22 napja nem tart órákat az iskola folyosóján egyedül ülő tanárnő

Weszely Kinga, egy budapesti középiskola médiaszakos tanára már december 1-je óta az iskola folyosóján ül, nem tartja meg az óráit, ez hívja fel a figyelmet a közoktatás problémáira. Legutóbb december közepén beszéltünk vele, nem sokkal azután, hogy eldöntötte: az újabb tanárok kirúgása miatt láthatóan szeretne tenni valamit. Már 22 napja nem tart órákat,

ez azt jelenti, hogy több mint 100 órája maradt el, mégsem rúgták ki az iskolából.

Lapunknak azt mondta, hetente 3-4 óráját tudják szakszerűen helyettesíteni, viszont az órái többségénél csak felügyelet van, vagy azok el is maradnak. Weszely azért minden csoportjával igyekszik valamilyen formában tartani a kapcsolatot, az érettségizőkkel egyénileg konzultál továbbra is. Mikor először telefonon kerestük, nem is tudott velünk beszélni, mert több diákja várt rá a szünetben.

A decemberi bérjegyzékében több munkabeszüntetéssel töltött napja nem szerepelt

Az akciója kezdete óta egyszer kapott figyelmeztető levelet, január 12-én. Mivel már decembertől tart a munkabeszüntetése, így a polgári engedetlenséggel töltött órák után hivatalosan nem kellett volna fizetést kapnia. De Weszely azt mondta, hogy a decemberi bérjegyzékében több munkabeszüntetéssel töltött napjának is nyoma veszett, és úgy könyvelték el őket, mintha dolgozott volna. Ugyanezt tapasztalta másik nyolc tankerületből 27 kollégája is. „Mivel a bérpapíron nincs összegszerű részletezés, nem tudom, hogy a levont összeg mit fed le, de feltételezem, hogy az elmaradt óráim csak egy részét könyvelték el.”

Azt mondta, azért tart ki még mindig, mert december 1-je óta újabb két kollégáját rúgták ki, akik részt vettek a polgári engedetlenségben. Egyikük egy pécsi tanár volt, a másikuk egy nyugdíjas matektanár, de mivel ők próbaidőn voltak, így a tankerületeknek nem kellett indokolniuk az elbocsátásukat. Szerinte a tankerület dolga lenne, hogy biztosítsa a gyerekek tanuláshoz való jogát, ez most az iskolákban nem valósul meg.

„Ebben a helyzetben nem maradhatok csöndben. Tisztában vagyok vele, hogy nem egyedül fogok a kiállásommal változásokat elérni az oktatásban, csak egy csepp vagyok a tengerben. De annak muszáj lennem.”

„A bizonytalanságban tartás is a nyomásgyakorlás egyik eszköze”

Weszely Kinga azt mondta, negatív kritikát továbbra sem kapott, de ez persze nem jelenti azt, hogy mindenki egyetért vele. Három kollégájáról tud, akik a jövő hétre hirdetett országos sztrájk napjaiban polgári engedetlenséggel fognak tiltakozni, többen választják majd a törvényes sztrájkot.

Akik a jogszabályban nem rögzített tiltakozást választják, őket egy új rendelet szerint bármikor kirúghatják, akár az engedetlenség másnapján, vagy éppen a végigdolgozott tanév végén. Mikor erről kérdeztük a véleményét, azt mondta: „A bizonytalanságban tartás is a nyomásgyakorlás egyik eszköze. Nem kiszámítható, hogy arra, aki szót emel, mikor és milyen büntetés vár.”

Ha visszahelyeznék állásukba a kirúgott kollégáit, és lehetőséget teremtenének az érdemi párbeszédre, újra tanítana. Szerinte egy normálisan működő rendszerben a vezetőnek nyitottnak kéne lennie arra, hogy meghallgassa a beosztottjai véleményét. Ők számtalan formában szólították meg az oktatás vezetőit, de semmire sem kaptak érdemi választ.

„Meglátjuk, hogy meddig tudom vállalni az egészségügyi és anyagi kockázatokat. Az aula elég huzatos, és nincsenek aranytartalékaim, de szeretnék kitartó lenni.”

Az oktatás jövőjéért aggódó tanárok, diákok, szülők régóta 9 pontos követelésükért harcolnak, de a kormány egyelőre nem tett érdemi lépéseket a valódi párbeszéd érdekében. A Belügyminisztérium ugyan decemberben több mint 400 iskolaigazgatót és tanárt hívott meg egy egyeztetésre, de ezzel nem mindenki volt elégedett: volt olyan résztvevő, aki szerint Pintér Sándor belügyminiszter itt megalázta a pedagógusokat, és tagadta az oktatási rendszer problémáit. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) január 23-tól egyhetes országos sztrájkot hirdetett, amihez a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is csatlakozott.