A tömegbaleset előtt órákkal volt egy másik karambol szinte ugyanott, arra járók szerint látszott, hogy baj lesz

A tragikus szombati tömegbaleset előtt két órával, a rendőrségi közlemény szerint dél körül már összeütközött egy kamion és egy személygépkocsi az M1-esen, méghozzá nem is messze, alig három kilométerre a 41 járművet érintő tömegszerencsétlenség helyszínétől.

Több olvasónk, aki akkor közlekedett arra, nem érti, hogy ha már volt előzmény, akkor miért nem figyelt jobban oda az autósok figyelmeztetésére a hatóság és az útkezelő. Egy megkérdezett közlekedési szakértő szerint egy ilyen helyzetben fennáll a sofőrök felelőssége is, de lehetett volna módszer a hatásosabb figyelmeztetésre. Egy ügyvéd szerint a közútkezelő felelőssége viszont azért nem jön szóba, mert a legváratlanabb helyeken adódhat olyan következmény, amire nem lehet számítani.

Mások a porvihar eredetét keresték, és azt, hogy lehetne védekezni ellene a jövőben.

A rendőrség büntetőeljárásban vizsgálja az ügyet

A rendőrség vasárnap reggel jelentette be, hogy büntetőeljárás keretében vizsgálja a baleset körülményeit. A balesetben összesen 41 gépjármű volt érintett, köztük öt kamion. Egy 44 éves férfi életét vesztette, rajta kívül 39-en sérültek meg, a rendelkezésre álló adatok szerint ketten életveszélyesen, tizenketten súlyosan, huszonöten könnyebben. Többeket vasárnap hazaengedtek a kórházból.

Az egyik kamion fedélzeti kamerájával készült videón az is látható, milyen hatalmas porfelhő volt az autópályán. A balesetben érintett olvasónk beszámolóját itt olvashatják, ő arról is írt, hogy a karambolban kigyulladt autók miatt a porvihar később füsttel is vegyült. A helyszínen készült videóját itt lehet megnézni:

A balesetet az M1-es autópálya útkezelője, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt. szerint lokális porátfúvás okozhatta, ami miatt hirtelen csökkenhettek a látási viszonyok.

Az útkezelő a Hvg.hu-nak azt írta, a hatóság részéről nem merült fel a baleset előtt, hogy korlátozni kellene a forgalmat, ők pedig a gyorsforgalmi utak üzemeltetőjeként tájékoztatni és figyelmeztetni tudják az utazókat, amit ők állításuk szerint meg is tettek: „Egész délelőtt látható volt a változtatható jelzésképű táblákon az erős oldalszélre figyelmeztető jelzés, és már déltől (a baleset előtt két és fél órával) szintén a változtatható jelzésképű táblákon (és az Útinformon keresztül is) felhívtuk a figyelmet a korlátozott látási viszonyokra is, szintén magyarul, németül és angol nyelven.”

Több olvasónk szerint egy másik baleset már jelezte a bajt

Mint több olvasónk felhívta a figyelmünket, a tragikus tömegbaleset előtt két órával szinte ugyanazon a ponton már volt egy baleset: egy kamion és egy személygépkocsi ütközött össze. Az egyik olvasó leírása szerint az első balesetnél pont arra mentek, a porviharban szinte a mellettük lévő sávot sem lehetett látni. A balesethez érkezett rendőr, mentő (helikopter is), tűzoltó, a közútkezelő járművei, egy sávon (a belsőn) lehetett haladni.

Mint írja, úgy tűnik, hogy a műszaki mentésben részt vevők a még nem olyan súlyos balesetnél „elvégezték, amit ilyenkor szoktak, aztán, mint akik jól végezték a dolgukat, levonultak, pedig nyilvánvaló volt, hogy lezárás vagy legalább megfelelő előzetes figyelmeztetés, forgalomlassítás nélkül újabb baleset lesz, mert a porviharban semmit nem lehetett látni”.

Levele alapján megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy az első baleset után a hatóság részéről felmerült-e, hogy korlátozni kellene a forgalmat a lecsökkent látótávolság miatt, és ha nem, akkor miért nem. Valamint hogy a múltban előfordult-e valamikor, hogy az autópálya-forgalmat korlátozni kellett hó-, szél- vagy porvihar miatt. Amint válaszuk megérkezik, frissítjük vele a cikket.

Másik olvasónk már a második baleset után nem sokkal járt a helyszínen kocsijával, és lapunknak küldött levelében azt feszegeti, hogy szerinte az autópálya elektromos kijelzőin csak az oldalszélre figyelmeztettek (porviharra, látótávolság csökkenésre nem), illetve a hasznos „Indulás előtt: utinform.hu” feliratra emlékszik még az M0-son az M1-es lehajtójánál.

Szakértők: Több tényező is közrejátszott a balesetben

Megkerestük Pető Attilát, a Kreszprofesszort, hogy egy, a szombati porviharhoz hasonló esetben van-e más eszköze az autópálya-kezelőnek a figyelmeztetésre. Pető Attila szerint a kezelő az első baleset után kiállíthatott volna sárgán villogó útkezelő kocsit több ponton is a leállósávba a veszélyes szakaszon, és kitehettek volna rájuk egy ideiglenes 80-as sebességkorlátozó táblát például, de alkalmazhattak volna mesterséges terelést vagy egyéb forgalomlassítást.

Pető Attila ugyanakkor megjegyezte, hogy a porfelhő ugyan váratlanul jött, de ahol ennyi gépjármű szalad egymásba, ott jó eséllyel többen nem tartották be azt a KRESZ-szabályt, hogy mindig az út- és fényviszonyok szerint kell megválasztani az autó sebességét.

Mészáros Ferenc, a Magyar Autóklub elnökségi tagja és közlekedésbiztonsági szakértője erről a Hvg360-nak azt mondta, hogy szerinte

a nagy forgalom, a magas sebesség és a rövid követési távolságok mind közrejátszottak abban, hogy ennyi jármű ütközött össze.

A közlekedésbiztonsági szakértő szerint ebben a helyzetben legfeljebb az segített volna, ha a közútkezelő (vagy a rendőrség) járművei beállnak az oszlopok közé, és lassítják a sebességet. Ha pedig a meteorológia kiadja a riasztást, akkor azonnal be kellett volna mondatni a rádióban, hogy a menetoszlopnak meg kell állnia.

Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub ügyvédje pedig szintén a Hvg360-nak hozzátette, „csak a klasszikus tételt tudom idézni: az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően kell közlekedni, ami ebben az esetben egy jóval lassabb haladási sebesség megválasztását jelentette volna, gondolva arra a kockázatra, ami egy szélvihar esetén adódik egy porfelhőből.” Hozzátette: „ha a veszély fennáll, általánosan lassabb haladási sebesség lenne kívánatos, a közútkezelő felelőssége pedig azért nem jön szóba, mert a legváratlanabb helyeken adódhat olyan következmény, amire nem lehet számítani” – mondta Kovács Kázmér, aki szerint figyelembe kell venni az ilyen helyzetben szokásos figyelmeztetéseket is a digitális táblákon.

Írtunk az autópályát üzemeltető MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek is, hogy nem merült-e fel, hogy a fix elhelyezésű, nem specifikusan a veszélyes szakaszon látható, változtatható jelzésképű táblákon kívül más módon is figyelmeztessék az autósokat a porvihar miatti megnőtt kockázatra.

Olvasónk fotóján például látszik, hogy az első balesetnél kint állt egy sárga útkezelő autó is, nagy figyelmeztető villogóval. Valamint megkérdeztük azt is, hogy a változtatható jelzésképű táblákat (a pálya fölötti információs táblákat) miért nem használják sebességkorlátozásra, bővebb információk közlésére.

Az útkezelő szerint időben tájékoztattak a megváltozott körülményekről

Az MKIF válasza szerint amennyiben az első baleset után a terelés kint marad, mesterségesen idézhettek volna elő további balesetveszélyt az úton álló terelőjárművel. Szerintük ugyanez a helyzet a letereléssel. Ha lezárják az autópályát, az alsóbbrendű úthálózat kisebb áteresztőképessége miatt torlódást okoznak és a feltorlódott járműsor végén hasonló baleset következhet be – írták. Szerintük a megváltozott körülményekről időben tájékoztatták a változtatható jelzésképű táblákon az utazókat.

A cég azt is írta, hogy az M1-es autópálya jobb pálya 28+400 km szelvényben lévő VJT-n (változtatható jelzésképű táblán) szombat hajnali 2:26 perctől az erős oldalszélre figyelmeztetés volt kint. Az első baleset miatti sávzárásnak 13:48 perckor volt vége, eddig volt kint a táblán a baleseti jelzés. Utána 13:48 perckor a korlátozott látási viszonyokra való jelzéskép került ki. Tehát nem valós az az állítás, hogy csak oldalszélre figyelmeztetés volt, tették hozzá. A fentebb említett, „Indulás előtt www.utinform.hu” jelzésképről pedig azt írták, az az M0-s autóúton volt látható, azt a kijelzőt nem az MKIF Zrt. kezeli.

Végül azt is közölték, hogy a balesettel kapcsolatban a hatóság nem jelezte, hogy a korlátozott látási viszonyok miatt szükség lett volna forgalomkorlátozásra. A szükséges vizsgálatokat az előírásoknak megfelelően elvégzik.

Egyre gyakrabban kell ilyen porviharokra számítanunk

A sebesség helyes megválasztása, a figyelmeztetés kérdése mellett szó esett arról is, hogy kerülhetett az autópályára az átláthatatlan por.

Szimicsku László, az autópálya-kezelő szóvivője az RTL Híradónak arról beszélt: ők úgy tudják, hogy egy 20 méteres sávban egy lokális szélátfúvás keletkezett, amit az is súlyosbított, hogy a környező mezőgazdasági földeken az elmúlt napokban munkálatokat végeztek, föllazították a talajt, és ez a hatalmas orkánerejű szél felkapta a port és befújta az autópályára.

Több olvasónk jelezte, hogy a környékbeli földek mellett az egyik közeli nagy építkezésen is gyakran kavar hatalmas porfelhőt a szél. Azonban a szélirány, valamint a környékbeli építkezések elhelyezkedése alapján szombaton kevésbé valószínű, hogy a por az építkezésről érkezett a baleset helyszínére, vagy legalábbis hogy a porvihart csak az okozta volna.

Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze viszont arról is írt a közösségi oldalán, hogy bár régebben a március a hóolvadásé, a belvizeké, a jeges áré, a magasabb vízállásé szokott lenni, néhány éve ez drasztikusan megváltozott. A Duna vízállása most Budapesten 200 cm-nél tanyázik, ami meglehetősen alacsony, a belvíz helyett szombaton a rendkívül erős szél miatt porviharok alakultak ki, és ez Herceghalom térségében egy szörnyű tömegszerencsétlenségbe torkollott az M1 autópályán, tette hozzá.

„A talajaink deflációja (széleróziója) hatalmas mértékű, s nem kerülhető ebben meg a nagytáblás szántóföldi művelés felelőssége és a művelésbe vont földeken a mezővédő erdősávok hiánya. A klímaváltozás itt van közöttünk, a márciusi porvihar, a 114 km/h szél, a kiszárított és kiszáradt talajok olyan jelenségek, amelyeknél gyakran nem nézünk mélyebbre, hogy a valódi okait feltárjuk és orvosoljuk...”

– írta a főtájépítész.

Tuba Máté humánökológus a közösségi oldalán Bardóczihoz hasonlóan arról írt, hogy az ilyen porviharok a térségünkben sajnos egyre gyakoribbak lesznek, és a kézzelfogható emberi tragédiák mellett hordoznak egy másik, tragikus, mindannyiunkat sújtó csapást: a termőtalajaink végzetes elvesztését. Nagy síkságokon szántunk, mint a Kisalföld – óriási méretű táblákon, kivágva az összes szélfogó erdősávot, hogy pár rövidke évig egy picit nagyobb profittal lehessen termelni. A szakértő szerint ehelyett át kellene térni a talajforgatás elhagyására, folyamatos talajborítottságra (takarónövényezés magas fokon), a direktvetésre, az elpusztult talajélet újraépítésére. Szélfogó erdősávok újraültetésére, kisebb táblákon való gazdálkodásra, a mozaikos tájszerkezet újraépítésére, teszi hozzá.

A Telex munkatársai este a helyszín mellett, egy felüljáróról készítettek képeket a mentésről. A baleset helyszínén készült videókat itt lehet megnézni. Olvasóink is érintettek voltak a tömegbalesetben, az ő beszámolóikat a tegnap történtekről itt olvashatja.