Gulyás Gergely Bayer Zsolt műsorában bizonygatta, hogy az amerikai–magyar barátság útjában csak Pressman áll

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Bayer-show vendége volt a Hír TV-ben vasárnap este. A miniszter többek között arról beszélt, hogy Gyöngyösi széderezése bizonyíték arra, hogy gerinc nélkül is lehet élni, Pressman bocsánatot kérhetne a zsidó vezetőktől, az Egyesült Államok pedig Magyarország barátja, és csak Pressmanon múlik, hogy ezt a barátságot mélyíti-e, vagy nem.

Bayer erős témával, David Pressman amerikai nagykövet széderestjével nyitott, amelyen a magyarországi zsidó közösség vezetői mellett a jobbikos, korábban antiszemita kijelentéseiről elhíresült Gyöngyösi Márton is részt vett.

Bayer Zsolt odáig ment a történelmi hasonlatokban, hogy azt mondta,

Gyöngyösi meghívása a széderestre olyan volt, mintha 1934-ben a berlini amerikai nagykövet meghívta volna széderezni a berlini zsidóság vezetőjét és Adolf Hitlert.

Gulyás visszafogottabban értékelt, szerinte Gyöngyösi néhány évvel ezelőtt megfogalmazott célját aligha lehetett volna jobban elősegíteni, mint egy szédervacsorára való meghívással, így ugyanis „a listáját gyorsan tudta bővíteni”.

„Az amerikai nagykövetség szerintem e tekintetben hibázott, személyesen a nagykövet is hibázott, tényleg egyszerűbb lenne elnézést kérni, és azzal lehetne a legrövidebbre zárni azt, ami történt. Annál kellemetlenebbet, mint hogy a zsidó szervezetek vezetői magyarázkodnak, hogy ők ugyan nem ültek volna le Gyöngyösi Mártonnal vacsorázni, de ott szembesültek azzal, hogy ott van, felállni meg nem mertek, mert mégiscsak az amerikai nagykövet hívta őket, nehéz ennél kellemetlenebb helyzetbe hozni embereket. Más kérdés, hogy van, akit jobban, és van, akit kevésbé sajnálok a magyarázkodók közül” – mondta erre Gulyás.

Hozzátette, szerinte ez a nagykövet magánakciója volt, és nem a washingtoni diplomácia hivatalos álláspontja.

Gulyás ezután hangsúlyt is váltott, és gyakorlatilag elismételte Orbán múlt heti kijelentéseit, miszerint az Amerikai Egyesült Államok barát, fontos szövetséges, akivel Magyarország szeretne együttműködni:

• „Amerika egy fontos szövetségesünk, ezért akit ide küldenek nagykövetnek, azzal próbálunk együttműködni.”
• „Nem az a célunk, hogy rosszban legyünk egymással, a NATO-n belül hivatalosan is szövetségesek vagyunk, baráti országok vagyunk.”
• „Természetesen a két ország kormánya között vannak vannak fontos ideológiai különbségek, és a két ország között vannak nagyságrendi különbségek. Mi ezekkel tisztában vagyunk, és ezeknek a realitásoknak megfelelően szeretnénk baráti kapcsolatokat. Azt viszont Horn Gyula óta nem szeretjük, amikor jószomszédságról, meg barátságról tartalom nélkül beszélünk.”
• „Azokat a pontokat kell keresni, ahol az együttműködésnek tere és értelme van, nem pedig azokat, ahol csak éles viták lehetnének.”
• „Nagykövet Úr maga tudja eldönteni, hogy a vitákat kívánja élesíteni és erősíteni, vagy pedig az együttműködést, mi ez utóbbinak örülnénk.”

Bayer ezután az amerikai nagykövetség által támogatott plakátkampányról is kérdezte a minisztert. Arra a kérdésre, hogy mit szól a „Ruszkik haza!” feliratot hirdető óriásplakátokról, Gulyás azt mondta: az amerikaiak hat és fél évtizedet késtek ezzel, ezért ez tulajdonképpen egy „önkritikus kampány”, aminek örülnek, de „korábban jobb lett volna”. Ezt a narratívát erősítette egyébként Bayer Zsolt Magyar Nemzet oldalán megjelent írása, és a közmédia felületén szerző nélkül publikált véleménycikk is.

Ekkor Bayer felsóhajtott, és kimondta a kulcsszót: szankciók.

Szerinte Pressman sajtótájékoztatója volt a „legfeleslegesebb és vérszegényebb”, amit valaha látott, és ahhoz képest, hogy ő még abban reménykedett, hogy őt is kitiltják majd az USA-ból, az egész két perc volt, és meg se tudta jegyezni annak a nevét, akit végül kitiltottak. (A részben orosz tulajdonú Nemzetközi Beruházási Bank alelnökét, Laszlóczki Imrét tette szankciós listájára az USA. A bejelentés után egy nappal a kormány közölte, hogy kilép az addig általa számos módon segített bankból).

Gulyás erről azt mondta, az USA lépése a világpolitikában nem szokatlan, több ország állampolgárait is a szankciós listájára vette, az viszont szerinte furcsa, hogy ebből az alkalomból csak a magyarországi amerikai nagykövet érezte úgy, hogy sajtótájékoztatót kell tartania, amit „nevetségesnek tűnő hacacárénak” nevezett.

És megint visszakanyarodott oda, hogy a nagykövetek személyes döntése, hogy a két ország közti barátságot elmélyítik-e (ami Gulyás érvelésében a bécsi-egyezmény szerint a feladatuk lenne), vagy nem. Gulyás hozzátette, Pressman sajtótájékoztatója „nevetséges, szánalmas, és egy nagyhatalomhoz nem méltó” volt.

A teljes beszélgetés a műsor 21. percétől megnézető.

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője az EP képviselőihez eljuttatott levélben szintén nem fukarkodott a jelzőkkel az amerikai nagykövettel kapcsolatban:

• Az MTI beszámolója szerint Deutsch a levélben Gyöngyösi meghívását „elképesztő diplomáciai és közéleti botránynak” és „teljes politikai vakságáról tanúskodó otromba gesztusnak” nevezte.
• „David Pressman érzéketlensége arról árulkodik, hogy a budapesti amerikai nagykövet olyan mértékben elfogult a magyar kormányzattal szemben, hogy sem a Jobbik-vezető antiszemitizmusa, sem annak aktív Putyin-pártisága, sem a magyarországi zsidó közösség érzékenysége nem akadályozza meg őt abban, hogy Gyöngyösi Mártont egy zsidó ünnep alkalmából zsidó vezetőkkel ültessen egy asztalhoz” – írta;
• ami azért is „érthetetlen”, mert Pressman személyére „az ország egyik legfontosabb szövetségesének képviselőjeként tekint a kormányzat és a kormánypártok”.
• Hozzátette, Gyöngyösi meghívása „ízléstelen és súlyosan provokatív”, amit „a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja a szövetségesi viszony ellenére is egyre nyíltabban támadó akciók közé sorol” és elítéli.

David Pressman és Orbán Viktor viszonya már a kezdetektől viharosnak nevezhető, a miniszterelnök ráadásul korábban többször kritizálta a Biden-adminisztrációt, pár hete pedig még a vád alá helyezett exelnököt, Donald Trumpot is a támogatásáról biztosította. Arról, hogy hogyan változott meg egy csapásra Orbán kommunikációja az amerikai szankciók bejelentése után, ebben a cikkben írtunk bővebben. Hogy miként jutottunk el az amerikai szankciókig, arról itt olvashatnak részletesebben.