Még az Alkotmánybíróságot is bevetette a fideszes önkormányzat a Mezőtúri Horgászegyesülettel vívott harcban

A Mezőtúr közelében lévő Túrtói-Holt-Körös-holtág kedvelt horgászhelynek számít, sokan járnak ide pecázni a környező településekről. A közel 130 hektárnyi vizet tizenöt évig a város egyik legnagyobb és legrégebbi civil szervezete, a Mezőtúri Horgászegyesület kezelte. Két éve azonban úgy döntött Mezőtúr fideszes polgármestere, hogy egy másik, eredetileg szarvasi illetőségű horgászegyesületnek adja a holtágak halgazdálkodási jogát. A mezőtúriak nem hagyták annyiban, és bírósági úton próbálták megváltoztatni a döntést. Egészen a Kúriáig mentek, ahol nekik adtak igazat. Eközben az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy megakadályozza a jogerős ítélet végrehajtását, azaz hogy a holtágak kezelési joga visszakerüljön a Mezőtúri Horgászegyesülethez.

Megtetszett a hatalomnak a holtág

A holtágak kezelése a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett területen a Mezőtúri Horgászegyesület végezte a vizek őrzését, a haltelepítéseket, a horgászjegyek kiadását és a horgászattal kapcsolatos karbantartási munkálatokat, fejlesztéseket. Egy uniós pályázatból több tízmillióért építettek horgászházakat, ami szintén erősítette a helyi turizmust, és bevételt hozott az egyesületnek. A megállapodás értelmében bevételük egy részét minden évben átutalták az önkormányzatnak, de ha jól gazdálkodtak a pénzzel, vissza is kapták, hogy fejlesztésekre fordítsák. Ebből soha volt probléma, jó volt az együttműködés a fideszes vezetésű város és a Mezőtúri Horgászegyesület között, mesélte Pongrácz Zoltán, az egyesület elnöke.

Ezért is lepte meg őket, amikor 2020-ban Mezőtúr akkori polgármestere, Herczeg Zsolt egy másik egyesületet hozott ki győztesnek a holtágak halgazdálkodási jogára kiírt pályázaton. Hárman pályáztak: egy Békés megyei horgászszervezet, a Mezőtúri Horgászegyesület, valamint a szarvasi Kákafoki Horgászegyesület, és utóbbi nyert. Az akkori polgármester egy személyben döntött, amit a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzettel indokoltak. Pongrácz Zoltán szerint annyi történt, hogy a hatalom szemet vetett a horgászvizekre, a pályázatok elbírálása sem volt átlátható:

„ami jól működik és értékes, az előbb-utóbb megtetszik a hatalomnak. Itt is ez történt. Aztán vagy tudják működtetni, vagy nem.”

Úgy gondolja, ebben az is közrejátszott, hogy a helyi ellenzéki formációban, a Tegyünk Együtt Közösségünkért Egyesületben (TEKE) kezdett el politizálni, és egyéni képviselőjelöltként indult a 2019-es önkormányzati választáson. A képviselő-testületbe ugyan nem került be, viszont külsős tagja lett a gazdasági bizottságnak. „Látom, hogy mit művelnek a politikusok, közben nincs cukor és benzin az országban. Nem bírom ezt a szervilizmust, amit létrehozott a Fidesz. Valakinek végre ki kellett nyitnia a száját. Ez van Mezőtúron is. Hát ezért” – indokolta, hogy miért kezdett el politizálni. Hozzá az jutott el, hogy a horgászoknak meg is üzenték: „ameddig a Pongrácz az elnök, addig itt semmi nem lesz.”

Pongrácz Zoltánt nemcsak az zavarja, hogy egyesülete körülbelül 40 millió forintot bukott a halgazdálkodási jog elvesztésével, hanem az is, hogy szerinte a rivális horgászegyesület nem jó gazdája a holtágnak. Kevés a halőr, nem telepítettek elég halat, emiatt egyre kevesebb horgászjegyet váltanak ki. „Mérhetetlenül zavar, hogy nem csinálták meg, amit ígértek, szó sincs közérdekről.”

Erről a jelenlegi mezőtúri polgármester, a szintén fideszes Szűcs Dániel azt írta kérdésünkre, hogy a Kákafoki Horgászegyesület 2021-es beszámolóját egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület, amiben egyébként TEKE-sek is vannak. Azt pedig a Kákafoki Horgászegyesület elnöke, Sáfár Zsolt írta, hogy idén is volt haltelepítés a holtágban.

Boldog István neve is előkerül

Pongrácz Zoltán azt is állítja, hogy a nyertes horgászegyesület vezetőjének felesége és a hivatali vesztegetéssel vádolt egykori fideszes országgyűlési képviselő, Boldog István is befolyásolta a pályáztatás kimenetelét. Ezt azért is gondolja így, mert a jegyző egy alkalommal elárulta neki, hogy Boldog is részt vett az egyik egyeztetésen. Egyszer látta is a volt országgyűlési képviselő autóját a mezőtúri önkormányzat épületénél. A Kákafoki Horgászegyesületet pedig az a Sáfár Zsolt vezeti, akinek a felesége, Boross Boglárka a mezőtúri önkormányzatnál dolgozik, a gazdálkodási és adóügyi osztályt vezeti. (Sáfár Zsolt egyébként még úgyis kapcsolódik Mezőtúrhoz, hogy a városban van horgászboltja, tehát nem ismeretlen helyben.)

Pongrácz Zoltán szerint már ez összeférhetetlenséget jelent, a korábbi mezőtúri polgármester és Sáfár Zsolt viszont nem így látja. Herczeg Zsolt azt mondta, hogy Boross Boglárka a pályázat előkészítésében semmilyen formában nem vett részt, és Boldog Istvánnak sem volt köze ahhoz. A korábbi és a jelenlegi polgármester is azon az állásponton van, hogy egy világos pontozási rendszer alapján született döntés a pályázatról, és az nyert, aki a legtöbb pontot kapta.

Annyi kapcsolat ugyanakkor valóban van Boldog István és a mezőtúri ügy között, hogy Sáfár Zsolt felesége a kétpói önkormányzatnál dolgozott, ott, ahol Boldog volt a polgármester húsz éven át.

Herczeg Zsolt és Boldog István is között van kapcsolat. Egyrészt Boldog helyett Herczeg Zsoltot indította a Fidesz az áprilisi választáson. Másrészt az egykori mezőtúri polgármester neve is előkerült a Boldog István korrupciós ügyében született tanúvallomásokban. Az egyik vádlott, egy közbeszerzési tanácsadó, azt állította, hogy többször is egyeztetett a korábbi mezőtúri polgármesterrel, aki Boldog egyik táskás emberét is ismerte. Ugyanakkor mezőtúri projekt nem szerepel a Boldog-féle ügy vádiratában.

Megkérdeztük Boldog Istvánt is, hogy volt-e köze a mezőtúri holtág pályázatához, de azzal hárította megkeresésünket, hogy:

már nem közszereplő, nem akar belefolyni ezekbe az ügyekbe, majd letette a telefont.

A halakat nem érdekli a nyilvántartás

Az önkormányzat azért írt ki pályázatot a holtág kezelésére, mert 2020 végén lejárt a Mezőtúri Horgászegyesület szerződése. Egészen pontosan két szerződésről van szó, a holtág más-más részeire vonatkoznak, de ettől még összefüggő vízterületeket érintenek. Azért is érdemes ezeket együtt kezelni, hiszen a halakat sem érdekli, hol húzódik a határ a nyilvántartás szerint, magyarázta Stefánkovits Ildikó, a Mezőtúri Horgászegyesületet képviselő ügyvéd. Az egyik szerződés egy együttműködési megállapodás volt, a másik pedig egy haszonbérleti szerződés (ennek még lesz jelentősége).

A pályázat végeredményének kihirdetése után a kormányhivatal törölte a nyilvántartásban a Mezőtúri Horgászegyesület halgazdálkodási jogát. Pongrácz Zoltánék ezt, és nem a pályázat végeredményét támadták meg a bíróságon, így kezdődött az egész pereskedés. Azt szerették volna elérni, hogy a kormányhivatal vonja vissza a törlést. Azzal érveltek a bíróságon, hogy a 2017-ben életbe lépett horgászati törvény szerint 2028-ig automatikusan meghosszabbodnak azok a szerződések, amelyek nem haszonbérleti szerződések, viszont a halgazdálkodási jogra vonatkoztak. Mivel a nyilvántartás szerint hivatalosan két külön vízterületről van szó, két pert indítottak. Ezek párhuzamosan futottak, mindkét ügyben a Szolnok Megyei Kormányhivatal volt az alperes. Úgy gondolták, hogy ha az egyik vízterületre visszakapják a halgazdálkodási jogot, akkor a másikra is meg kell kapniuk.

Az egész pereskedés fordulatosan alakult. A kormányhivatal nem jelent meg a tárgyalásokon, ezért a Debreceni Törvényszék berekesztette a tárgyalást, ami azt jelentette volna, hogy ítélethirdetés következik. Nem így történt, a bíróság újranyitotta a tárgyalást, majd idén márciusban elutasította a Mezőtúri Horgászegyesület kérelmét. Stefánkovics Ildikó szerint nyomós indok szükséges egy tárgyalás újranyitásához, de ilyesmiről nem volt szó ebben az esetben. Ezután a Kúriához fordultak, továbbra is két szálon futott az ügy a két külön vízterület miatt. Az egyik ügyben be sem fogadták a felülvizsgálati kérelmüket, formai okokra hivatkozva. A másikban viszont a Kúria nekik adott igazat idén szeptemberben. Úgy tűnt tehát, hogy lezárulhat a hónapok óta húzódó pereskedés, nyerésre áll a Mezőtúri Horgászegyesület. Nem így lett, volt még egy csavar a történetben.

Igazat adott nekik a Kúria, mégsem örülnek

A Kúria jogellenesnek mondta ki a Mezőtúri Horgászegyesület halgazdálkodási jogának törlését, és határozatában arra kötelezte a kormányhivatalt, hogy állítsa vissza a korábbi állapotot. Gyakorlatilag ugyanúgy a 2017-es törvényre hivatkoztak, mint Pongrácz Zoltánék. Azt is kimondták, annak ellenére, hogy együttműködési szerződés keretében kezelték a horgászvizeket, olyan feladatokat végeztek, mintha haszonbérleti szerződésük lett volna, vagyis azon a vízterületen is megilleti őket a halgazdálkodási jog. Ráadásul a Kúria kritizálta az alsóbb fokú bíróságot, amiért újranyitotta az egyszer már berekesztett tárgyalást.

A kúriai döntés végrehajtásához a bíróságnak külön tárgyalást kellett tartania. Ez elvileg formaság lett volna, csakhogy közben a mezőtúri önkormányzat bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a Kúria döntése miatt.

Emiatt a bíróság előbb decemberre halasztotta a tárgyalást, majd pedig az egész eljárást felfüggesztette az Alkotmánybíróság (AB) döntéséig.

A Telex idevágó kérdéseire a mezőtúri önkormányzat azt írta: azért fordultak az AB-hez, mert szerintük a Kúria döntése sértette az alaptörvényben rögzített jogukat. Stefánkovics Ildikó alaptalannak tartja a bíróság döntését, szerinte az önkormányzat a következő jogorvoslati lépcsőként használja az Alkotmánybíróságot, holott a testületnek nem ez a funkciója. Szerinte az önkormányzat érvelése is zavaros, mert volt, amikor arra hivatkoztak az eljárás során, hogy a holtág magántulajdon, miközben egyébként a város korábban sem gyakorolta a tulajdonjogát.

Itt áll most az ügy. Kérdés, hogy az Alkotmánybíróság mikor dönt a mezőtúri önkormányzat panaszáról, hónapok, rosszabb esetben évek is eltelhetnek addig.