Ferenc pápa egy bölcsőkkel és nem sírokkal teli jövőre vágyik

A Kossuth téri szentmise után, magyarországi látogatása utolsó programjaként, az egyházfő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem információs technológiai és bionikai karán találkozik az egyetemi és kulturális élet képviselőivel.

Az egyházfő és a vatikáni delegáció repülőgépe a hivatalos búcsúztatást követően, vasárnap késő délután indul vissza Budapestről Rómába.

Ferenc pápa befejezte a szentmisét, a Kossuth téren elénekelték a himnuszt. A pápa lement a színpadról, a tömeg, a politikusok is elindultak a térről.

A Szabadság téren is oszlik a tömeg, az önkéntesek elkezdtek vizet osztani. A Nyugati tér és a Deák tér felé is megindultak az emberek, a Szabadság tér felől szép lassan lehet haladni.

Ferenc pápa záróbeszédét azzal kezdte, hogy megköszönte Erdő Péter bíboros szavait, és köszöntötte Novák Katalin köztársasági- és Orbán Viktor miniszterelnököt. Megköszönte az egyház képviselőinek és a magyar népnek a fogadtatást és a szeretetet, amivel várták, és kifejezte háláját azoknak, akik messziről utaztak ide, hogy láthassák őt, valamint a látogatás szervezőinek.

„Mindannyiótoknak mondom: köszönöm, Isten fizesse meg!”

Külön kitért azokra is, akik nem tudtak részt venni a misén: az idősekre és betegekre, azokra, akik egyedül érzik magukat, és azokra, akik „akik egyedül érzik magukat és azokról, akik elvesztették az Istenbe vetett hitüket és az életbe vetett reményüket”.

„Közel vagyok hozzátok, imádkozom értetek és megáldalak benneteket”

– mondta.

Ahogy a mise során, úgy beszédében is köszöntötte a diplomatákat és a más keresztény felekezetekhez tartozó résztvevőket. Örül, hogy a különböző felekezetek és vallások Magyarországon harmóniában élnek egymás mellett, támogatják egymást. Tetszett neki, hogy Erdő Péter kiemelte, hogy az ország a nyugati kereszténység keleti határán található, mert szerinte szép, hogy a határok nem elválasztó vonalak, hanem kapcsolódási pontok, valamint

„hogy a Krisztusban hívők azt a szeretetet helyezik előtérbe, ami egymással összeköt és nem a történelmi, kulturális és vallási különbségeket, amelyek egymástól elválasztanak”.

Ezek után Száz Máriához fordult, rá bízott minden magyart, valamint az európai kontinens hitét és jövőjét, amikre sokat gondolt az elmúlt napokban – különösen a béke ügyére.

„Szent Szűz, tekints a különösen sokat szenvedő népekre. Tekints különösen a szomszédos, meggyötört ukrán és az orosz népre, neked szentelt népeidre. Te, aki a Béke Királynője vagy, öntsd az emberek és a népek vezetőinek szívébe a vágyat, hogy a békét építsék, hogy a következő nemzedékeknek a remény jövőjét nyújtsák, ne a háborút; egy bölcsőkkel és nem sírokkal teli jövőt; egy testvérekkel és nem falakkal teli világot.”

Szűz Máriához imádkozik az Egyházért Európában, hogy újra megtalálják az imádság erejét, az igehirdetés szépségét.

„Reád bízzuk ezt az Egyházat és ezt az Országot. (…) Kedves testvéreim, azt kívánom nektek, hogy Krisztus örömét terjesszétek: Isten éltessen titeket! Hálás vagyok nektek ezekért a napokért, a szívemben hordozlak benneteket, és kérlek, hogy imádkozzatok értem. Isten áldd meg a magyart”

– zárta beszédét Ferenc pápa.

Ferenc pápa miséje után Erdő Péter bíboros megköszönte neki, hogy ellátogatott Magyarországra. Amikor a pápa megkezdte szolgálatát, azt mondta, hogy az egyháznak a perifériára is el kell mennie. „A szívünkből szólt” – mondta a bíboros. A püspöki kar akkor megállapította, hogy a magyar katolikus közösség perifériának számít, és ez a történelem során is így volt – legyen szó a Római birodalom határáról, a Frank birodalom befolyásának keleti végéről, vagy az Oszmán birodalom északi határvidékéről.

„A nyugati kereszténységnek is ezer éve a keleti határán élünk”

– mondta.

Másodjára is megköszönte a pápának, hogy eljött Magyarországra, egy olyan néphez, aminek nyelvéhez szerinte „még hasonlót is nehéz találni az egész világon”, egy olyan néphez, ami ezer éve „szeretettel ragaszkodik ahhoz a nyugati kereszténységhez, amelyről sokszor úgy érezte, hogy megfeledkezett róla”.

Azt is megköszönte, hogy meglátogatta a szegényeket és a menekülteket, bár itt kihangsúlyozta, hogy azokat a menekülteket, akik „innen, a szomszédból, Ukrajnából érkeztek”. Örült, hogy meglátogatta a beteg gyerekeket, fiatalokat, akik a „legnagyobb kihívást és a legnagyobb lehetőséget jelentik Egyházunk számára”.

Arról is beszélt, hogy a Duna mentén élő népek megtanulták, hogy a folyó nemcsak egy elválasztó határ, hanem – „ha bölcs hozzáértéssel hidakat építünk” – akkor össze is köti a népeket. Erre példaként hozta Szent Istvánt, akit a katolikus és ortodox egyház is szentként tisztel, mert még akkor avatták szentté, „amikor teljes volt az egység Kelet és Nyugat egyháza között”.

„Köszönjük, Szentatya, hogy elhozta hozzánk a dialógus és a béke üzenetét, amely ma különösen is időszerű. Isten bőséges áldását kérjük Szentséged személyére és szolgálatára! Kérjük, adja ránk apostoli áldását”

– zárta beszédét Erdő Péter bíboros.

A Kossuth téren és azon kívül is áldoztatnak éppen. Több mint 70 ezer ostyával készültek az eseményre.

A hívek könyörgése több nyelven zajlott, a német után közvetlenül az ukrán következett. Érezhetően a háborúra reagálva az hangzott el, hogy

„Imádkozzunk a világ békéjéért, hogy a hatalmat gyakorlók és mindazok, akik társadalmi felelősséget vállaltak, az igazi jót keressék, hogy a nemzetek egyetértésben élhessenek.”

Ferenc pápa a Kossuth téren Jézus küldetéséről beszélt. „Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen” – idézi János evangéliumát. Bemutatta, hogy Jézus jó pásztor, hiszen megkereste juhait, amikor elveszettek voltak, kiragadta őket a halálból, és végtelen gyengédséggel szereti juhait, az életét adta értük.

Kiemelte, hogy Jézus először nevükön szólította, majd kivezette a juhait. Az első fontos, mert már akkor szerette híveit, amikor azok még tévelyegtek. Ennek ellenére is magára vette vétkeik terhét, hogy visszavigye őket az Atya szívéhez.

„És még ma is, minden élethelyzetünkben, mindabban, ami a szívünket nyomja, a veszteségeinkben, a félelmeinkben, a vereség időnként ránk törő érzésében, a szomorúság börtönében, ami azzal fenyeget, hogy elveszi a szabadságunkat, Ő hív minket. Jó Pásztorként jön, és nevünkön szólít minket, hogy elmondja, az Ő szemében milyen értékesek vagyunk.”

Felszólította a híveket, hogy érezzék át annak örömét, hogy ők Isten szent népe, az Ő hívására születtek, Ő gyűjtötte egybe őket. Azért gyűjtött egybe mindenkit a Kossuth térre, hogy – bár különböznek egymástól, különböző közösségekbe tartoznak – egyetlen ölelésben egyesítse őket.

„Olyan szép, ahogy most együtt vagyunk: püspökök és papok, szerzetesek és világi hívek”

– mondta, és rámutatott, hogy más keresztény felekezetek küldöttei, a zsidó közösség vezetői és civil szervezetek képviselői is részt vesznek a misén.

„Ez a katolicitás: mindannyiunkat, keresztényeket, akiket a Jó Pásztor név szerint szólított meg, arra hívott, hogy szeretetét befogadjuk és továbbadjuk, hogy az Ő nyáját befogadóvá tegyük és sohasem kirekesztővé.”

Ezek után arról beszélt, hogy Jézus ki is vezeti a juhait. Először azonban nyájba tereli őket, aztán kiküldi juhait a nagyvilágba, hogy terjesszék az igét. Ezt a be-ki mozgást jelképez az is, amikor Jézus kapukén beszél magáról.

„Jézus a kapu, amely szélesre tárult, hogy beléphessünk az Atya közösségébe és megtapasztalhassuk irgalmát; de mint köztudott, a nyitott kapu nemcsak arra szolgál, hogy belépjünk valahová, hanem arra is, hogy elhagyjuk azt a helyet, ahol vagyunk. És jegyezzük meg jól: mindannyian – senkit sem kizárva ebből a »mindannyian«-ból – erre kaptunk meghívást: hogy kilépjünk a komfortzónánkból és legyen bennünk bátorság eljutni az összes perifériára, ahol szükség van az evangélium világosságára”

– mondta.

Ezek után arról beszélt, hogy mindannyiuknak nyitott kapuvá kell válniuk, és szomorúan látja, hogy sokan inkább zártak. Nekik az önzésük zárt kaput azok előtt, akikkel nap mint nap elmennek egymás mellet.

„Individualizmusunk zárt kapuit egy olyan társadalomban, amely sokakat azzal fenyeget, hogy elsorvasztja őket a magány; a szenvedők és a szegénységben élők iránti közönyünk zárt kapuit; a zárt kapukat azokkal szemben, akik idegenek, mások, menekültek, szegények.”

Fontosnak tartja, hogy az egyházi közösség is nyitott legyen, és ne zárkózzon be azok előtt, akik „nincsenek rendben”, vagy Isten bocsánatára vágynak. Arra kér mindenkit, hogy nyissák ki kapuikat, szavakkal, gesztusokkal, hétköznapi tettekkel próbáljanak meg kicsit olyanok lenni, mint Jézus. Olyan kapuk, amik senki előtt nem zárulnak be.

Kitért az egyház képviselőire is. Kiemeli, hogy ők mind pásztorok, ami nem rabló és nem tolvaj, vagyis nem él vissza a szerepével, és nem nyomja el a rábízott nyájat. Őket is arra kéri, hogy nyitott kapuk legyenek.

„És mondom ezt a laikus testvéreknek, a katekétáknak, a lelkipásztori munkatársaknak, a politikai és társadalmi felelősséget viselőknek és azoknak is, akik egyszerűen csak élik, néha nehézségek árán a mindennapi életüket: legyetek nyitott kapuk. Engedjük be szívünkbe az élet Urát, az Ő igéjét, aki vigasztal és gyógyít, utána pedig lépjünk ki és váljunk mi magunk is nyitott kapukká a társadalomban. Legyünk nyitottak és befogadóak egymás felé, hogy segítsük Magyarországot a testvériség és a béke útján növekedni.”

Rosszul lett egy nő a Kossuth téren Ferenc pápa szentmiséje alatt, hordágyon kellett elvinni, írja a Bors. A téren óriási a tömeg, de a mentősök azonnal reagáltak, és hozzá tudtak férni a beteghez.

Fehér és arany színű, a feltámadt Krisztust ábrázoló és a Dunára is utaló miseruhában tartja a szentmisét Ferenc pápa, amelyet a Szociális Testvérek Társaságához tartozó Fecske Orsolya szerzetesnő, festőművész tervezett az MKPK felkérésére.

A miseruhán a fehér és az arany színek dominálnak, amelyek a katolikus hagyományok és a liturgikus előírások szerint a húsvéti időszakra utalnak.

Az öltözéknek része a miseruha, a stóla (a miseruhán viselt szalag), a püspöki süveg, a palást és a diakónusok számára készített dalmatika is.

A miseruha legfőbb dísze a feltámadt Krisztust ábrázoló rajz, amely arany háttér előtt fehér fénykontúrként jelenik meg. A rajzon Jézus szívéből két folyam – a vér és a víz szimbóluma – indul, amelyek folyóvá terebélyesednek.

A folyó képe utalás a Dunára, az ország egyik fő jelképére, és kapcsolódik a Budapesten másfél évvel ezelőtt megrendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelképeihez is. A folyón megjelenő kék szín egyezik a feltámadt Krisztus feje fölött megjelenő ég színével. A kék szín egyfajta hidat képez a föld és az ég között, amely egyben emlékeztethet Szűz Mária alakjára is.

A Báthory utca a tértől a Szemere utcáig tele van, a Báthory utca és Hold utca találkozásánál is sok ember nézi a kivetítőket. A Szabadság tér mellett megtelt az Alkotmány utca nagy része is, de igazából elmondható: ahol kivetítő van, ott emberek is vannak.

A tér mindegyik oldalához, a bejáratoknál mindenhova raktak kivetítőt. A Jászai Mari tér felől még most is rengeteg ember érkezik, tartanak a kint álló tömegek felé, hogy a misét és a pápa beszédét meghallgathassák.

A Vatikán Youtube-csatornáján közvetíti élőben a budapesti szentmisét.

Ferenc pápa a színpadon, imádkozik a hívekkel.

A Bajcsy Zsilinszki úttól, a Kálmán Imre utcától a Deák térig buszok parkolnak, szlovákiai, erdélyi, magyar vidéki helyszínekről.

A miniszterelnök is a Kossuth téren van.

Az egyházfőt a színpad mögé vitték autóval, a pápamobil a Néprajzi Múzeumnál fordult a térre. Erdő Péter ül mögötte. Integet az összegyűlt tömegnek, ami közben magyar és vatikáni zászlókat lobogtat. „Éljen a pápa!” – kiabálják páran.

Csecsemőket nyújtanak oda hozzá, egyikük fejét meg is puszilja. Néha megáll a pápamobil, a pápa mosolyog, integet, keresztet vet, áldást oszt.

A szervezők azt mondják, a Szabadság téren nézik a legtöbben valószínűleg a misét a Kossuthon kívül, ami reális is, a Szabadság tér szinte teljesen megtelt. Vannak mobilvécék kint, kitelepült egy Ferenc pápa szuveníreket áruló sátor is, a tér hátsó részében gyóntatnak is.

Megérkezett a misére Áder János és Schmitt Pál is.

Karácsony Gergely polgármester és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes is odaértek a szentmisére.

Megérkezett a Kossuth térre Rogán Antal, Kovács Zoltán kísérte be. Schmitt Pál, Semjén Zsolt, Kubatov Gábor, Varga Judit és Fodor Gábor is a helyszínen vannak már.

Mostanában zárják a kapukat, de még mindig tömegek próbálnak bejutni. A szervezők szerint „nem tudnak már nagyon bejutni, megtelt a tér”. Kint egy férfi arról panaszkodik, hogy „most mi, talán tíz emberre számítottak, hogy annyi jön ide?”. A Nádor utcai bejáratnál nem igazán értik az emberek, miért a Kossuthra szervezték a misét.

Közben úgy néz ki, azért készültek itt mégis a tömegre: kint sátrakban készítik már elő az ostyát, azt mondják a szervezők, lesz a kint maradtaknak, a kivetítő elől nézőknek is áldoztatás például.

A szentmisére vár Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András, aki Facebookra posztolt a Kossuth térről. „Már a várakozás is lélekemelő! Megtiszteltetés és öröm, hogy részt vehetek Ferenc pápa szentmiséjén!” -írta a kép mellé.

Juhász Hajnalka, KDNP alelnöke is posztolt a helyszínről, „a Vatikán és a magyar nép szíve egyszerre dobban” – írta hozzá.

A Kossuth tér mellett a Szabadság tér is szinte teljesen megtelt Két ponton is van kivetítő, csak itt több százan nézik kintről, kivetítőn a programot.

A Nádor utca felé parkol egy autó Ferenc pápa képével, azzal a szöveggel, hogy „Szeretettel hívunk mindenkit! Ferenc Pápa Magyarország 2023. 04. 28-30. Krisztus a jövőnk!”. Az autó platóján egy üres vitrin, ebben szokta ez a több helyre járó csapat a hatalmas nagy fafeszületet hordani. De ezt sokan nem tudják, kisebb tömeg áll meg mindig az autó mellett, azt mondogatják egymásnak, hogy biztos ez a pápamobil, „Ezzel viszik, nem? Biztos már itt van” – mondogatják egymásnak.

6 órától lehetett érkezni a Kossuth térre, ami 7 órára szinte teljesen megtelt. A Jászai Mari tér felől nem közelíthető meg a Kossuth tér, az emberek a villamoson egymásnak adják a tippeket, merre kell menni – egyelőre legtöbben a Nyugati felől próbálkoznak.

A Nyugati aluljáró szintén teljesen tele, minden irányban csak lassan, tömött sorokban lehet haladni, akár a Jászai felé próbálkozik az ember, akár a Deák felé indul el. A tömegben „rossz szervezésről” panaszkodik egy férfi, egy pár szerint érthetetlen, hogy nem kötötték ingyenes regisztrációhoz a programot, mert „így láthatóan nem tudták felmérni, hányan jönnek. Viszont ez így káosz lett”.

A beengedést nagy biztonsági átvilágítás előzte meg, mindenkinek átnézték a táskáját. A teret szekciókra osztották, mindenhol székekre ültetik le az embereket. Csak a tér legszélén állnak néhány soros tömegben az emberek.

A kivetítőkön Ferenc pápa életét pörgették végig, az összegyűltek arról tudhattak meg többet, hogy ki ő, mit csinált a pápaság előtt, és mikor lett pápa.

A Szabadság tér is teljesen megtelt, az emberek kivetítőkről nézik az eseményeket. Néhányan próbálnak bejutni még, de a legtöbben feladták, besátraztak a képernyők elé polifómokkal, étellel, itallal. Van, aki hozott ki magának kempingszéket, sámlit, nekik „jó képernyőn is”.

Az emberek a téren és a különböző, kivetítővel ellátott helyszíneken is imádkoznak.

Ferenc pápa fél tíztől kezdi a szentmisét, a tervezett program a Kossuth téren a következő:

• 6:00 Már ekkor megkezdik a hívek beengedését a lezárt Kossuth térre, ahol magyarországi látogatásának utolsó napján a pápa tart vasárnapi szentmisét.
• 07:30 A rózsafüzér imádság kezdete.
• 8:15 Legkésőbb eddig az időpontig lehet belépni a térre. A Kossuth téren is a Bazilikánál látott biztonsági szabályok lesznek érvényben: tilos lesz bevinni a térre szeszes italt, üvegkulacsot, termoszt, drónt vagy bármilyen más távirányítású eszközt, kerékpárt, rollert, élő állatot (kivéve segítő és vakvezető kutya), és bármilyen olyan jelképet, transzparenst, molinót, ami a rendezvény szellemiségével nem összeegyeztethető.
• 08:40 – 9:00 A pápa megérkezik a térre.
• 9:00 Ferenc pápa a pápamobilból üdvözli az összegyűlt híveket a Kossuth téren.
• 9:30 A pápa szentmisét tart a Kossuth téren. A misére előzetesen több százezer embert vártak: a Kossuth téren 20 ezer férőhely lesz majd. Akiknek nem jutott hely, azok a környező utcákban kihelyezett kivetítőkön tudják követni a misét.
• 10:45 Regina coeli, vagyis a katolikus egyház ősi latin Mária-himnusza.
• 11:10 A hivatalos program vége.

A kapuk a hajnali óráktól voltak nyitva, a helyeket érkezési sorrendben töltik fel. Azok számára, akiknek a téren nem jutott hely, a környező utcákban biztosítanak kivetítőket, amelyeken követhetik a liturgiát.