Mit kezdtek a magyarok az új pedofil-nyilvántartással?

Február elsején élesedett az egyik legfontosabb újítása a menet közben melegellenes irányba eltérített, de eredetileg pedofilellenesnek indult kormánypárti törvénycsomagnak: működésbe lépett a pedofil-nyilvántartásként emlegetett adatlekérdezési lehetőség az Ügyfélkapu felületén. Az újdonság lényege, hogy rá lehet keresni név alapján, van-e egy adott embernek gyerek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény a rovásán, pontosabban volt-e ilyen ügy miatt jogerősen elítélve. A használat mikéntjéről, szabályairól és korlátairól itt írtunk részletesen.

Bár az induláskor jelentős terhelésre is felkészültek, az első bő egy hónap elteltével az látszik, hogy nem használják tömegek az új nyilvántartást, nem kérdezték le aggódó szülők ezrei a gyerekeik komplett tanári karát, bébiszittereit, edzőit.

A Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztálya a Telex megkeresésére március 8-án megírta: eddig összesen 5097 adatigénylés terjesztettek elő. Kapacitásbővítésre nem volt szükség.

“Az új ügytípushoz kapcsolódó rendszerterhelés jelenleg alacsony és egyenletes. 2-3 nappal a rendszer indulását követően nagyobb számú lekérdezés volt tapasztalható, majd ezt követően minimálisra csökkent az ügyleírást megtekintők, adatlekérdezést végzők száma”

– írták.

A NAIH nem kezdett vizsgálatba

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) az első hónap végén, február 28-án azt válaszolta a kérdésünkre, hogy a nyilvántartással kapcsolatban egyelőre nem érkezett hozzájuk olyan beadvány, amely alapján vizsgálatot vagy hatósági eljárást indítottak volna. Ahogy a NAIH elnöke, Péterfalvi Attila írta, addig mindössze annyi történt, hogy egy beadványozótól kaptak két olyan beadványt, amelyekben az illető általánosságban, konkrétumok nélkül kifejtette a véleményét a nyilvántartásról, “így ezek alapján nem volt lehetséges vizsgálat indítása”. Péterfalvi szerint visszaélésekről február végéig nem szereztek tudomást, sem beadvány útján, sem egyéb módon”.

Az Ügyfélkapu felületén figyelmeztetik a felhasználókat arra, hogy a lekérdezéssel megismert információkat tilos nyilvánosságra hozni, adatbázisba rendezni, képernyőfotót készíteni róluk. Külön leírják az is, hogy az adat jogellenes megismerését, felhasználását a törvény bünteti, és a különleges személyes adattal visszaélés bűncselekményének elkövetője akár két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Rendőrségi statisztika nincs arról, hányan követtek el visszaélést az új pedofilnyilvántartással azóta, hogy elérhető.

Az ORFK válaszából az derül ki, hogy legfeljebb azt lehetne megmondani az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikából, hogy hány büntetőeljárást kezdeményeztek személyes adattal visszaélés miatt, de a statisztika nem gyűjt adatot a nyilvánosságra hozatallal és annak körülményeivel, az indítékkal kapcsolatban. Egyébként pedig statisztikai adatok nincsenek a február 1-28. közötti időszakról.

Rögtön az első nap megvolt az első visszaélés

Azt viszont megírta a Telexnek az ORFK Kommunikációs Szolgálata, hogy a rendőrség nyomozó hatóságaihoz érkezett már feljelentés a pedofilnyilvántartás miatt. Ismertették is az eset részleteit.

Eszerint rögtön az új lekérdezési lehetőség első napján, február 1-jén egy Szabolcs megyei ember jogosulatlanul kért le adatokat az online felületen egy ismerőséről.

A rendőrségi válasz nem említi, pontosan miért számított jogosulatlannak már maga a lekérdezés is ebben az esetben. Általánosságban: a nyilvántartásban alapvetően egyáltalán nem lehet csak úgy kíváncsiságból bárkire rákeresni. A cél elméletben az lenne, hogy az ember ellenőrizhesse a számára fontos, konkrét gyerek környezetében lévő felnőtteket, nincs-e olyasmi a múltjukban, ami miatt tartani érdemes tőlük. Emiatt az egyik fő szabály az, hogy olyan nagykorú személy igényelhet adatot, aki gyerek hozzátartozója, vagy gyerek nevelését, felügyeletét, gondozását látja el. Akkor lehet valakire rákeresni a törvény megfogalmazása szerint, ha az információ megítélésünk szerint „feltehetően szükséges” gyerekek védelme, az ellenük elkövetett bűncselekmények megelőzése, „a gyermekekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyek ellenőrzése érdekében”, és „az erre vonatkozó adat más módon történő megismerése egyébként aránytalan nehézséggel járna”.

A szabolcsi férfi nemcsak jogosulatlanul keresett a nyilvántartásban, hanem a lekérdezést videóra is vette a mobiltelefonjával. A videófelvételt aztán továbbította ismerőseinek, sőt, az végül a Youtube-ra is felkerült.

A dolognak következménye is lett az ismerősre nézve, akinek a múltja így napvilágra került. Az ORFK szerint ezután “többen is megkeresték közösségi fiókjain a mintegy két évtizeddel ezelőtt lezárt büntetőeljárása miatt”.

Mivel a szabolcsi illető a jogosulatlanul megszerzett bűnügyi személyes adatokat nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tette, és ezzel a sértettnek jelentős érdeksérelmet okozott, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztálya nyomozást rendelt el személyes adattal visszaélés gyanúja miatt.

A rendőrök el is mentek a férfihoz, aki 29 éves és Kéken él. Házkutatást tartottak nála, lefoglalták a számítástechnikai eszközeit, előállították és gyanúsítottként hallgatták ki. Az ORFK szerint a vallomásában beismerte a bűncselekmény elkövetését.

“A rendőrség a jogosulatlan lekérdezésről készített, Youtube-on közzétett videófelvétel eltávolítása érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi” – tették hozzá.

A jogosulatlan lekérdezést rögzítő, netre kikerült videóból, amelyre korábban a Telex figyelmét is felhívta egy olvasói jelzés, az derült ki, hogy a visszaélést elkövető férfi egyébként nem volt tisztában azzal, hogy éppen törvényt sért. Több kijelentése is arról szólt, hogy abban a hitben van: a pedofil múlt most már nyilvános adat, ő pedig jogszerűen hívja fel erre a figyelmet a gyerekek védelmében.