Gyurcsányék lecsaptak az egyetemi botrányra: benyújtották a lex Erasmust

Két nappal az Erasmus-botrány kirobbanása után a Demokratikus Koalíció törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amely szigorítaná a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait (a törvényt itt olvashatja). A 15 DK-s képviselő által jegyzett hatoldalas jogszabálytervezet (a szövegét itt találja pdf-ben) szerint

„elfogadhatatlan, hogy fideszes kegyencek tobzódnak az Orbán kormány által lenyúlt egyetemek kuratóriumaiban és felügyelőbizottságiban”,

ahogyan az is, hogy „a privatizált egyetemek alapítványitól milliós fizetéseket visznek haza” ezek a „politikai kinevezettek”.

A javaslat előterjesztői szerint a céljuk az egyetemi autonómia és az alapítványok függetlenségének biztosítása. A módosítás legfontosabb eleme az, hogy az egyetemi alapítványok kuratóriumába, felügyelőbizottságába nem kerülhetne be olyan személy, aki az előző tíz évben politikus, állami, önkormányzati vezető, állami cég vezetője vagy ilyen személy rokona volt.

A DK szerint az összeférhetetlenségi szabályok a „közbizalom megőrzésének egyik legfontosabb eszközei”. Az általuk tervezett módosítás a törvényjavaslat általános indokolása szerint „kizárja az eltérő, vagy egymással hierarchikus, felügyeleti, ellenőrzési viszonyban álló hatalmi pozíciók egy kézben történő egyesülését, az elfogultságot és a személyi érdekeltség visszaélésszerű érvényesülését”.

A Népszava nyomán hétfőn írtuk meg, hogy az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+-csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból kizárja Brüsszel azt a 21 magyar egyetemet, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn (a listán van az összes vidéki tudományegyetem, az orvosképzés valamennyi intézménye, de az a Budapesti Corvinus Egyetem is, amely több millió euró értékben vett részt ilyen programokban). Az európai bizottsági, december közepén megszületett döntést azzal indokolták, hogy „az Orbán-kormány továbbra is fideszes politikusok irányítása alatt tartja az alapítványi egyetemeket”. A felfüggesztés a 2022. december 15-e utáni döntési folyamatokra vonatkozik.

Az uniós döntésre eltérő reakciók születtek. Navracsics Tibor, az uniós tárgyalásokért is felelős területfejlesztési miniszter – aki személyében is érintett mint a Pannon Egyetem kuratóriumának elnöke – hétfőn konkrétumok nélkül annyit mondott, hogy a kormány mérlegelni fogja, ha az Európai Bizottság (EB) azt kéri, hogy a politikusok szálljanak ki az egyetemek alapítványi kuratóriumaiból. Az ELTE egy docense szerint atombombával érne fel a magyar egyetemek felfüggesztése – az ELTE-re egyébként nem vonatkozna a tiltás, mert nem modellváltó egyetem.

A Tempus Közalapítvány, amely a magyarországi Erasmus-programokat bonyolítja, először tagadta, hogy a határozat az Erasmus+-programokat érintené. A 444 szerint Böszörményi Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) alapítványi elnöke egy hallgatói kérdésre adott válaszában úgy fogalmazott: erősen bíznak abban, hogy csupán félreértésről van szó. Ezeket a magyar álláspontokat azonban már hétfőn cáfolta az Európai Bizottság szóvivője. Az ügyről írt nagyobb lélegzetű, összefoglaló cikkünket itt olvashatja >>>

Cikkünkben eredetileg úgy fogalmaztunk, hogy Böszörményi Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) alapítványi elnöke a hallgatóknak írt levelében félreértésnek nevezte a magyar egyetemek lehetséges kizárását az Erasmus+-ból. Ezt később pontosítottuk.