Az Államkincstár többször jogtalanul kérte vissza az autóvásárlási támogatást – egy ismert tévés ügyében kénytelenek voltak visszakozni

Egy olvasónk és családja azért költözött Németországba, mert itthon nem tudták volna kigazdálkodni azt a 2,5 millió forintot, amelyet két éve autóvásárlásra kaptak az államtól, majd nemrég visszakövetelte tőlük az Államkincstár. Hasonló helyzetbe kerültek mások is, akik megosztották ügyük részleteit a Telexszel, sőt akad köztük olyan is, aki annak ellenére kapott fizetési felszólítást, hogy évek óta nincs köztartozása. A Magyar Államkincstár (MÁK) megpróbálja meggörbíteni a valóságot a nagycsaládosoknak szánt autóvásárlási támogatások ügyében.

Mint azt január 17-én megjelent cikkünkben olvashatták, a kincstár számos esetben visszaköveteli a három- vagy többgyerekes családoknak szánt, legfeljebb 2,5 millió forintos autóvásárlási támogatást azoktól, akik a támogatásokra vonatkozó kormányrendelet 2021. szeptemberi módosítása előtt kérték a pénzt, és noha a pályázat benyújtásakor úgy nyilatkoztak, hogy nincs köztartozásuk, utóbb kiderült, hogy mégis volt, ezzel pedig megszegték az egyik pályázati feltételt.

A cikk megjelenésének napján az MTI-nek küldött közleményben reagált is az Államkincstár. Azt írták, a mintegy 28 ezer sikeres pályázat közül csak 65 esetben volt szükség a támogatások visszafizetésére a korábban be nem vallott köztartozások miatt. A kedvező arányokat azzal érzékeltették, hogy a hatvanöt mellé odaírták, hogy az csak a teljes pályázatmennyiség 0,002 százaléka. Nem sokkal később pontosítottak, hogy 0,2 százalék a sikerjelentésben szereplő arány.

Államkincstár: Nem kell rögtön visszafizetni a pénzt

A közlemény szerint csak akkor fizettetik vissza a támogatást, ha a MÁK előzetes felszólítása ellenére sem rendezi köztartozását az érintett, amire 14 napot adnak. Csakhogy az eddig a Telexnél jelentkező családok egybehangzó állítása, illetve a birtokunkban lévő dokumentumok szerint

a MÁK nem küldött külön felszólítást,

hogy rendezzék évekkel korábbi köztartozásukat. Ehelyett rögtön brutális eszközhöz nyúlt:

határozatban követelte vissza tőlük a több millió forintos autópénzt két héten belül,

arra hivatkozva, hogy a kifizetetlen köztartozások miatt jogalap nélkül kapták meg. Azt is leírták, hogy az autókat csak akkor adhatják el a hasonló helyzetben lévők, ha már visszafizették a támogatást, vagyis ennél korábban az eladásból származó pénzre sem számíthatnak.

Az Államkincstár arcmentő MTI-közleménye, és az általunk megismert gyakorlat közti fontos különbség lehetséges okára elsőként a Facebookon, a Nagycsaládos autóvásárlási támogatás független információs csoportban figyeltünk fel. Itt egy poszt felhívta a figyelmet, hogy bár a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról szóló 2019-es kormányrendeletben eredetileg valóban az szerepelt, hogy a támogatás feltétele a pályázó köztartozás-mentessége, és erről a rendelet 2021. szeptember 14-i Magyar Közlönyben megjelent módosításáig az érintettnek kellett nyilatkoznia, később bevezették az állami ellenőrzést, de gondoltak azokra is, akik önhibájukon kívül kerülnek nehéz helyzetbe.

Több jel is arra utal, hogy eleve azért nyúltak hozzá a rendelethez, mert érezték, hogy nagy baj lehet az önbevallásból, hiszen sokan nem jártasak a témában, nem tudják, hogy lehet úgynevezett nullás igazolást kérni az Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, de más okokból sem kell rosszhiszeműnek lenni ahhoz, hogy valakinek úgy maradjon néhány ezer, vagy pár tízezer forint tartozása az államnak vagy egy önkormányzatnak, hogy eközben úgy tudja, egy fillérrel sem tartozik. Köztartozásnak egyébként ezekben az esetekben az 5 ezer forintot meghaladó összeget tekintik.

A kemény fellépés élét is igyekezett elvenni a kormányrendelet időközi módosítása. Ebben nem csak azt írták elő, hogy a 2021. szeptemberi módosítás után pályázókat maga az Államkincstár ellenőrzi, és csak akkor ad nekik pénzt autóra, ha nincs köztartozásuk. Ha mégis tartoznak, a támogatás előtt kapniuk kell 14 napot a tartozás rendezésére. Azok, akiktől most visszakérik a támogatást, a rendeletmódosítás előtt igényelték azt, tehát akkor, amikor még önbevalláson alapult a köztartozás-mentesség.

Viszont ha az Államkincstárban nemcsak az MTI-közlemény elkészítésekor, hanem a 65 család megrángatása helyett és előtt is elolvasták volna a fontos kiegészítést, rájöttek volna, hogy a módosítás előtt támogatást igénylőket is értesíteni kellett volna először. A jogszabályban ugyanis azt írják, hogy

azokra is alkalmazni kell a köztartozás-ellenőrzésre és az esetleg meglévő tartozás rendezésére vonatkozó új szabályt, akik a rendeletmódosítás előtt kaptak támogatást.

Vagyis, ha az ellenőrzés azt tárta fel, hogy a pályázat benyújtásakor fennálló, rendezetlen köztartozásuk van, a támogatás visszakövetelése előtt először őket is arra kellett volna felszólítani, hogy fizessék be az elmaradt köztartozásukat és csak ennek elmaradása után lehetett volna visszakérni tőlük a támogatást.

Az Államkincstár közleménye erre utal ugyan, az általunk megismert ügyek gyakorlata azonban nem ez volt. Ezekben nem adtak lehetőséget az ellenőrzés során feltárt tartozások rendezésére. Holott a fentiek köznapi nyelven valóban azt jelentik, amire az Államkincstár az MTI-nek küldött közleményben állított. Vagyis

visszamenőleg is lehetőséget kell adni a 2021 szeptembere előtt pályázóknak, hogy fizessék be a köztartozásukat, és csak akkor lehet tőlük visszakérni az autóvásárlási támogatást, ha ezt nem teszik meg.

Különösen nehéz helyzet ez, de nem csak az Államkincstár számára. A jellemzően 2022 októberében küldött határozatok mára általában jogerősek, hiszen az általunk ismert példákban csak az állította meg az eleve tévedésből elindított behajtási folyamatot, ha például kiderült, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal könyvelési hibája miatt látta azt az Államkincstár az utólagos ellenőrzéskor, hogy valaki a köztartozása ellenére kapott pénzt autóra.

Amikor a NAV hibázik, az Államkincstár meghátrál

Egy neve elhallgatását kérő ismert tévés műsorvezető családja pontosan ebben a helyzetben találta magát, amikor 2022 elején megkapta az Államkincstár határozatát, amelyben több mint 2,5 millió forint autóvásárlási támogatás visszafizetésére szólították fel. Jogi képviselőjük, dr. Kende Péter ügyvéd rendelkezésünkre bocsátotta a tavaly február 19-én, a Fővárosi Törvényszékhez benyújtott keresetlevelet, ugyanis ügyfelével úgy döntöttek, beperlik az Államkincstárt.

Az iratból kiderül, hogy a tévés autóvásárlási támogatásának ügyében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hibázott, tévesen könyvelte le az illető 2018-as és 2019-es adóbevallásában szereplő családi adókedvezmény megosztását. Így ezeknek a hibás adóbevallásoknak a nyomán szintén tévedésből a nyilvántartásba került 39 ezer forint köztartozás.

Az ügy sikeresen lezárult miután az Államkincstár lemondott a követeléséről, a tévés pedig elállt a pertől, hiszen nem kellett visszafizetnie a támogatást. Kende Péter a Telexnek adott szakmai állásfoglalásában azt írta, hogy bár egzakt kötelezettség nem vonatkozott erre, úgy lett volna tisztességes, ha a MÁK, lévén maga is állami, kormányzati szerv, már a kérelem kézhezvételekor lekéri a NAV-tól, hogy van-e adótartozása a kérelmezőnek, és ha igen, akkor felszólítja annak rendezésére, és csak ez után indítja el a kérelmi eljárást, annak akadályát így már elhárítván.

Az ügyvéd hozzátette, jogellenesnek tartja, hogy amikor kiderül az adótartozás ténye, nem vizsgálatot indít az Államkincstár, hogy tisztázódjon, valóban tartozik-e az érintett akár úgy is, hogy nem is tudott erről, tehát jóhiszeműen írta be, hogy nincs tartozása, és ezért fel kell szólítani a köztartozása kifizetésére, hanem egyből büntet.

Bár a fenti esetet tekinthetjük a szabályt erősítő kivételnek, ez a kút valóban mélyebb és sötétebb, mint amilyennek eddig tűnhetett. Az általunk megismert ügyek egy részében az érintettek évekkel az előtt rendezték köztartozásukat, az Államkincstár 2022 végén mégis felszólította őket, hogy mivel a pályázatuk benyújtásakor fennálló tartozás miatt nem kaphattak volna pénzt, ezért fizessék azt vissza.

Rég nem volt köztartozása, mégis visszakérték tőle a 2,5 milliót

Ilyen eset az előző cikkben szereplő Edináé is, aki a felszólítás hatására úgy döntött, részletekben, évek alatt fizeti majd vissza a 2,5 millió forintot, noha a 2019-ben még meglévő 15 500 forint tb-tartozását 2020-ban kifizette. Vagyis, ha az Államkincstár ellenőrizte volna, hogy a felszólítás kiküldésekor egyáltalán tartozik-e az államnak Edina, azt találta volna, hogy nem.

Egy másik olvasónk, Balázs 2020. szeptember 29-én nyújtotta be pályázatát az Államkincstárnak, és kapott is 2,5 millió forintot, így négy gyerekét egy Ford Tourneo Connecttel szállíthatja. Ő is úgy nyilatkozott a pályázat benyújtásakor, hogy nincs köztartozása, és a híres tévéshez hasonlóan neki is a NAV készítette el az adóbevallását az utóbbi években. 2020-ban volt 21 855 forint adótartozása, és bár azt állítja, hogy netbankon keresztül átutalta az összeget a NAV-nak, amely igazolást is küldött arról, hogy megkapta a pénzt, egy évvel később, az autós pályázat benyújtása után kiderült, hogy megmaradt a tartozás.

Balázs hosszas nyomozásba kezdett, így tudta meg, hogy a bankjánál 20 ezer forint napi átutalási limit volt beállítva abban az évben, és bár a tranzakció lezajlott, a bank utólag, a limit átlépése miatt visszahívta az összeget az adóhivataltól. Végül senki nem jelzett Balázsnak, hogy ismét tartozik, csak több mint egy év múlva derült ki, hogy a NAV rendszere szerint van 21 855 forint adóhátraléka. Kérdésünkre ő is azt válaszolta, hogy 2021-ben ismét és ezúttal sikeresen befizette, vagyis az Államkincstár 2022 októberében őt is indokolatlanul szólította fel a Fordra kapott 2,5 millió forint visszatérítésére.

Jogi szakértő: A téves határozatokat vissza kellene vonni

Az ügyek általános üzenetéről fogalmazta meg véleményét dr. Gombolai Éva a D.A.S Jogvédelmi Biztosító Zrt. vezető jogtanácsosa, amikor azt írta, hogy a hatóságoknak mindig fel kell deríteniük a tényállást. A szakértő szerint a támogatás visszafizettetéséért indított eljárás, a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján minden olyan esetben jogszabálysértő volt, amikor előzetesen nem szólították fel az érintetteket, hogy fizessék be a támogatás felvételekor meglévő köztartozásukat. Ez következik egyfelől a hatóság tényfeltárási kötelezettségéből, illetve abból, hogy az ellenőrzésekre is alkalmazni kell a módosított szabályt.

Dr. Gombolai Éva nyomatékosította a fentieket azzal, hogy aki már visszafizette a támogatást, mert nem kapott lehetőséget a köztartozása rendezésére, az elképesztően rosszul járt. Álláspontja szerint a kincstárnak arra kellene válaszolnia, hogy azokban az esetekben, amikor ez történt, utólag visszavonják-e a határozatukat, vagy sem.

Ez megnyugtató rendezése lenne a kialakult helyzetnek, és erre a jogszabály is lehetőséget nyújt:

a hatóságnak egy éve van a döntés módosítására vagy visszavonására, ha megállapítják, hogy az jogszabályt sért.

Az egésznek sajátos mellékága az a néhány eset, amelyekben már évek óta nem volt köztartozásuk az érintetteknek és így vasalták be tőlük 2022 végén az autóra költött milliókat.

A megismert eljárások egy részében a családok, nem tudván, hogy van más lehetőségük, elkezdték visszafizetni az autóvásárlási támogatást. Olyan esetről is tudunk, amikor valaki 2023. márciustól három éven át, havi 70 ezer forintot fog törleszteni a 2,5 millióból, és ez jelentős anyagi nehézséget okoz neki három- négy gyerek nevelése mellett. Talán még nagyobbat, mintha nem is kapott volna támogatást az államtól.

Törlesztés három évig: a család Németországba költözött

6729 forint szociális hozzájárulással tartozott az államnak 2020 szeptemberében egy harmadik olvasónk, Zsuzsa, aki azt állítja, még abban a hónapban be is fizette ezt az összeget. Amint a leveléhez mellékelt igazolásokból kiderült, az utóbbi két évben, Balázshoz hasonlóan, neki sem volt köztartozása, jelenleg túlfizetésben van. Nem meglepő, pusztán megdöbbentő, hogy az Államkincstár neki is elküldte a támogatás megvonásáról szóló fizetési felszólítást, 2022 októberében.

Zsuzsa és férje három gyereket nevel, közülük a legnagyobb 15 éves és Asperger-szindrómával él.

A család a váratlanul jött 2,5 millió forintos adósság miatt hetek alatt úgy döntött, hogy Németországba költözik.

Férje 16 évig volt itthon tűzoltó, a kialakult helyzet miatt felmondott és kint vállalt munkát, mert Zsuzsa szerint e nélkül még részletekben sem tudnák visszafizetni a pénzt az Államkincstárnak. Így viszont a következő három évben ők is havonta 70 ezer forintot fognak törleszteni.

Január 18-án újabb kérdéseket küldtünk a Magyar Államkincstárnak, mert bár az MTI-nek küldött közleményben maga a kincstár utal arra, hogy minden esetben ad lehetőséget a köztartozások rendezésére, és csak akkor kéri vissza a támogatásokat, ha az érintettek ezt nem teszik meg, a fenti ügyekben nem ezt az eljárást követte, sőt több esetben úgy kérte vissza a támogatást, hogy az érintett korábban már kifizette a pályázat benyújtásakor meglévő köztartozását.

A kérdéseinkre kapott válaszokkal szerettük volna eldönteni azt a dilemmát is, hogy milyen módon rendezheti a helyzetét, aki a vonatkozó rendelet előírása ellenére nem kapott felszólítást a köztartozás rendezésére és már visszafizette a támogatást a határozat miatt. Kíváncsiak vagyunk arra is, hogy várható-e, hogy az Államkincstár korrigálja a fentiek szerint kialakult hibát.

Továbbra is várjuk az ügy érintettjeinek jelentkezést. Az ügyben kérdéseket küldtünk a Pénzügyminisztérium sajtóosztályának is, mert reméljük, hogy segítenek hozzájutni a válaszokhoz a felügyeletük alá tartozó Magyar Államkincstár sajátos eljárásaival kapcsolatban.