MOK-titkár: A méltatlan támadás alatt álló orvostársadalom összezár, és képesek leszünk együtt mozdulni

„Ahhoz, hogy az orvosi szakma olyan értelmiségi csoport maradjon a magyar társadalomban, ami képes hallatni a hangját, kiállni a dolgozók és egy jól működő egészségügy érdekében, szükség van orvosi kamarára. Jelenleg nincs más szervezet, amely hasonlóan fel tudna lépni akár az ápolók béremeléséért, vagy azért, hogy a közellátás ne ürüljön ki, és ne a magánellátás legyen az egyetlen választható opció számos területen” – mondta a Magyar Orvosi Kamara titkára a 444-nek.

Svéd Tamás azt mondta, már elkezdtek írni egy körlevelet erről, hogy a tagok érezzék, a kormány valószínűleg azért nyúlt ehhez a megoldáshoz, mert „az orvosi kamara jelentőségre tett szert, van ereje, ezt az erőt próbálják most elvenni tőlünk. Rajtunk múlik, mennyire sikerül” – mondta.

A MOK titkára szerint akik elhagyják a kamarát, azok többnyire nem szándékosan, hanem azért teszik majd, mert nem követik az eseményeket, és nem jeleznek vissza 30 napon belül a megfelelő módon. „A másik oldalról viszont a kamara tevékenységét figyelő eddigi legnagyobb kritikusainktól is támogató üzeneteket kapunk – a méltatlan támadás alatt álló orvostársadalom összezárni látszik. De akármennyien is maradnak, ezek után kizárólag olyan tagjai lesznek a kamarának, akik biztosan azok akarnak lenni. Ez csak jót tesz a megmaradt tagság és a vezetőség legitimitásának, és ha szükséges, akkor képesek leszünk együtt mozdulni, ami a mai egészségügyi körülmények között komoly fegyvertény” – mondta Svéd Tamás, aki szerint létezik olyan olvasat is, hogy egy kisebb, de ütőképesebb szervezet jöhet létre, de szeretnék továbbra is az összes magyar orvost, fogorvost, egyéb diplomás tagjaikat képviselni.

Beszélt arról is, hogy az orvosok és a szakdolgozók túlmunkája tartotta életben a széttagolt egészségügyet. „Ahhoz, hogy minden érintett osztályon mindennap legyen ügyelet, 200-240 óra munkára volt szükség a dolgozók részéről. Ha a túlmunkát visszamondják, a három hónapos túlórakeret miatt az első hónapban még rendben mennek tovább az ügyeletek, a másodikban kevésbé, a harmadikban pedig komoly nehézségek állnak elő” – mondta.

Egészségügyi államtitkár: A kamara politikai aktorként kezdett tevékenykedni

Közben Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában arról beszélt, a Magyar Orvosi Kamara nem szűnik meg, folytathatja tevékenységét az új jogszabályi környezetben is.

Úgy fogalmazott, hogy az orvosi tevékenység végzésének három kritériuma – érvényes működési engedély (szakvizsgák megléte), a kötelező kamarai tagság és a foglalkozás-egészségügyi engedély – közül a parlament által elfogadott törvény csak a kötelező kamarai tagságot szünteti meg. Ennek szerinte az volt az oka, hogy „az elmúlt időszakban a kamara nem köztestületként, hanem politikai aktorként kezdett tevékenykedni”. Takács azt mondta, hogy a kamara olyan nyomásgyakorlási eszközöket választott és olyan nyomás alá helyezte a háziorvosokat, ami az új ügyeleti rendszer ellehetetlenítésével járt volna, ezzel pedig a közvetlen betegellátást veszélyeztette volna. „Ezt a kormány nem tartotta helyesnek, lépéskényszerbe kerültünk” – mondta Takács Péter. Az államtitkár beszélt arról is, hogy az etikai eljárásokat az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) folytatja majd le, és a tanácson belül létrehoznak egy orvosetikai bizottságot, és új kódexet is alkotnak.

Takács Pétert a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról kérdezték, hogy mi a MOK elnökének, Kincses Gyulának a pontos célja, erre az államtitkár azt mondta: „ezt nehéz megfogalmazni, (...) én már nem tudok másra gondolni, mint hogy külső, politikai sugalmazásra teszi ezt”.

Ahogy arról beszámoltunk, Novák Katalin aláírta és már ki is hirdették azt a törvényt, ami jelentősen csorbítja a Magyar Orvosi Kamara befolyását, elsősorban azzal, hogy eltörli a kötelező kamarai tagságot az orvosok között. A hétfőn benyújtott indítványt kedd délután sürgősségi eljárásban el is fogadta a parlament fideszes többsége. Az új törvény lényegében azt jelenti, hogy míg eddig csak azok dolgozhattak akár háziorvosként, akár kórházi orvosként Magyarországon, akik beléptek a kamarába is, ezután ez nem lesz elengedhetetlen, ráadásul a Magyar Orvosi Kamara (MOK) jelenlegi tagjainak is nyilatkozniuk kell arról, hogy tagok akarnak maradni. Ha ezt 30 napon belül nem teszik meg, automatikusan megszűnik a tagságuk.

A kormány és a MOK között húzódó konfliktusról ebben a cikkünkben olvashat bővebben, a helyzet akkor élesedett, amikor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bírálta az orvosi kamarát a múlt szombati kormányinfón, azt mondta, a Magyar Orvosi Kamara véleménye elvtelen, tűrhetetlen, nyíltan visszaél a hatalmával, ha orvosokat fenyeget.

Erre a kamara úgy reagált, hogy a magyar orvosok nyomásgyakorló akciójában mindenki önkéntesen vesz részt, a kormányinfón elhangzottakkal ellentétben a Magyar Orvosi Kamara egyetlen háziorvos ellen sem indít etikai eljárást azért, mert aláírja az ügyeleti szerződést.

Mi is megírtuk, hogy Győr körzetében egyetlen háziorvos sem írta alá az ügyeleti szerződését, így a győri kórházban dolgozó rezidensek és szakorvosjelöltek látják majd el az „egyelőre csak márciusra tervezendő” ügyeletet. Az új ügyeleti rendszert elvileg az Országos Mentőszolgálattal szerződött háziorvosokkal akarta megoldani a kormányzat, de a Magyar Orvosi Kamara február elején tartott küldöttgyűlésén úgy döntöttek: addig bojkottálják ezt, amíg a kormány nem teljesíti a kamara feltételeit. Itt írtunk részletesen arról, hogyan alakítja át az orvosi ellátás első vonalát a kormány, és hogy mitől kockázatos lépés ez, ebben a cikkünkben pedig arról, hogy két héttel az új rendszer indulása előtt miért akaszkodtak össze az orvosok a kormánnyal Győr-Moson-Sopronban és Szabolcs-Szatmár-Beregben.