Havonta több mint százan kérdezik le ismerősükről, hogy benne van-e a „pedofil-nyilvántartásban”
2022. december 30. – 14:48
Az időközben melegellenes irányba eltérített, pedofil-ellenesnek indult kormánypárti törvénycsomag leginkább figyelemfelkeltő újdonsága a pedofil-nyilvántartásként emlegetett, új adatlekérdezési lehetőség volt. Utánanéztünk a 2022-es használati szokásoknak és tapasztalatoknak: úgy tűnik, a februártól élő újdonság csak a kezdetekkor mozgatta meg a magyarokat. Az eddigi tapasztalatok alapján lergalábbis alig használják, de legalább nem is élnek vele vissza.
2022. február 1-jén nyílt meg a lehetőség arra, hogy az ember legalább az óvatosságra egyértelműen okot adó felnőtteket kiszűrje a gyereke közelében lévők közül: azóta működik a pedofil-nyilvántartásként emlegetett adatlekérdezési lehetőség, amely a kormány gyermekvédelminek mondott (bár menet közben melegellenes irányba eltérített) törvénycsomagjának egyik legtöbbet tárgyalt újdonsága volt.
A regiszter használatának a kezdetektől megvoltak a maga szigorú szabályai: egyáltalán nem szabad csak úgy, véletlenszerűen, kíváncsiságból rákeresni ismerősök, idegenek vagy éppen hírességek, esetleg politikai ellenfelek nevére.
A nyilvántartást alapvetően arra találták ki, hogy a szülők ellenőrizhessék, nincs-e ilyen jellegű sötét folt annak a tanárnak, edzőnek, bébiszitternek vagy akár szomszédnak a rovásán, akire rá készülnek bízni a gyereküket.
A pedofil-nyilvántartás név egyébként kissé félrevezető, mert – ahogy arra a téma szakértői rendszeresen felhívják a figyelmet, és mi is sokszor megírtuk – a gyerek elleni szexuális bűncselekményeket elkövető emberek nem feltétlenül pedofilok a szó eredeti értelmében, és ha valakire nem ad találatot a kereső, értelemszerűen az sem jelenti feltétlenül azt, hogy az a bizonyos személy nem jelent veszélyt gyerekekre, csak annyit, hogy nem ítélték el jogerősen.
Az Ügyfélkapu felületén elérhető újítás indításakor a Belügyminisztériumban jelentős terhelésre is felkészültek. De az első napokban tapasztalt rohamot már az első hónap után nagy elcsendesedés követte. „2-3 nappal a rendszer indulását követően nagyobb számú lekérdezés volt tapasztalható, majd ezt követően minimálisra csökkent az ügyleírást megtekintők, adatlekérdezést végzők száma” – írta kérdésünkre a Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztálya még márciusban.
Most az év végéhez közeledve újra a Belügyminisztériumhoz fordultunk adatokért a nyilvántartás használatáról. A tárca közlése szerint 2022. február 1-je és 2022. november 21-e között 7 134 db adatigénylés érkezett a felületre az alábbi havi bontásban:
Hónap | Összesen indított adatigénylések száma (db) |
2022 február | 4998 |
2022 március | 536 |
2022 április | 292 |
2022 május | 401 |
2022 június | 171 |
2022 július | 155 |
2022 augusztus | 181 |
2022 szeptember | 91 |
2022 október | 140 |
2022 november 21-ig | 169 |
Forrás: Belügyminisztérium, a Telex kérésére
A szórványos használatot mutató számok mellett nem meglepő, hogy panaszból, visszaélésből, problémából sem volt sok. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) jogsértés tárgyában nem érkezett panasz, és mindössze egy beadványozó kifogásolta a nyilvántartásra vonatkozó jogi szabályozást és magát a nyilvántartás létét, derült ki a NAIH Telexnek adott, november végi tájékoztatásából.
A NAIH magától, hivatalból észlelt egy jogsértést még márciusban, és vizsgálatot is indított az ügyben.
Megtalálta, felkerült a Youtube-ra
Bár a NAIH elnöke, Péterfalvi Attila válaszlevele konkrét adatokat nem tartalmaz, a történtek leírása alapján valószínűsíthetően ugyanarról az esetről lehet szó, amelyről korábban már beszámoltunk. Ez a jogsértés rögtön az új lekérdezési lehetőség első napján, február 1-jén történt. Egy Szabolcs megyei személy az online felületen adatokat kért le egy ismerőséről, a lekérdezést videóra vette a mobiltelefonjával, és az végül a Youtube-ra is felkerült. A videón látni lehetett a lekérdezés teljes folyamata mellett a kikeresett ember személyes adatait: a nevét, a születési évét, a lakóhelyét, címét, a képét, illetve az elkövetett bűncselekmény mibenlétét, idejét és a jogerős bírói döntés időpontját is.
A nyilvántartásra vonatkozó törvény azonban kifejezetten előírja a megismert adatok bizalmas kezelését.
Azokat nyilvánosságra hozni tilos – a videónak nem lett volna szabad elkészülnie sem, nemhogy felkerülnie a Youtube-ra. A videót a Youtube végül eltávolította a felületéről, ezután a NAIH maga részéről az ügyet lezárta. Az illető azonban büntetőjogi következményekkel is szembesült. Ebben a február 1-jei ügyben a rendőrséghez két feljelentés is érkezett, ezeket egy eljárás keretében vizsgálták a nyomozók, válaszolta az ORFK Kommunikációs Szolgálata a megkeresésünkre. A rendőrség szerint azt a férfit, akinek a múltját a Youtube-videó a nagy nyilvánosság előtt feltárta, ezután
„többen is megkeresték közösségi fiókjain, a mintegy két évtizeddel ezelőtt lezárt büntetőeljárása miatt”.
A rendőrök szerint tehát megállt az is, hogy a jogosulatlan lekérdező jelentős érdeksérelmet okozott. Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztálya nyomozott bűnügyi személyes adatra elkövetett személyes adattal visszaélés gyanúja miatt. A rendőrök meg is találták a 29 éves férfit, aki a videót készítette, átkutatták az otthonát, és lefoglalták a számítástechnikai eszközeit. Kihallgatásakor beismerte a bűncselekmény elkövetését. Az ügy vádemelési javaslattal került át az illetékes ügyészséghez.
A pedofil-nyilvántartással kapcsolatban egyébként még közel egy év után is vannak nyitott kérdések, például hogy pontosan mit is kezdhet a keresőn keresztül megszerzett információval a lekérdező, mi a következő jogszerű lépés a gyerekek védelme érdekében, ha mondjuk egy szülő megtudja, hogy a lánya egyik tanára elítélt szexuális bűnelkövető.
A Hintalovon gyermekjogi alapítvány még februárban összeszedett jó pár kérdést, és megkeresték velük a Belügyminisztériumot. A Telex úgy tudja, egyelőre nem kaptak válaszokat.