Nem számol el a Rogán-minisztérium a bombás plakátrengeteggel, pedig idén megdőlhetett az állami hirdetési rekord

Az, hogy hány milliárdot költött el a kormány csak hirdetésekre, részben már akkor kiderült, mikor a kommunikációért is felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda közzétette azt a listát, ami a minisztérium által megkötött szerződéseket és azok költségeit tartalmazza. A K-Monitor közérdekű adatigénylése után, bár késéssel, de nyilvánosságra hozott szerződésekből az látszik, hogy

a minisztérium csak a választások előtt 19,6 milliárdnyi szerződést kötött kommunikációs célokra.

Vélhetően ide tartozik az Orbán Viktor arcképével ellátott „Őrizzük meg Magyarország békéjét” kampány és a népszavazáshoz kapcsolódó „Védjük meg a gyerekeinket” reklámok is. Ehhez jött végül még egy nagyobb léptékű kommunikációs kampány, amit szintén a Rogán által vezetett minisztérium rendelt meg. Ez a nemzeti konzultációt bombás plakátokkal népszerűsítő plakát, amin a „Brüsszeli szankciók tönkretesznek bennünket” felirat olvasható. Ennek nyomai még december második felében is láthatóak voltak az utcákon, mivel a konzultáció hivatalosan, hosszabbítással december 15-én zárult. Mivel még az utolsó héten is erőteljesen buzdított a részvételre a kabinet, ez vélhetően újabb jelentős költséggel járt az adófizetők számára.

A minisztérium azt egyelőre nem árulta el, hogy melyik kampányra mennyi ment el, erről csak találgatni lehet. Hiába nyújtottunk be adatigénylést például arról, hogy pontosan mennyibe kerül az idei, szankciókkal kapcsolatos nemzeti konzultáció és azt kísérő kommunikáció, cikkünk megjelenéséig nem kaptuk meg az adatokat. Annyi ugyanakkor már látszik, ha a korábban kiadott számokat összeadjuk, hogy

összesen legalább 27,6 milliárdot (27 653 543 307) forintot költött el a kormány reklámokra és „kormány információkra”.

Azt, hogy ez a 27,6 milliárd forint hogyan oszlik meg, azért nehéz kikövetkeztetni, mert a kommunikációval kapcsolatos szerződések egységes név alatt, összevont megbízásokban jelennek meg, és a hozzájuk kapcsolódó szerződések jellemzően január 1-jétől hatályosak. Ami szintén egyezik, hogy egytől egyig a kormány két kedvenc reklámcégével, a New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel és a Lounge Design Szolgáltató Kft.-vel kötötték őket, méghozzá a szintén Rogán fennhatósága alá tartozó kommunikációs hivatal révén.

A kommunikációra kötött szerződéseket vagy „komplex stratégiai kommunikációs feladatok ellátása a Miniszterelnöki Kabinetiroda részére” címen vagy „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása” címen kötik meg. Előfordul, hogy ezekhez a jogcímekhez hozzátesznek egy pluszkategóriát, ami a többi helyen nem jelenik meg, így sok esetben csak innen lehet megtippelni, hogy melyik kampányra kötötték az adott szerződést.

A minisztériumok által megkötött szerződéseket a jogszabály szerint a megkötés után 60 nappal kellene nyilvánosságra hozni.

Egy 2011-es törvény az „államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás-megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra” vonatkozó szerződések közzétételi kötelezettségéről rendelkezik. Ennek ellenére idén a Kabinetiroda a határidőket bőven túllépve, először novemberben, „tömbösítve” tette közzé szerződéseinek listáját, ez pedig visszatérő gyakorlatnak tűnik a tárca létrejötte, azaz Rogán Antal miniszterré történt kinevezése óta.

Az év elején még ott voltak az utcán a kormány által megrendelt plakátok, de ahogy az a K-Monitor választás előtt közzétett elemzéséből is látszik, a harmadik oltás felvételét ösztönző reklámok nem feltétlenül szolgáltak politikai kommunikációs eszközként, azaz valóban mint „társadalmi célú reklám” funkcionáltak. Aztán február végén, március elején bedurrant az országgyűlési választás kampánya, így a pártok által finanszírozott, jelöltjeiket bemutató plakátok mellett megjelentek a kormány központi üzenetét hordozó, Miniszterelnöki Kabinetiroda által megrendelt plakátok is az online és a nem online térben.

A „Védjük meg a gyerekeinket” és az „Őrizzük meg Magyarország békéjét és biztonságát” a Fidesz és a KDNP által hirdetett „Magyarország előre megy, nem hátra” feliratú hirdetések mellett jelent meg ebben a kampányidőszakban. A „Védjük meg a gyerekeket” kampány a kormány által kiírt népszavazáshoz kapcsolódott, de közérdekű tájékoztatásnak azért nehezen illett be. Februárban a kormány indított a gyermekvédelminek nevezett népszavazással kapcsolatban olyan kampányt, ami nemmel szavazásra buzdított. A népszavazás végül érvénytelen lett, mivel mindössze 3,5 millió érvényes szavazat érkezett, ebből 3,2 millióan szavaztak nemmel. Ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, a szavazásra jogosultak 50 százalékának kellett volna érvényes szavazatot leadnia, így messze elmaradt a szükséges arány.

A kormány a sikertelen népszavazási kezdeményezésre elektronikus és nyomtatott sajtóban közzétett hirdetéseire 3,7 milliárd forintot költött el.

Azt szintén csak nagyjából lehet megtippelni, hogy összesen, a további reklámköltségeket (YouTube, TV stb.) is figyelembe véve a Miniszterelnöki Kabinetiroda mennyit költött erre a kampányra, de a K-Monitor májusi becslése szerint ez a 10 milliárd forinthoz is közelíthet.

A választási időszakban szintén fontos szerepük volt az „Őrizzük meg Magyarország békéjét és biztonságát” feliratú plakátoknak is. Ezek a kormány által közzétett, Orbán Viktor arcképével ellátott „kormány információs” plakátok és bannerek azután árasztottak el az utcákat és a közösségi oldalakat, miután Ukrajnában február végén kitört a háború. Addig úgy tűnt, hogy a „Magyarország előre megy, nem hátra” lesz a kormánypártok választási üzenete, a háború kitörésével azonban bejött az ország biztonságáról szóló kampányszöveg is.

A választás után egy kormányzati reklám- és plakátkampányoktól mentes, nyugodtabb nyári, őszi időszak következett. Ezután jelentek meg az utcán és az interneten is a nemzeti konzultációt népszerűsítő „bombás plakátok”, amik bombaként ábrázolják a Brüsszelben – a kivételekkel a kormány által is – elfogadott szankciókat. Ennek a költségeire szintén csak következtetni lehet: az ehhez kapcsolódó szerződést köthették meg idén júliusban, így talán közel 7,9 milliárd forintba kerülhetett a 27-ből.

Azt persze nem tudni, hogy a teljes kormányzati kommunikációra költött összeg mennyire jön majd ki év végére. A korábban felkerült szerződések ugyanis csak az augusztus végével lezáruló időszakról árulkodnak, amit ezután írtak alá, arról a Miniszterelnöki Kabinetiroda többszöri, idevágó megkeresésünkre sem számolt be. A Miniszterelnöki Kabinetirodához közérdekű adatigényléssel is fordultunk, különös tekintettel a nemzeti kommunikációval kapcsolatos költségekkel kapcsolatban.

Az eddig hivatalosan – és a törvényes kötelezettségnek eleget téve – közzétett adatok alapján egyébként nem ez lenne a kormány rekordéve, már ami a politikai hirdetéseket illeti. Az idei költségek nem olyan látványosak, ha azokat a 2021-es számokkal hasonlítjuk össze: tavaly csak az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása” című szerződésekre költöttek közel 40 milliárd forintot, pontosabban 39,6 milliárdot. Itt fontos információ, hogy 2021-ben javában zajlott a járvány, az ezzel kapcsolatos korlátozó intézkedéseket és az oltásokat is ilyen „komplex kampányok” keretében népszerűsítette a kormány, így papíron ezek emelhették a 2021-es költségeket.

Azzal kapcsolatban, hogy a minisztérium miért nem számol el részletesen az adott kommunikációs kampányok lezárultával, szintén – többször is – kerestük a Miniszterelnöki Kabinetirodát. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy tervez-e 2023-ban a kormány a kommunikációs költségeken spórolni. Hiába küldtük el azonban kérdéseinket hetekkel ezelőtt, majd az ünnepek előtt újra, cikkünk megjelenéséig nem érkezett semmilyen válasz.