A törvényszék a Schadl–Völner-ügy mellékszálát tárgyalta, amiben egy oktatóhely engedélyeivel kavartak

Kedden folytatódott a vádlottak kihallgatása az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, a Schadl–Völner-ügyben, ahol több vádlottat is meghallgatnak – egyrészt a bonyolult ügy egyik mellékszálában, amiben egy oktatási központ engedélyeit próbálták meg elsimítani, másrészt azokat a végrehajtókat is, akik a vád szerint pénzért cserébe neveztek ki a pozícióikba.

A bíróság az ilyen előkészítő üléseken röviden arról kérdezi a vádlottakat, bűnösnek vallják-e magukat, vagy sem. Hátulról haladnak előre a vádlottak meghallgatásában, így az elsőrendű vádlottat, Schadl Györgyöt és a másodrendű vádlottat, Völner Pált csak a harmadik napon, azaz most csütörtökön hallgatják meg.

Az első nap azért felbukkantak: a végrehajtói kar elnökét, Schadl Györgyöt bilincsben, vezetőszáron hozták a Fővárosi Törvényszék dísztermébe, míg a fideszes exállamtitkár, Völner Pál otthonról érkezett, mert szabadlábon védekezhet.

Még a mellékszál is Völnerig ér

Völner Pál – Schadl közbenjárására – az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is többször járt egyeztetésen annak érdekében, hogy a szakképzésekre specializálódott Mátrix Szakképző és Általános Iskola, illetve a képzőműhelyt létrehozni, bejegyeztetni tervező személyek megkapják az engedélyeket több képzés elindításához.

De ebben az ügyben több másik résztvevő is a vádlottak padján van. Például S. Etelka tizenharmadrendű vádlott, aki vállalta, hogy az oktatási központ ügyének előremozdítására R. Róbert vádlotton (Völner mellett a másik vádlott, aki arccal vállalja az ügyet a bíróságon) keresztül milliós pénzeket ad át meg nem nevezett minisztereknek, államtitkároknak és egy ügyésznek, hogy azok kedvezően befolyásolják a hatósági eljárásokat. Az eljárásba bekapcsolódott az ügyvédjelöltként dolgozó A. Tamás ötödrendű vádlott (őt később hallgatják meg), aki eljátszotta ezt a bizonyos ügyészt, az ügyvédként dolgozó P. Kamilló tizenötödrendű vádlott és felesége, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnál dolgozó P. Zsuzsanna tizenhatodrendű vádlott, akik szintén kaptak pénzt. Ezután kereste meg R. Róbert vádlott Schadl Györgyöt, ő pedig Völner Pált az ügyben – végül ez sikertelenül zárult.

P. Kamilló vádlott nem ismerte be a bűnösségét a keddi előkészítő ülésen. Azt mondta, ami a vádiratban van, az „megalapozatlan feltételezés, nem valós, olyan helyen is bűnösséget keresnek, ahol nincs”. Szintén vádlott felesége, P. Zsuzsanna sem ismerte el a bűnösségét, ahogy S. Etelka sem, aki azt mondta, egyetlen forintot sem költött vesztegetésre.

A pénzért kinevezett végrehajtók

Több olyan vádlott is a bíróság előtt áll, akik Schadl György segítségével úgy lettek végrehajtók, hogy vállalták, a leendő végrehajtói irodájuk nyereségének egészét vagy egy részét cserébe visszaadják Schadl Györgynek, ami néhány esetben több százmilliós összegeket jelentett. Cserébe többen havi egy-kétmilliót kaptak vissza Schadl Györgytől.

Ketten már korábban beismerő vallomást tettek. Kedden a bíróság hetet hallgat meg közülük:

• V. Levente tizenkettedrendű vádlott
• N. Gábor tizenegyedrendű vádlott
• O. Ákos tizedrendű vádlott
• F. Miklós kilencedrendű vádlott
• M. Eszter nyolcadrendű vádlott
• Sz. Balázs hetedrendű vádlott
• Cs. Éva hatodrendű vádlott

A nagyobb halak még hátravannak

A korábbi ülésen négy vádlott is – az ügy kisebb halai – bűnösnek vallotta magát, de Schadl György pénzmosással vádolt felesége és apja nem.

Összesen huszonkét vádlottja van a korrupciós ügynek, amiben a vád a többi közt bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, visszaélés a hivatali helyzettel és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás. A bonyolult vád lényege: Schadl György „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott Schadl Györgytől – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Ez az ügyészség szerint úgy nézett ki, hogy Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni.

Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint maga Schadl szintén pénzt kapott azoktól, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert.

Az ügyészség azt kérte a bíróságtól, hogy – beismerés esetén – ítélje Schadl Györgyöt 10 év börtönre, Völner Pált pedig 8 év börtönbüntetésre, emellett 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.

Négy másik vádlottra – beismerés esetén – letöltendő börtönbüntetést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást, tizenöt vádlottra próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, egy vádlottra pedig pénzbüntetést kért az ügyészség.

Az ügy eddig nyilvánosságra került részleteiről itt írtunk bővebben, alább pedig videós összefoglalónkat nézheti meg a Völner–Schadl-per első üléséről.