Mire kiértek a tűzoltók, tíz autó már lángolt. De miért gyulladtak ki?

A porvihar miatt több százról néhány méterre csökkenő látótávolság, az autósok rutintalansága, a követési távolság be nem tartása, relatív gyorshajtás, majd pánikszerű fékezések sorozata vezethetett a szombaton, az M1-es autópályán történt tömegbalesethez. Az első megállapításokhoz rengeteg támpontot adnak azok a fedélzeti kamerás felvételek, amelyek a több mint negyven jármű részvételével történt baleset után kezdtek terjedni a közösségi médiában. Van viszont egy fontos részlet, amire talán még a büntetőeljárás és igazságügyi szakértői vizsgálat lezárásakor sem kapunk majd magyarázatot.

Miért gyulladtak ki és égtek porrá az összetört autók?

A Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint 14 óra 22 perckor kapták meg az első jelzést a balesetről. Elsőként a bicskei önkormányzati tűzoltók érkeztek a helyszínre, majd a tűzoltásvezető ekkor azt jelentette a központnak, hogy egy kamion vezetőfülkéje és tíz autó teljes terjedelmében ég. A lángoló autók pontos számát a tűz nagy kiterjedése és az erős füst miatt nem lehetett pontosan meghatározni. Huszonegy perccel a bejelentés után két irányból, négy vízsugárral kezdték meg az oltást, három perccel negyed négy után az utolsó égő autónál jártak, majd háromnegyed négy körül a roncsok visszahűtésével, valamint a járművek áramtalanításával folytatták a munkát a tűzoltók.

Megkerestük Ozsvár Zoltán és Boncsér Sándor igazságügyi járműszakértőket, mert tudni szerettük volna, általában miért gyullad ki egy autó, miután összeütközött egy másik járművel. A két szakértő szerint az ilyen esetek viszonylag ritkák, de jellemzően három összetevő bármelyike elegendő az autótüzekhez.

A leggyakoribb, hogy az ütközéskor megsérül az üzemanyagrendszer, majd egy nyomás alatt lévő csőből, illetve a karosszéria alatt, a hátsó üléssor és a csomagtér vonalában elhelyezett műanyagtartályból szivárogni kezd a benzin vagy a gázolaj. Ezzel kapcsolatban a régóta járműtüzekkel foglalkozó Ozsvár Zoltán kiemelte, hogy a tűz keletkezési helye lehet akár a motortér is, és ezúttal kifejezetten fontos tényező, hogy a sorozatbaleset autópályán történt. Feltehető, hogy az egymásnak ütköző járművek mindegyikének motorja üzemmeleg volt, ami a kipufogó-leömlők közelében több száz fokos hőmérsékletet jelent.

Bár a modern autók többségét ellátják olyan elektronikával, amely ütközés után azonnal leállítja az üzemanyag-ellátást, a többméteres csövekben is maradhatott annyi üzemanyag, hogy ezek sérülése esetén tűz keletkezzen. A szakértők szerint hasonlóan kritikus terület az autók katalizátora, amelynek működési hőmérséklete 400-600 Celsius-fok közé tehető, ráadásul ez az alkatrész közelebb is van az üzemanyagtankhoz, hiszen többnyire a kipufogórendszer középső szakaszán helyezik el, de több is lehet belőle.

Sorozatütközéshez nem fejlesztenek autót

Bár 1997 óta minden, Európában eladott új autó fontos és összehasonlítható műszaki paramétere az ütközésbiztonság, és az Euro NCAP nevű független intézet évente egy sor ütközési tesztet végez, egyetlen autótípust sem készítenek fel olyan extrém baleseti helyzetre, mint a mostani. A vizsgált típusokat 50 km/óra sebességgel ütköztetik falnak, 64-gyel, félátfedéssel egy álló járművet modellező akadálynak, illetve 60-nal vizsgálják az oldalirányú ütközés, valamint 32 km/óra sebességgel az oszlopnak ütközéssel szemben mutatott tulajdonságaikat.

Az eltérő baleseti helyzeteket modellező próbákat természetesen külön-külön autókon végzik, így az nem derül ki, hogy az egymás után, több irányból bekövetkező ütközésnek mennyire képes ellenállni bármilyen autó karosszériája. Az alábbiakban a Peugeot 408 hivatalos töréstesztje látható.

Amikor a szombati ütközési láncolatot elindító két-három jármű mögé megérkezett a többi, azok újabb és újabb nagy erejű ütközésekkel préselték egymáshoz a roncsokat, így az autókat elölről és hátulról is jelentős erőhatások érték. Boncsér szerint éppen a március 2-án, Görögországban történt vonatkatasztrófa hívhatja fel a figyelmünket arra, hogy az acél hőmérséklete jelentősen megemelkedik a gyors lefutású, szélsőséges mértékű deformációk kialakulása során, ami ugyancsak közrejátszhatott az autótüzekben. Mint mondja, nem irigyli az ügyben eljáró tűzvizsgáló és közlekedési szakértő munkáját, mert iszonyú nehéz feladat lesz rekonstruálni a rendkívüli eseménysort, és végül sok kérdés megválaszolatlan maradhat.

A megkérdezett szakértők harmadik eshetőségként az elektromos tüzet említették, hiszen az autók elektromos rendszere, főként az akkumulátor könnyen zárlatossá válhat attól, hogy a pozitív és negatív pólust összekötötte az összelapuló motorháztető vagy más leszakadó fém alkatrész, esetleg rövidzárlatot és túlmelegedést okozott a motortér elektromos fogyasztóinak sérülése is. Nem véletlen, hogy a közlekedési baleseteket követően a kiérkező tűzoltók külön figyelmet fordítanak az összetört járművek áramtalanítására, hogy ezzel is csökkentsék a tűzveszélyt.

Mindkét szakértő egyetértett abban, hogy a tömeges autótűzhöz akár egyetlen jármű kigyulladása is elég lehetett, hiszen az autók szigetelése, illetve a beltér szövet- és műanyagburkolatai mind éghető anyagból készülnek. Ahogy azt korábban a BMW bizonyos dízelmotoros típusainak tűzeseteinél láthattuk, bármilyen autó teljesen kiéghet akár 10-20 percen belül, vagyis mire megérkeznek a tűzoltók, a legtöbb esetben már menthetetlen a jármű.

Ha kigyulladt, menjünk távolabb

A szombaton, az M1-es autópályán történt balesetet követő tűz terjedését fokozhatta, hogy az úttestre folyó üzemanyag szétterült és alulról gyújtotta meg a közvetlen közelében álló járműveket, a lángok pedig a balesetveszélyes helyzetet okozó port az autópályára sodró erős oldalszél miatt kúsztak tovább az elsőként kigyulladó autókról a távolabb állókig.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Telex kérdéseire küldött válaszai szerint évente, átlagosan 50-60 ütközés után keletkező járműtűzhöz riasztják a tűzoltókat, ami a 2022-ben történt 14 732 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetnek mindössze 0,4 százaléka. A Katasztrófavédelem hozzátette, hogy az ütközéseket követő tűzesetek aránya alacsonyabb (bár a valós esetszám magasabb lehet), hiszen nincs kimutatás azokról az esetekről, amelyekben nem sérül meg senki. A szervezet válaszaiban felhívja a figyelmet, hogy ha egy ütközés után kigyullad az autónk, próbáljunk meg kiszállni és távolabb menni, hiszen a pirotechnikát tartalmazó alkatrészek, például az övfeszítő és a légzsákpatronok a tűz hatására működésbe lépnek és sérülést okozhatnak.

A balesetről, annak körülményeiről és a néhány órával korábban szinte ugyanott történt másik karambolról itt írtunk bővebben. Az érintett járművek közül 19 kiégett, köztük az egyik kamion utastere is. A balesetben egy ember, egy 44 éves férfi meghalt, késő este a műszaki mentés közben, az autóroncsok eltávolításakor egy kiégett autóroncs alatt találták meg az áldozat holttestét.

A helyszínre négy helikopterrel és 16 mentőautóval érkeztek a mentők, és 39 embert vittek kórházba. A tömegbalesetben tíz gyermek sérült meg, közülük négyen súlyosan és hatan könnyebben, valamint huszonkilenc felnőtt, akik közül tízen súlyosan, míg tizenkilencen könnyebben. A helyszínen készült további videókat itt lehet megnézni, egy olvasóink beszámolóját pedig itt olvashatják el, ezen a linken pedig az eseményekről szóló újabb beszámolót találják.