Van, ahol minden második lámpát lekapcsolják, de a települések többsége nem korlátozza a közvilágítást

Legfontosabb

2022. november 21. – 09:23

Van, ahol minden második lámpát lekapcsolják, de a települések többsége nem korlátozza a közvilágítást
A kivilágított Avasi kilátó, háttérben Miskolccal 2020. november 29-én – Fotó: Vajda János / MTI
Laczó Balázs
Laczó Balázs
Győri tudósító
Móra Ferenc Sándor
Móra Ferenc Sándor
Szegedi tudósító
Gűth Ervin
Pécsi tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

Nemrég jelent meg az a rendelet, amely lehetőséget ad az önkormányzatoknak a közvilágítás korlátázására. Ennek apropóján körbekérdeztünk több kisebb-nagyobb települést azt tudakolva, hogy kívánnak-e élni a kormány által nyújtott lehetőséggel. Lesznek-e időszakok, amikor egyes települések elsötétülnek, vagy akkor is égnek majd a lámpák az utcán, ha abba az önkormányzat belerokkan? A beérkezett válaszok eltérők, viszont a többség veszélyesnek tartja a közvilágításon való spórolást, míg másoknak ez maradt az utolsó eszköz, hogy kicsit szorítsanak a költségvetésükön.

Egy november 9-én közzétett rendelet felhatalmazza a települési önkormányzatok képviselő-testületeit, hogy a közgyűlések önállóan szabályozhatják a közvilágítás időtartamával, illetve mértékével kapcsolatos kérdéseket. A rendelet semmissé tette – illetve felfüggesztette – azt a törvényi rendelkezést, amely szerint a közvilágítással kapcsolatos kérdésekben kötelező kikérni bármely szerv jóváhagyását vagy véleményét. Röviden: korlátozható a településeken a közvilágítás, erről az önkormányzat pedig önállóan, saját hatáskörében dönthet.

Sok a bizonytalan település, de van, ahol minden második lámpatestet kikapcsolják

Miskolcon még nem született végleges döntés. Kérdésünkre válaszolva azt írták, hogy a városban az energiaválság miatt létrehozott testület vizsgálja a lehetőségeket, azonban fontosnak tartják, hogy közvilágítás a lakók biztonságérzetét elősegítő elem. Miskolc példája jól mutatja, hogy a városok esetében milyen mértékben elszálltak az energiaárak: a városban található 19 000 köztéri lámpa működtetése idén 450 millióból jön ki, 2023-ban ez már több mint 2 milliárd forintot emészt majd fel. Miskolcon a döntés előkészítés alatt van, de a város vezetése a közlekedés- és a közbiztonság szempontjait figyelembe véve tervez élni a kormány adta lehetőséggel.

Érden jelenleg számításokat végeznek arról, hogy egyáltalán megérné-e módosítani, mivel az átállás rendkívül bonyolult. Ezt a milliós kiadásokkal és hosszabb időt igénylő műveletekkel indokolták. A településen jelenleg több lehetőségen is gondolkoznak. Egyik a lámpatestek átprogramozása, hogy kisebb legyen a fényerejük – itt azt vizsgálják, hogy tízezer lámpatest esetében megéri-e a belefektetett munka. A másik a 2021-ben bevezetett alkonykapcsolós rendszerről való visszaállás. Itt azt nézik, hogy a 179 transzformátorkörzet visszaállítása milyen költségekkel járna. 2021-ben 5,2 millió volt az átállítás, jelen helyzetben vélhetően drágább lenne, és sokáig is tartana.

Az időszaki, éjszakai korlátozás, egyes körzetek kikapcsolása, a fényerő visszafogása, az alkonykapcsolási rendszerről való visszaállás közbiztonsági kérdéseket is felvetne, amihez még több rendőrre lenne szükség

– írták. Így elképzelhető, hogy itt is arra jutnak: a lehetőség adott, de nem élnek vele, mert sehogy sem éri meg.

Mivel a több mint húszezres Komlón már korábban megkezdték a felkészülést az energiaválságból adódó feladatok ellátására, már előző hét elején döntést tudtak hozni a kérdésben: „A közvilágítás területén a csomópontokat, balesetveszélyes útszakaszokat leszámítva, legalább minden második lámpatest kikapcsolásra kerül, közel 50 százalékos megtakarítást tervezünk ez által” – írta a Telexnek Polics József polgármester. Emellett a településen igyekeznek korszerűsíteni is: a tervek szerint jövőre az önkormányzati tulajdonban lévő lámpatestek harmadát korszerű, napelemes-akkumulátorosra cserélik.

„Milliókat takarítanánk meg, de mindannyiunk élet és vagyonbiztonsága sokkal többet ér”

A Tolna megyei Dunaföldváron a 2017–2018-as időszakban már átálltak LED-es közvilágítási rendszerre, ezzel az eredeti szolgáltatási díjhoz viszonyítva 52 százalékos megtakarítást értek el – nyilatkozta Horváth Zsolt polgármester. Horváth azt írta, hogy így összesen hatmilliós többletköltséget jelent nekik 2023-ra a közvilágítás biztosítása, ezt az összeget pedig ki tudják gazdálkodni, ezért egyelőre „szűkítéseket” nem terveznek.

„Felmértük a közvilágítás korlátozásával járó megtakarítási lehetőségeket, és arra a következtetésre jutottunk, hogy az intézkedés társadalmi kára nagyobb, mint az elérhető megtakarítás”

– írták Szentendréről. A település a fent leírtak miatt semmilyen korlátozást nem tervez. Fülöp Zsolt polgármester hozzátette: sajnálattal értesültek Dukai Miklós önkormányzatokért felelős helyettes államtitkár tájékoztatójából arról, hogy a kormányzat nem kívánja bővíteni az energetikai fejlesztésre fordítható uniós forrásokat. Az államtitkár az önkormányzatok számára is engedélyezett hitelfelvételről beszélt, azonban Szentendre szerint ez „nem járható út”, mivel a kamat mértéke 18 százalék. Szentendrén azt szeretnék, hogy az önkormányzatok is igénybe vehessék a 2 százalékos kamattal igényelhető Széchenyi Hitel Programot.

A Csongrád-Csanád megyei Szentesen Szabó Zoltán Ferenc polgármester már a Facebook-oldalán nyugtatta a helyi lakosokat: nem adja hozzájárulását ahhoz, hogy éjfél és hajnal négy között kapcsolják le a közvilágítást. Hozzátette: „Bár éves szinten tízmilliós nagyságrendben takarítottunk volna meg, de mindannyiunk élet és vagyonbiztonsága sokkal többet ér ennél!” Szabó azt írta a Telexnek, hogy mivel önkormányzati a feladat, a felelősség is az önkormányzaté. „Akár közlekedésbiztonsági, akár közbiztonsági szempontokat tekintve, mind erkölcsi, mind jogi szempontból” – tette hozzá.

A lakihegyi adótorony Szigetszentmiklós fényeivel – Fotó: Faludi Imre / MTI bizományosi
A lakihegyi adótorony Szigetszentmiklós fényeivel – Fotó: Faludi Imre / MTI bizományosi

„Fontos a városunk közbiztonsága, ezért nem gondolkodtunk eddig sem a közvilágítás csökkentésében” – Szigetszentmiklóson egyelőre nem tervezik a közvilágítás korlátozását. A településen az elmúlt években igyekeztek energiatakarékos lámpatesteket felszerelni, így a város tudja finanszírozni a költségvetéséből a növekvő energiaköltségeket. Az agglomerációs város olyan szinten „szerencsés” helyzetben van, hogy a jelenlegi közbeszerzési szerződéseik csak 2023 őszén és nyarán váltanak, így jelentős költségnövekedés várhatóan csak akkor lesz a település számláin.

Gyöngyös sem tervezi a közvilágítás korlátozását, ezt közbiztonsági és vagyonvédelmi okokkal indokolják. A településen néhány évvel ezelőtt cserélték LED-esre a fényforrásokat, amivel 40-50 százalékos megtakarítást tudnak elérni. A Heves megyei városban már eleve programozva volt a közvilágítás. A város közvilágítási rendszere éjjelente több ütemben, fokozatosan csökkenti a teljesítményt: 21 és 24 óra között 70, 12 és 4 óra között 50, míg 4 és 6 óra között ismét 70 százalékos teljesítménnyel működik. Erről azt írták, hogy a teljesítménycsökkenés szabad szemmel alig észrevehető, de ezzel még több energiát tudnak megspórolni. „Ennél nagyobb megtakarítást csak a köz- és vagyonbiztonság kárára lehetne elérni” – írták.

„Tiborcz–Lázár-féle lámpaprojekt egyszer már elvette a lakók kedvét a gyér világítástól”

Csongrád-Csanád megye két megyei jogú városa sem a közvilágítás korlátozásával csökkentené kiadásait. A közvilágítás módosítása Szeged egyik kiadáscsökkentési programjában sem szerepel. A városnak az idei év utolsó hónapjaira szóló, 1,1 milliárdos kiadáscsökkentési programját már október elején elfogadták az önkormányzati képviselők, majd egy újabb, rendkívüli közgyűlésen a jövő év tavaszáig tervezett, másfél milliárd forint értékű takarékossági intézkedéssorozatot is megszavaztak. Azt azonban eldöntötték, hogy januártól márciusig ötven szegedi épületnél lekapcsolják majd a díszvilágítást.

„Korábban a Tiborcz–Lázár-féle helyi lámpaprojekt egyszer már kellően elvette a lakók kedvét a gyér világítástól” – közölte a Telex érdeklődésére Szabó János, Hódmezővásárhely gazdasági alpolgármestere. Ebből kikövetkeztethető, hogy itt sem tervezik a közvilágítás jelenlegi rendjének módosítását. Szabó mondatával arra célzott, hogy Hódmezővásárhelyen nagyon sok panasz volt arra a közvilágítást korszerűsítő programra, amelyet az Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István tulajdonában álló Elios Innovatív Energetikai Zrt. nevű cég valósított meg a városban nagyrészt uniós pénzből, még Lázár János polgármestersége idején. A beruházást később a magyar rendőrség és az OLAF is vizsgálta. A gyenge fény miatt két éve négyszáz Elios-féle utcai lámpát kellett másikra cserélni a városban.

Az energiaválság miatt szükséges intézkedéseket Pécsen is rendkívüli közgyűlésen, négy héttel ezelőtt tárgyalták részletesen.

Elhangzott az is, hogy a 2015-ös közvilágítás-korszerűsítés során, az Elios által lecserélt lámpák nem szabályozhatóak, azaz például fényerő csökkentéssel nem lehet takarékoskodni.

A Telex kérdésére most annyit közölt az önkormányzat, hogy nem élnek a friss kormányrendelet adta lehetőséggel, balesetmegelőzési és közbiztonsági okokból nem tervezik a közvilágítás korlátozását a városban. Ugyanakkor a közgyűlésen is tárgyalt újabb, és egyelőre csak tervezett, lámpacsereprogram részeként vizsgálják majd mozgásérzékelős lámpák beszerzését is. Ezzel kapcsolatban megindult a lehetséges telepítési helyszínek felmérése: elsősorban azok a területek jöhetnének szóba, ahol este nincs gyalogos forgalom és az autóforgalom is alacsony.

Győrben még vizsgálják a kérdést, így nem döntöttek arról, hogy eltérjenek-e az eddig törvényben rögzített kötelező üzemidőtől. Máthé-Tóth Péter, a Győri Útkezelő Szervezet igazgatója azt mondta: Győr még nem határozott arról, hogy csökkentsék-e közvilágítás óraszámát. Ezt erősítette meg Virág-Adorján Andrea polgármesteri főbiztos is: a város a héten tart megbeszélést a rendőrséggel, a városrendészettel és az útkezelővel a kérdésről.

A közlekedési szakma elve szerint egyébként a közlekedésbiztonság része az éjszakai közvilágítás – mondja Máthé-Tóth Péter –, és ez azt mondatná vele, hogy az a jó, ha egész éjszakán át üzemelnek a lámpák. Ugyanakkor itt akár egymásnak ellentmondó szempontokat kell mérlegelni, mert csődbe vinni sem szabad sem önkormányzatot, sem szolgáltatót. Az is igaz, hogy éppen a novembertől kezdődő két-három hónapban szokott mintegy 10 százalékkal növekedni a balesetek száma a korai sötétedés és a csúszósabb utak miatt – tette hozzá.

Eközben például a Mosonmagyaróvárhoz közeli Levélen sikerült elérni, hogy éjfél és hajnali négy óra között lekapcsolják a közvilágítást, valamint reggel és este is plusz negyedórát nyerjenek az energiaköltségeken – írta meg az Új Szó Nálunk.

Amikor nyár közepén bejelentette a kormány, hogy a településeknek piaci áron kell beszerezniük az áramot, több helyen is felmerült, hogy miképp tudnának spórolni a közvilágításon. „Elképzelhető, hogy éjfél és hajnali négy között nem lesz közvilágítás egyes kistelepüléseken, ha az érintett önkormányzatok nem kapnak valamilyen kompenzációt a rezsicsökkentés utáni időszakban” – mondta korábban a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Egy esetleges kompenzációról konkrét ígéret a kormány részéről nem érkezett. Az egyik kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy a közvilágítás biztosítása önkormányzati feladat, arra viszont nem tért ki, hogy ebbe a kormány az energiaárak miatt beszáll-e támogatóként.

A győri Széchenyi tér esti fényben – Fotó: Krizsán Csaba / MTI
A győri Széchenyi tér esti fényben – Fotó: Krizsán Csaba / MTI

A közvilágítás bárminemű korlátozása a kormány rendelete előtt nem volt olyan egyszerű. Komlón például a polgármester arról beszélt, ha az éjjeli időszakban kikapcsolnák a közvilágítást, akkor azt vagy kijárási korlátozással vagy erősebb rendőrségi és polgárőri jelenléttel lehetne megoldani. Nem véletlen, hogy a múlt heti rendelet kitér arra is, hogy a közvilágításra vonatkozó helyi működési rendet a közbiztonsági, vagyon- és személyvédelmi, valamint közútbiztonsági szempontokra figyelemmel kell megalkotni. Azonban például a rendőrséggel való egyeztetési kötelezettség már nincs.

Az látszik, hogy a megkérdezett kisebb és nagyobb települések többsége – különösen amelyeken az elmúlt években volt fejlesztés – nem tervezi a közvilágítás csökkentését. Ám, ahogy a cikkben említett kis falu példáján is látszik: az önkormányzatok más-más módon élnek a lehetőséggel. Ezt vélhetően a település pénzügyi helyzete is erősen befolyásolja. A sokszorosára dráguló energia mindegyik önkormányzatot rosszul érinti, viszont a kisebb települések könnyen eljuthatnak odáig, hogy választaniuk kell: a szociális otthont fűtik, vagy néhány órára lekapcsolják a közvilágítást.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!