Petőfi, 1956, oroszok: rejtélyes plakátokon hirdetik a magyar–ukrán sorsközösséget Kárpátalján

Nagyjából azzal egy időben, hogy több magyar városban „Ruszkik, haza!” feliratú plakátok jelentek meg, Ukrajnában is hasonló tartalmú plakátok tűntek fel. A Csehszlovák Kém nevű Facebook-oldal számolt be először arról, hogy kétnyelvű, a magyar–ukrán sorsközösséget hangsúlyozó óriásposzterek jelentek meg a kárpátaljai Ungváron. Az ezeken szereplő szöveg szerint Oroszország 1956-ban Magyarországot gyilkolta, 2014 óta pedig Ukrajnát. Ennek megfelelően a plakát egyik felén a budapesti Corvin közt látjuk az 1956-os forradalom idején, a másik felén pedig egy szétlőtt ukrajnai épületet. Egy másik változat szerint Oroszország gyilkolta le Petőfit 1849-ben, és Oroszország gyilkolja most Ukrajnát.

A Csehszlovák Kém posztja szerint Szandra Tóthová, a People In Need nevű humanitárius szervezet szlovákiai csoportjának munkatársa küldte el nekik a fotót az ungvári plakátról. Hogy ki áll ezek mögött, nem derült ki akkor. A plakáton sem utalt rá semmi, hogy kinek a megrendelésére kerültek ki, ki fizette azokat.

A plakátokon lévő QR-kód az ukrán legfőbb ügyészség honlapjára visz, ahol az oroszok által elkövetett háborús bűnöket listázzák. Megkérdeztük az ukrán legfőbb ügyészséget is, hogy van-e közük a plakátokhoz. Válaszukban azt írták: „a Legfőbb Ügyészség nem rendelte el az említett óriásplakátok gyártását és elhelyezését. A főügyészségnek a kihelyezésükkel kapcsolatban sincs információja.”

Mint a Telex korábban beszámolt róla, a Magyarországon, például Gyulán, Egerben és Miskolcon kihelyezett „Ruszkik, haza!” feliratú plakátok esetében tisztább a helyzet. Azokon szerepel, hogy a kampány a Nyugati Pályán nevű Facebook-csoport megbízásából készült, amit az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége támogatott. A Magyarország Nyugathoz tartozása mellett felszólaló oldalt Amerika budapesti nagykövetségének támogatásával a FLOW PR (Splendidea Communications Kft.) kommunikációs ügynökség üzemelteti. Az Ungváron látott plakátokról megkérdeztük a Nyugati Pályánt. Megkeresésünkre azt írták:

„A képen szereplő plakáthoz nincs semmilyen közünk.”

Petőfi is feltűnik a rejtélyes plakátokon

Nemcsak Ungváron jelentek meg hasonló plakátok, hanem máshol is a magyar–ukrán határ közelében. Az ukrán Tribuna nevű híroldal még március végén írt róluk, tehát már jóval azelőtt kikerültek, mielőtt a Csehszlovák Kém beszámolt volna a létezésükről.

A rejtélyes plakátok ügyében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget is megkerestük. Brenzovics László, a szövetség elnöke kérdéseinkre szűkszavúan annyit válaszolt, hogy nem tudnak felvilágosítást adni.

Olyan verziója is készült a magyar és az ukrán történelem között párhuzamot vonó plakátoknak, amin az orosz dárdákkal szembenéző Petőfi Sándor szerepel: ezen egyenesen azt állítják, hogy a magyar költőt is az oroszok ölték meg. Az Rtl.hu azt írta: a petőfis plakátokon található QR-kód a magyar Honvédelmi Minisztérium honlapjára, azon belül is egy 2012-es cikkre visz, amely Petőfi haláláról szól. Ebben egyébként azt írják, hogy nem tudni, mi lett a költővel a vesztes segesvári csata után.

Egy Facebook-oldalnak lehet köze a plakátokhoz

A Tribuna az Ukrajinszke Zakarpattia nevű Facebook-oldal (Українське Закарпаття) posztjára hivatkozott. Nem sokat lehet tudni az oldalról, például azt sem, hogy kik írnak oda, kik kezelik. Ukrajnai forrásaink sem tudtak semmi biztosat mondani az oldal üzemeltetőiről, de azt valószínűsítették, hogy az oldalnak köze lehet a plakátokhoz. Egyes hírek szerint az oldal valamilyen formában kapcsolatban áll valamelyik ukrajnai biztonsági szolgálattal, de arról egymásnak ellentmondó információk keringenek, hogy melyikkel. Azt ukrajnai forrásaink is megerősítették, hogy a plakátokon nincs semmiféle hivatalos információ arra vonatkozóan, ki helyezte ki őket.

Az oldal rendszeresen foglalkozik a magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos politikájával, Orbán Viktorról és Szijjártó Péterről is több bejegyzésük van. A napokban egy Dúró Dórával készült interjúról is beszámoltak, a posztban „moszkvai finanszírozású náci pártnak” nevezték a Mi Hazánkat. Írtunk a Facebook-oldalon megadott emailcímre, arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e közük a Kárpátalján látott plakátokhoz. Amint érdemben válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Kinek hirdetik a magyar–ukrán sorsközösséget?

Az sem egyértelmű, hogy kiket akarnak megszólítani a plakátokkal, mivel valószínűleg Kárpátalján is magas azok aránya, akik továbbra is támogatják az Oroszország elleni küzdelmet, míg Magyarországról nem mondható el ugyanez. Ráadásul sok kárpátaljai harcol a fronton: friss hír, hogy eddig legalább 18 kárpátaljai magyar katona halhatott meg a háborúban.

A Nyugati Pályán-féle plakátok esetében egyértelmű az üzenet: arra reflektálnak, hogy a kormányzati narratíva szerint azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség a háború lezárásához, kormánypárti politikusok azonban sosem részletezik, hogyan képzelik el mindezt. Az is igaz, hogy a magyar és az ukrán kormány között nem felhőtlen a viszony, ami nagyrészt annak tudható be, hogy Magyarország miként viszonyul az Ukrajnát lerohanó Oroszországhoz. Jó példa erre, hogy a háború kitörése óta négyszer járt Moszkvában Szijjártó Péter.

A parlament március végén megszavazott ugyan egy békepártinak mondott nyolcpontos határozatot, amelyben elítélik Oroszország katonai agresszióját, és elismerik Ukrajna jogát az önvédelemhez, de ugyanebben az orosz agresszió miatt hozott uniós szankciókat is elítélték, ami jól mutatja a kormányzati kommunikáció fonákságát.