Orbán Viktor erkélye alá kifeszített molinóval tiltakozik a Greenpeace a gázfüggőség ellen

Az ukrajnai háború évfordulójának alkalmából a Greenpeace aktivistái a Karmelita, egészen pontosan a miniszterelnöki erkély alá feszítettek ki egy hatalmas molinót, amin az áll: „Gáz, függőség: elég!”

A Greenpeace Magyarország közleménye szerint az akcióval arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy „a kormányzat válaszai teljesen hibásak az energiaválságra, azok nem a megoldáshoz, hanem csak még jobban elmélyülő válsághoz vezetnek”.

A szervezet szerint az orosz földgáz második legnagyobb (Németország után) európai uniós vásárlójaként nem csökkent érdemben Magyarország fosszilis függősége, ezért azt követelik, hogy a kormány haladéktalanul kezdjen olyan energiahatékonysági programokba, melyekkel csökkenthető az ország földgáz- és fosszilisenergia-felhasználása.

„A Greenpeace szerint elfogadhatatlan, hogy az energiaválság egy éve alatt csak tovább korlátozták a megújuló energiaforrásokat, és hogy nem kezdeményeztek programokat az energiafelhasználás hosszú távú csökkentésére” – írják a közleményben.

A Greenpeace által készíttetett reprezentatív felmérés szerint egyébként a magyarok 69 százaléka inkább vagy teljesen egyetért azzal, hogy csökkenteni kell Magyarország függőségét az orosz gáztól.

Greenpeace azt követeli a kormánytól, hogy legkésőbb 2035-ig vezessék ki a gázt, és helyette klímabarát, békés, megújuló energiaforrásokból biztosítsák az ország energiafelhasználását.

A szervezet szerint az alábbi megoldásokat javasolja:

• Fel kell oldani a szélenergia terjedését akadályozó intézkedéseket.
• Fel kell számolni a napenergiás rendszerek telepítését korlátozó intézkedéseket mind a lakossági, mind a kereskedelmi szektorban. Támogatni kell a napenergia további terjedését, beleértve a szükséges hálózatfejlesztést. Az optimális támogatási rendszerek kidolgozásába be kell vonni az érintetteket.
• Hosszú távú, a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan felhasználó, kiszámítható támogatási programokat kell indítani a lakó- és középületek energiatakarékossági és energiahatékonysági beruházásaihoz, műszaki és szociális szempontok, illetve a 2050-re elérni tervezett karbonsemlegességi cél figyelembe vételével.
• Ezeket a programokat azokból a forrásokból kell finanszírozni, amelyeket a magyar állam a fosszilis függőséget fenntartó beruházásokra (pl. szénkitermelés növelése, Mátrai Erőmű termelésének növelése és üzemidejének meghosszabbítása, földgázkitermelés növelése), vagy a Paks II. projektre költ.
• Fel kell hagyni az „alapjaiban téves rezsicsökkentési politikával”. Az erre szánt állami forrásokat az energiaárak szociális alapú kompenzációja mellett ugyancsak a megújulós és energiahatékonysági és -takarékossági programok finanszírozására kell fordítani – írja a szervezet.

Arról, hogy mi lehet majd a következő egy, három vagy éppen húsz évben a magyar árampiaccal, ebben a cikkben írtunk bővebben.