A bíróság elkaszálta az államkincstárt: jogtalanul rángattak meg egy nagycsaládos autóvásárlót
2023. március 22. – 07:03
A bíróság szerint rosszul értelmezte a rá vonatkozó jogszabályt a Magyar Államkincstár, így alaptalanul követelt vissza 2,5 millió forint, nagycsaládosoknak szánt autóvásárlási támogatást olvasónktól, akikről utólag kiderült, hogy volt köztartozása, amikor beadta a kérelmét. Az illető, akinek nevét kérésére nem hozzuk nyilvánosságra és cikkünkben Attilaként említjük, korábban kétszer is megpróbálta felhívni az államkincstár figyelmét a hibára, de mint meséli, az ügyintéző arrogáns és lekezelő volt vele, beadványait pedig elutasították, ezért döntött a per mellett, amelyet meg is nyert. A Magyar Államkincstár eddig egyetlen, az ügyben feltett kérdésünkre sem válaszolt.
Négy gyerekük nem kísérte el Attilát és feleségét a zalaegerszegi márkakereskedésbe, amikor 2021 tavaszán átvették új autójukat, egy hétüléses Dacia Lodgyt. Előzőleg 2,5 millió forint állami támogatást kaptak a vásárlásra, és bár ránézésre egyértelmű volt, hogy a Dacia kényelme jelentős visszalépés az addigi Volkswagen Sharanjukhoz képest, ez az autó viszont szinte új volt, és alig több mint féláron jutottak hozzá.
Attiláékhoz hasonlóan több mint 28 ezer három- vagy többgyerekes család kapott pénzt a 2019. július 1. és 2022. december 31. közt zajló Családbarát Magyarország program keretében, hogy új, vagy fiatal tesztautót vásároljanak. A támogatásokat odaítélő államkincstár szerint valódi sikertörténet ez, hiszen csak 65 alkalommal, vagyis az esetek mindössze 0,2 százalékában voltak kénytelenek utólag visszakérni az autóra szánt milliókat. Köztük van Attila családja is.
Akkor kéri vissza a pénzt az államkincstár, amikor kiderül, hogy egy pályázó a támogatási kérelme benyújtásakor 5 ezer forintot meghaladó összeggel tartozott az államnak, illetve egy önkormányzatnak, ennek ellenére úgy nyilatkozott, hogy nincs köztartozása, vagyis megszegett egy pályázati feltételt.
Az államkincstár többszöri megkeresésünk ellenére egyetlen levelünkre sem reagált, majd a témában megjelent első cikkünk után közleményt adott ki, hogy próbálja cáfolni a leírtakat. A közleményben szereplő százalékos bagatellizálás tökéletes eszköz arra, hogy elterelje a figyelmet a drámáról, amelyet ezek a retorziók okozhatnak. Mégis érdemes belegondolni abba, mivel jár egy három- vagy többgyerekes magyar család életében, ha felszólítják, hogy heteken belül utaljon vissza 2,5 millió forintot, esetleg évekre verje magát adósságba a részletfizetéssel. A 65 családnak még azt is megtiltották, hogy eladják a támogatással vásárolt autót és ebből fizessék vissza a milliókat.
A támogatást több esetben alaptalanul követelte vissza, hiszen az erről szóló kormányrendeletet 2021. szeptember 29-től úgy módosították, hogy ne csak a pályázati időszak második felében benyújtott támogatási kérelmek elbírálásakor, de a már elbírált ügyekben is az államkincstár ellenőrizze, hogy a pályázók megfelelnek, vagy megfeleltek-e a köztartozás-mentesség feltételének.
Akinek 5 ezer forintnál nagyobb köztartozása volt, azt az új szabály szerint először fel kellett szólítani, hogy fizesse be, és csak ezután kaphatott autóra szánt milliókat. Ugyanez a lehetőség adott volt azoknak is, akikről utólag derült ki, hogy volt köztartozásuk. Egy kiegészítő rendelkezés szerint tőlük szintén csak akkor követelhette volna vissza a támogatást az államkincstár, ha a felszólítás ellenére két héten belül nem rendezik a köztartozásukat. A gyakorlat ezzel szemben az lett, hogy nem hagytak menekülő utat a sokszor pár tízezer forintos elmaradások befizetésére, helyette egyből az autóvásárlási támogatást kérték vissza az érintettektől.
Az általunk megismert ügyek többségében erre a tévedésre maguk a támogatott családok is megpróbálták felhívni az államkincstár figyelmét, ám beadványaik visszapattantak az ügyintézőkről, így többségük beletörődött a helyzetbe.
Attila két levelet küldött a kincstárnak, miután tavaly októberben ők is megkapták a felszólítást, mondván jogalap nélkül kaptak pénzt, mert tartoztak az államnak, amikor beadták a támogatási kérelmüket. Feleségének valóban volt 25 ezer forint köztartozása a támogatás kifizetésekor, mert 2020-ban egyetlen napra bejelentették katás vállalkozónak. 2021 elején, a kincstári felszólítás előtt háromnegyed évvel ezt is befizették, de mindez nem számított, az államkincstár továbbra is visszakövetelte tőlük a több mint 2,5 millió forintot.
A téves jogértelmezést tartalmazó határozathoz ragaszkodott az ügyintéző akkor is, amikor olvasónk telefonon beszélt vele az ügyükről. Mint meséli, az illető arrogáns, lekezelő és kioktató volt vele a telefonban, és pontosan ilyennek írta le ezeket a beszélgetéseket néhány más érintett is, aki megosztotta velünk történetét.
Attila ügyvédje, dr. Horváth Péter akkor kereste meg szerkesztőségünket, amikor megkapták a választ a Szociális és Innovációs Minisztériumtól is, amely szintén úgy értelmezte a módosított kormányrendeletet, ahogy az államkincstár. Utolsó lehetőségként bírósághoz fordultak, hogy közigazgatási perben kérjék a határozat megsemmisítését.
Az államkincstár akkor is tévedett, amikor a perré alakuló ügy megszüntetését kérte a bíróságtól. A szervezet ügyvédje arra hivatkozott, hogy Attila és dr. Horváth Péter túl későn nyújtották be a keresetlevelet. Ez volt a fordulópont. A győri bíróság kimondta, hogy olvasónk államkincstárnak küldött október végi levele az elutasítás ellenére is a közigazgatási per megindítására alkalmas jogorvoslati kérelemnek tekinthető, ezért valójában nem futott ki az ilyenkor érvényes határidőből. Azért emeljük ezt ki külön is, mert akadhat olyan az érintett családok közt, amely a fenti okból eséllyel vihetné bíróság elé az ügyét.
A győri bíróság március elején megsemmisítette az államkincstár határozatát, Attiláéknak nem kell visszafizetniük az állami támogatást.
Mint az egyfokú, jogerős döntésben írják, a jogalkotó nyilvánvalóan nem akart különbséget tenni a módosítással hatályba lépett kedvezmény tekintetében a folyamatban lévő, a jövőben elbírálandó és a már elbírált támogatási kérelmek között. A bíróság szerint tehát a kormányrendeletet azért módosították a pályázati időszak félidejében (2021 szeptemberében), mert általános lehetőségként akarták biztosítani a köztartozás 14 napon belüli kifizetését.
Az államkincstár és a fölötte álló minisztérium tehát minden olyan esetben tévedett, amikor arra hivatkozva követelte vissza a támogatást a családoktól, hogy be nem vallott köztartozásuk volt, amikor megkapták az autópénzt, és nem hagyott lehetőséget nekik, hogy a köztartozást rendezzék, e helyett azonnal a támogatást követelte vissza. Az ettől eltérő alperesi értelmezés az egyenlő bánásmód követelményét sértené, zárul a bírósági döntés indoklása.
Mit tehet, akitől szintén visszakérték a támogatást a korábbi köztartozása miatt?
A bírósági döntés nem jelenti automatikusan azt, hogy ezek a hibás határozatok egytől egyig érvénytelenek, mert a magyar jogrendszerben nem teremt precedenst, hogy a Győri Törvényszék Attilának és családjának adott igazat. Mindez azért tanulságos, mert az ítélet nagy valószínűséggel ráilleszthető az ilyen esetek többségére. Ezeknek egyszerűen meg sem kellett volna történniük, ha a minisztérium és az államkincstár helyesen alkalmazta volna az autóvásárlási támogatásokra vonatkozó módosított rendeletet.
Megkerestem dr. Gombolai Évát, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító csoportvezető jogtanácsosát, hogy segítsen levonni néhány hasznos következtetést a Győri Törvényszék ítéletéből. A szakértő azt javasolja mindenkinek, aki a támogatás visszafizetésére vonatkozó határozatot kapott, hogy nyújtson be kérelmet az államkincstárnak a jogsértő döntés visszavonása érdekében. Azokban az esetekben, ha a hatóság (ezúttal a kincstár) megállapítja, hogy a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv, vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak közlésétől számított egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja.
Tekintettel arra, hogy jogértelmezési kérdésről volt szó, Gombolai Éva szerint a mostani ítélet precedensként nem szolgál ugyan, de tartalmazza azokat az elemeket, amelyek alapján az államkincstárnak meg kell tudnia állapítani, hogy a korábbi döntése jogszabálysértő volt. Abban a nem várt esetben, ha nem vonja vissza egyéni kérelemre a döntését, a felügyeleti szervhez, jelen esetben a Pénzügyminisztériumhoz fordulhatnak az érintettek.
A jogtanácsos szerint remélni lehet, hogy a bíróság döntése alapján a többi ügyben is visszavonják a határozatokat. Amennyiben nem, úgy célszerű ügyvédhez fordulni, hiszen a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére irányuló per feltételeit egyénileg lehet vizsgálni. A szakértő a Telexnek adott válaszában azt is kiemelte, hogy az ügyészséghez is lehet fordulni, hiszen a kialakult helyzet ügyészi felhívás hatására is rendeződhet, de az intézkedést célszerű mihamarabb elkezdeni.
Ezúttal is elküldtük kérdéseinket a Magyar Államkincstárnak. Szerettük volna megismerni a szervezet bírósági döntéssel kapcsolatos álláspontját és arra is kíváncsiak voltunk, hogy tervezik-e a támogatások visszafizetésére vonatkozó alaptalan határozatok megsemmisítését, esetleg a Kúrián támadják meg az Attila és családja ügyében született ítéletet. Azzal kapcsolatban is nyilatkozatot kértünk, hogy a kincstár mennyiben érzi megfelelőnek az ügyfelek tájékoztatásának módját és hangnemét. Cikkünk megjelenéséig nem érkeztek meg a válaszok.
