Orbán: Magyarország kénytelen-kelletlen, de belátja, hogy támogatni kell Ukrajnát

Most az energiaválság miatt kevésbé van terítéken a migráció, pedig egyre durvább a helyzet ezen a téren. A déli határterületünket jobban védeni már nem tudjuk, de iszonyatos helyzet van most a határ déli oldalán, ahol magyarok is élnek a szerb területeken. Szeretnénk a védelmi vonalakat még délebbre vinni, ehhez együtt kell működni Szerbiával.

Történelmi léptékben a legnagyobb kihívás továbbra is a migráció. Az európai vezetők „be akarják engedni a migránsokat Magyarországra”. „Erre akarnak minket kötelezni. Ebben az EU-s vezetők és a magyar dollárbaloldal egyetért.” Lehet, hogy ez egy rejtettebb probléma ma a rezsiválság idején, de nem szabad elfelejtenünk ezt sem.

A globális minimumadót „munkahelygyilkos” lépésnek tartja Orbán, ezért ezt Magyarország nem támogatja. Egyébként is az adókérdés nem globális kérdés, hanem nemzeti kérdés, minden ország maga dönt erről.

A családok védelmével kapcsolatban arról beszélt, hogy nagyon nagy gondot okoz az országnak, hogy drágán tud csak behozni energiát, amit a saját területén nem tud előállítani, behozatalra szorulunk.

Elveszítünk a magas energiaárak miatt évente 4000 milliárd forintot az energiaimport megdrágulása miatt. Ha ez nem lenne, akkor ezt a pénzt oda tudnánk adni béremelésre, nyugdíjra, fejlesztésekre, pedagógusbéremelésre, egészségügyi beruházásokra. De nem tudjuk, „ezt az összeget most kirepítik az országból.”

Másfél százalékos gazdasági növekedéssel számolunk 2023-ra. Ha ez így lesz, meg tudjuk védeni a családok rezsitámogatását. Ha nem lenne rezsicsökkentés, minden hónapban minden családnak 181 ezer forinttal többet kellene fizetnie Orbán szerint. Kulcskérdés, hogy jövőre minden fillért a rezsivédelmi alapba kell belerakni, hogy az ország ki tudja fizetni „a szankciók miatt egekbe ugrott energiaárakat”.

Kiderült, hogy az orosz–ukrán háborúnak nemcsak annyi költsége van, hogy az ukrán hadsereget finanszírozni kell, és nem is csak annyi, hogy amit lerombolnak, azt újra kell építeni, hanem az ukrán állam működéséhez is nyugati támogatás kell. Nem tudják kifizetni a nyugdíjakat, nem tudják fenntartani az infrastruktúrájukat, ezért az EU-hoz fordultak, hogy „adjunk pénzt. Ilyen egyszerűen és primitíven, hogy adjunk pénzt.”

Ha a Nyugat a békére törekedne, akkor nem lennének ezek a költségek, vagy nem lennének ekkorák. De ha már itt vagyunk, Magyarország „kénytelen-kelletlen, de belátja, hogy támogatni kell Ukrajnát”. A közös EU-s hitel felvételét erre a célra viszont nem támogatjuk, mert nem szeretnénk, hogy az EU egy közösen eladósodott államok közösségévé váljon. Ne váljon államok közösségéből adósságközösséggé. Nem Magyarország szokott olyan helyzetbe kerülni, hogy nem tudja visszafizetni az adósságait, hanem más országok. Nemcsak Ukrajnával kapcsolatban, hanem más esetekben sem támogatjuk a közös EU-s hitelfelvételt.

Osszuk szét Ukrajna támogatásának költségeit, és mindenki a saját költségvetéséből fizesse ezt ki. Mi félretettük a szükséges pénzt, és oda is fogjuk adni Ukrajnának 2023-ban.

Az Európai Bizottsággal fennálló vitában „léptünk egyet előre a helyreállítási tervvel kapcsolatban”, „ha nem is óriásit”. „Már 2021 nyarán odaadhatták volna a forrásokat, de húzták az időt.” Miért? Mert baloldali kormányt szeretnének Magyarországon. Nyilvánvalóan politikai okai vannak annak, hogy az Európai Bizottság nem adja oda a pénzt nekünk. Nem adták oda a pénzt az országnak, de „odagurították a dollárokat a baloldalnak”.

Pedig 17 vállalást teljesítettünk a Bizottság felé, „egy siserehad dolgozik azon, hogy jó pozíciókat érhessünk el”, nagyon köszöni Orbán mindenkinek, aki részt vett ebben. „Jó döntés volt, hogy Navracsics Tibor visszatért a kormányba”, és kezeli a helyzetet.

Igazságtalanok Magyarországgal szemben a brüsszeli bürokraták, mindig vannak új feltételek, de megoldásra kell törekedni. Azt akarják, hogy engedjük be a migránsokat, de ezt nem tesszük meg, azt akarják, hogy engedjük be a szexuális propagandát az iskolákba, de ezt sem tesszük meg, és a szankciókat sem fogjuk fenntartások nélkül támogatni, de ami ezen felül van, abban meg lehet állapodni.

Európában van egy „háborúpárti tábor – még ez tűnik a többségi álláspontnak” –, akik a szankciók fenntartásáért dolgoznak, mi viszont az azonnali tűzszünet és a béke pártján állunk. A szankciókat félévente újratárgyalja Európa. Nagyon alaposan át kell beszéli a következő alkalommal a szankciókat, mély vita kell erről.

Nagyon drága az energia, „kire számíthat Európa akár a saját szövetségesei közül” – tették fel a kérdést Orbánnak. A kormányfő szerint korábban Macron francia elnök is beszélt arról, hogy az USA-ból érkező energia nagyon drága. „Az nem barátság az amerikaiak részéről, ha nekünk négyszer drágábban adják a gázt, mint amennyit ők otthon fizetnek érte” – mondta Orbán.

Az „európaiak eltévedtek, mi egyelőre bolyongunk a sötét erdőben.” Eddig úgy nézett ki az európai stratégia, hogy olcsó orosz energiát kell behozni, és fejlett technológiát odavinni Oroszországba. De Európa levágta magát az orosz energiáról, ez teljesen megváltoztatott mindent, teljesen új struktúra jön létre, de hogy pontosan milyen lesz az új európai gazdasági modell, azt nem tudni. Mi nem támogattuk, hogy felrúgjuk az évtizedek óta működő modellt, mi nem láttuk jó ötletnek, de az EU elsöprő többsége, „különösen a nagyfiúk (Németország például)” úgy döntött, hogy szakít az orosz energiával.

Ha a sokkal drágább amerikai energiát választjuk, az inflációt generál, mindennek megemelkedik az ára. Mi mindig sürgettük, hogy „kedves barátaim, milyen lesz az új modell”, amiben sokkal drágább lesz ez energia, mint korábban, de nincs még kész stratégia. Így viszont mitől lesz versenyképes Európa? Magyarország nem várakozhat arra, hogy kiderüljön, milyen lesz az új európai gazdasági modell, ezen nekünk is dolgozni kell.

Brüsszel azt szeretné, ha az olajszankció után kiterjesszék az embargót az orosz atomenergiára és a gázra is, ami számunkra „tragikus következményekkel járna”, ezért ezt ki kell védeni. Eddig ki tudtunk harcolni magunknak mentesítést, tehát tudunk behozni olyan nyersanyagokat Oroszországból, amire a gazdaságunknak szüksége van.

A nyomás rajtunk folyamatos, küzdenünk kell, hogy az alapvető érdekeinket megvédjük, ezért kértük az embereket, hogy „a nemzeti konzultáción keresztül erősítsék meg a magyar kormányzati álláspontot.” Húsbavágó kérdésről van szó, nem mindegy, hogy a vállalkozásoknak és a családoknak mennyit kell fizetniük az energiáért. Már több mint egymillióan kitöltötték a konzultációt. A 2023-as év gazdasági nehézségeinek mértéke a szankciókon és az energiaárakon múlik majd.

Kilenc hónapja tart a háború, az volt az elképzelés, hogy a szankciók közelebb visznek minket a háború végéhez, de kiderült, hogy egyetlen milliméterrel sem vittek közelebb ehhez. Ukrajna nagyon nehéz helyzetben van, Oroszország nyilván elszenved gazdasági nehézségeket, de a magas energiaárak miatt a bevételeik is extra magasságokban vannak, és tudják folytatni a háborút.

„A szankciók politikája elhibázott volt.” De eddig a szankciók egy részéről csal beszéltünk, mert az olajszankció csak most lép majd érvénybe, „a majom most ugrik bele a vízbe”, ez meg fogja nehezíteni a dolgunkat. Magyarország hozzá fog jutni a szükséges energiahordozókhoz, nem lesznek ellátási gondok, a „probléma az ár, a szankciók árfelhajtó hatása alól” mi sem tudjuk magunkat kivonni. „Várjuk, hogy december 5-én az olajszankció életbelépése milyen hatással lesz az árakra.”

A miniszterelnök több mint tizenkét éve szinte csak a kormányközeli sajtónak ad interjút, a Kossuth rádióban például rendszeresen megszólal péntekenként. A formátum interjú, ám váratlan, meglepő kérdést nem szokott kapni, a kérdések sokszor leginkább állítások. A kormányfő maga mondta el 2019-ben, hogy miért nem áll szóba nem baráti sajtóval: szerinte egy interjú nem bikaviadal, és máshogy is el tud jutni a választókhoz.