Meghátrált a minisztérium és az államkincstár a megrángatott nagycsaládos autóvásárlók ügyében

Kínos helyzetbe manőverezte be magát a Magyar Államkincstár (MÁK), amikor néhány hónapja jogtalanul visszakövetelte a három- vagy többgyerekes családok egy részétől az autóvásárlásra adott, akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást.

Április közepén többeknek új levelet küldtek, amelyben visszavonták a támogatás visszaköveteléséről szóló határozatot. A mostani döntés indoklásában arra a 2021. szeptemberi kormányrendelet-módosításra hivatkoztak, amit korábban következetesen félreértelmezett a kincstár, ám a változásban szerepet játszhat egy pontosan meg nem nevezett bírósági ítélet is. Erről okunk van feltételezni, hogy a Győri Törvényszék március 9-i döntéséről van szó, amelyben a Dr. Horváth Péter ügyvéd által képviselt nagycsaládos autóvásárló ügyében elkaszálták az államkincstárt.

Az ítéletben szereplő jogszabályértelmezés alapján változtatta meg a kincstárt felügyelő Kulturális és Innovációs minisztérium korábbi álláspontját. Elismerte, hogy nem kérhették volna vissza azonnal a korábbi köztartozásokra hivatkozva a pénzt. Előzőleg fel kellett volna szólítani az érintetteket, hogy 14 napon belül rendezzék a köztartozásukat, mert csak így tarthatják meg a támogatásból származó milliókat. Csakhogy ezt sok esetben elmulasztották.

Nem tudták, hogy tartoztak az államnak, amikor pénzt kaptak autóra

A hivatali földcsuszamlás fellélegzés lehet sokak számára, de a fordulat további kérdéseket vet fel, amelyek megértéséhez érdemes megismerni az ügy eddigi epizódjait.

Mint azt a Telexen először január 17-én olvashatták, a visszafizetési felszólításokban azzal érvelt az államkincstár, hogy az érintettek megszegték a pályázat egyik feltételét, amikor kérelmükben úgy nyilatkoztak, hogy nincs köztartozásuk. Egy utólagos vizsgálat során derült ki ugyanis, hogy a 28 ezer igénylő közül 65-en tartoztak az államnak, vagy egy önkormányzatnak amikor pénzt kaptak autóra.

Bár a családok egy része időközben rendezte sokszor csak pár ezer forintos hátralékát, őket sem kímélték, sőt, külön megtiltották, hogy a részben állami pénzből vásárolt autó eladásából fizessék vissza a támogatást, ami végképp érthetetlenné teszi ezt a kegyetlenkedést.

Az általunk megismert esetek egyikében sem tudtak az érintettek korábbi tartozásukról. Nem is akarták volna eltitkolni azt, de ez sem változtatott helyzetükön, mert a méltányossági kérelmeket szintén visszadobta az államkincstár.

Csak akkor voltak hajlandóak eltekinteni a követeléstől, ha könyvelési hiba miatt szerepelt köztartozás egy pályázó nevén, ahogy ez egy ismert tévés újságíró esetében is történt. Egyéb megoldásként közigazgatási pert indíthattak vagy részletfizetést kérhettek a megrángatottak, de ez utóbbi azzal jár, hogy végül nem 2,5 hanem 3 millió forintot kell törleszteniük a kamatok miatt.

Első cikkünk előtt és azóta többször kerestük levélben a szervezetet, majd kérdéseket küldtünk a minisztériumnak. Szerettük volna megismerni a hivatalok álláspontját, illetve lehetőséget adni arra, hogy részletesen reagáljanak a kialakult helyzetre, esetleg nyilvánosan bocsánatot kérjenek.

A minisztérium elérhetetlen volt, az államkincstár nem ismerte el a hibát, de nem is cáfolt

Noha a kincstárnak és a minisztériumnak állami intézményként elvileg kötelessége a közvélemény tájékoztatása, eddig egyetlen levelünkre sem válaszoltak és sajtóosztályukat telefonon sem tudtuk elérni, mert a belső szabályok szerint a porta nem kapcsolhatja a sajtóosztályt. A Pénzügyminisztériumhoz fordultunk, ott későbbre ígértek válaszokat, majd megírták, hogy nem illetékesek, ezért az államkincstárhoz irányítottak minket.

Fontos támpontokból és hiteles információkból így sincs hiány. Január 17-én az MTI-nek eljuttatott közleményben reagált a MÁK. Ebben ugyan nem nevezték meg konkrétan lapunkat, valótlannak minősítették az általunk leírtakat, miközben állításainkat nem cáfolták. Érdekes kordokumentum ez a közlemény, mert ebben azzal próbálta bagatellizálni az érintettek drámáját a kincstár, hogy kiszámolta: az összes pályázatnak csupán 0,2 százalékában kérték vissza a támogatást.

A falhoz szorított családok helyzetét véglegesen rendező megkésett határozatban ismerték el végül, hogy nemcsak azoknak kellett volna lehetőséget biztosítani a köztartozásuk kifizetésére, akik a kormányrendelet-módosítás 2021. szeptember 29-i hatályba lépése után kérték az autóvásárlási támogatást, de azoknak is, akik ez előtt kértek és kaptak pénzt.

Megérkezett a fizetési felszólítást visszavonó határozat

Bár mindössze hatvanöt családon végeznek sajátos emberkísérletet, ügyeik kimenetele szerteágazó lehet aszerint, hogy milyen fázisnál jár most. Olvasónk, akinek eredeti nevét kérésére megváltoztattuk, és az alábbiakban Ágnesnek nevezzük, 2021 elején vásárolta meg államilag támogatott, hétüléses Toyota Proace City Versóját. Neki sem volt tudomása arról, hogy családjának van kifizetetlen köztartozása.

Ez a 2022-es adóbevallás benyújtásakor derült ki, ekkor szólt könyvelője, hogy férje szüneteltetett egyéni vállalkozás egy havi járulékkal tartozik, de a 25 ezer forintot a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál 2021 áprilisban rendezték. Mindez nem hatotta meg az államkincstárt, mert 2022. októberében Ágneséket is felszólították, hogy fizessék vissza a Toyota vásárlására felhasznált 2,5 millió forintot.

Szerkesztőségünknek küldött levelében azt írta, hogy amikor a felszólítás miatt felhívta a kincstárt, az ügyintéző javasolta, hogy írjon egy keresetlevelet a helyi bíróságnak, de azt a kincstárnak küldje el. Ágnes ezt meg is tette, ám ezután tájékoztatták, hogy a levél nem felel meg a formai követelményeknek. Ügyvédhez fordult, aki megírta a levelet, majd hamarosan kitűzték a tárgyalás időpontját, ám végül néhány napja megérkezett a fizetési felszólítást visszavonó határozat, vagyis nem lesz per, és olvasónknak nincs más teendője. Ilyen levelet kapott az első cikkben szereplő Péter és még egy további érintett, aki szintén megkereste a Telexet.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy mit tehetnek azok, akik már visszafizették a milliókat, illetve mi lesz azokkal, akik részletfizetést választottak és törlesztik a pénzt. Ha a jog előtti egyenlőség elvéből indulunk ki, esetükben sincs más választása az államkincstárnak, mint a 2,5 millió forint visszafizettetéséről szóló határozat visszavonása. Ezután vissza kéne kapniuk a támogatás teljes összegét.

A még nem rendezett ügyek érintettjei is írhatnak kérelmet az Államkincstárnak

Csakhogy olyan esetről is tudunk, amikor valaki kölcsönből fizette vissza az állami támogatást, majd ezt abból a pénzből adta meg hitelezőinek, amit a családi autó eladásakor kapott. Ezeket a családokat jelentős anyagi kár érte, és sokuknak nem várt megrázkódtatást okozott az úgynevezett Családbarát Magyarország akció, amely olyan brutális hivatali bakikkal végződött, amelyre aligha készülhettek fel.

Megkértem a korábbi cikkek elkészítésében segítő Dr. Gombolai Évát, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító csoportvezető jogtanácsosát, hogy vázolja fel az autótámogatás-károsultak további lehetőségeit, különösen azokét, akiknek jelenleg nincs pénzük, mert a kincstár félreértése miatt visszafizették, és nincs autójuk sem, mert azt eladták.

A D.A.S munkatársa azt javasolja, hogy a még nem rendezett ügyek érintettjei írjanak kérelmet az Államkincstárnak, amelyben a Kulturális és Innovációs Minisztérium újabb állásfoglalására hivatkoznak, és kérjék, hogy a kincstár erre tekintettel vonja vissza a korábbi határozatát. Dr. Gombolai szerint célszerű csatolni igazolást arról, hogy a kedvezményezettnek már nem áll fenn köztartozása, hiszen a törvény szerint abban az esetben, ha a hatóság megállapítja, hogy a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv (a minisztérium), vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak közlésétől számított egy éven belül, legfeljebb egyszer módosítja vagy visszavonja

A szakértő emlékeztet, hogy a már bíróság előtt lévő ügyek esetében a hatóság kimondta azt a saját korábbi döntésével kapcsolatban, hogy jogszabálysértő, és vissza is vonta azokat. Ezért kell jelezni a korábbi ügyszámra hivatkozással az érintetteknek az Államkincstár felé, hogy ezt tegyék meg a bíróságon nem folyamatban lévő ügyekben is.

Külön kérdés, hogy akiknek plusz kára is keletkezett, akár kamatok miatt, akár a támogatással vásárolt autó kényszerű eladása miatt, az tud-e kártérítési igénnyel élni. Ezt a jogtanácsos szerint egyedileg kell vizsgálni, mert a kártérítési igénynek vannak feltételei, ám nem zárható ki, hogy adott esetben azt is érvényesíteni lehet, de Dr. Gombolai Éva nem zárja ki azt sem, hogy erre vonatkozóan a jogalkotó talál majd megfelelő megoldást. Ha így lesz, esetleg az Államkincstár vagy a minisztérium megszólal az ügyben, újabb cikkel jelentkezünk.