ciklusban 200 milliárd forintra számíthatnak az EU-tól az előző 340 milliárdhoz képest.

Karácsony beszélt a delegációnak a fővárost ért „hátrányos kormányzati diszkriminációról” is.

Példának hozta, hogy a kormány 2015-ben úgy döntött, hogy a különválasztja a közép-magyarországi régió és a főváros fejlesztését, ezzel csökkentve az EU-s források elérhetőségét. Hozzátette: Az ellenzéki önkormányzatok „szignifikánsan kevesebb” EU-s forráshoz jutnak. Ez szerinte kimutatható Budapest és több ellenzéki vezetésű vidéki nagyvárosnál is, ezért javasolta a bizottságnak, hogy vizsgálják meg azokat az eszközöket, amelyekkel felül lehet írni ezeket a kormányzati szándékokat.

Karácsony azt kérte a bizottságtól, hogy igyekezzenek megoldást találni a kormány és az Európai Bizottság közötti megállapodás megszületésére.

Arra is kérte a bizottság tagjait, hogy a jelentésükben a megoldások között szerepeljen a városok közvetlen finanszírozása is.

A küldöttség tagjai részletesen kikérték Karácsonyék véleményét a kormány által benyújtott helyreállítási tervről is. Karácsony Gergely az egyeztetésen szóvá tette, hogy az EU-s helyreállítási tervben szereplő döntéseket semmilyen társadalmi egyeztetésre nem bocsátotta a kormány, ami „a partnerség legalapvetőbb köreit sem futotta le”.

„A főváros is csak a sajtóból tudta meg, hogy a kormány mire szeretné költeni a pénzt” – mondta a főpolgármester. Felhívta a figyelmet az uniós pénzek elköltésének centralizációjára is, ami Karácsony szerint kockázatokat hordoz magában. Ide sorolta azt a módosítást, ami jelenleg már a parlament asztalán van: ez azt írná elő, hogy az összes EU-s beruházás projektmenedzsmentjét az állam látná el. A főpolgármester szerint hasonló központosításnak már látta kárát Budapest: volt, mikor 10 milliárd forint úszott el, mert kicsúsztak a határidőből, mivel az állam nevében dolgozó szervezet „lassan dolgozott”.

Kérdezték arról, hogy a fővárosi önkormányzat mit tesz az átláthatóság kérdésében: Karácsony példának hozta, hogy van egy együttműködésük a Lánchíd felújításával kapcsolatban a Transparency Internationallel, amiben követték a közbeszerzési folyamatot.

A főpolgármester bízik abban, hogy a delegáció és a mostani egyeztetések segíteni fognak abban, hogy az ország mihamarabb hozzájusson az EU-s forrásokhoz. „Természetesen nem annak az árán, hogy az EU szemet huny a magyarországi jogállamisági problémák felett” – tette hozzá.

Mással is egyeztetnek

A delegációban két néppárti, a német Monika Hohlmeier és a finn Petri Sarvamaa mellett egy szocialista képviselő, a holland Lara Wolters is ott van. Emellett a magyar kormány egyik leghangosabb kritikusa, a zöldpárti Daniel Freund is helyet kapott a bizottságban, aki a látogatás előtt twitteres üzengetésbe keveredett Deutsch Tamással. Megfigyelőként csatlakozott a delegációhoz két magyar EP-képviselő is, a momentumos Cseh Katalin és a DK-s Rónai Sándor. A küldöttségben az uniós számvevőszék és az Európai Bizottság is képviselteti magát.

A hétfőn Magyarországra érkezett képviselők a helyreállítási és ellenállóképességi alap magyarországi működtetésére kialakított folyamatokat és ellenőrzési módját is vizsgálják. A feltételességi mechanizmust tavaly decemberben indította – elsőként és eddig csak a magyar kormánnyal szemben – az Európai Unió Tanácsa. A 27-ből 25 tagállam igennel szavazott az európai bizottsági javaslatra, amely szerint a magyar jogállamiság helyzete veszélyt jelent az uniós költségvetésre. Az Európai Bizottság a költségvetésen felüli helyreállítási alapból sem fizet a kormánynak 27 „szupermérföldkő” teljesítéséig.

A delegáció tagjai találkoznak többek között kormánytagokkal, emellett több olyan szervezet képviselőivel is egyeztetnek, amiknek szerepük van az uniós költségvetés védelmében: az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az új Integritás Hatóság. A delegáció látogatásáról és annak jelentőségéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Nem mindenki örül az EP-delegáció érkezésének: hétfőn a Fidelitas aktivistái eurókötegekkel megtömött táskával várták az Európai Parlament uniós pénzek felhasználását vizsgáló delegációját. Ezzel a korábbi EP-alelnök, Eva Kaili korrupciós ügyére utaltak: a több százezer eurónyi kenőpénz egy részét táskákban és egy bőröndben rejtegette a botrány miatt lemondó Kaili és a férje.