Nyelviskolák Szakmai Egyesülete: Nem az európai Magyarországhoz méltó, ha a nyelvvizsga-követelmény eltörlésével toboroznak jelentkezőket a felsőoktatásba

„Furcsállom a döntést. Egyrészt azért, mert a magyarországi nyelvvizsgák igenis jól mérik az idegen nyelvi készségeket – és ez nemcsak az én véleményem. A nyelvvizsgák a Közös Európai Referenciakeret szemléletéhez igazodnak, széles körű szakmai konszenzuson alapulnak”

– írta Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke lapunknak arról, hogy a szerdán megjelent törvénymódosítási javaslat indoklása szerint a nyelvvizsga, mint adminisztratív követelmény önmagában nem biztosít kellő idegen szaknyelvi ismereteket ahhoz, hogy az adott felsőfokú végzettséget szerzett hallgatók megfeleljenek a munkaerőpiac elvárásainak. Ezért a felsőoktatásban a nyelvvizsga-követelményt eltörölné a kormány, és az egyetemek a jövőben maguk határozhatják meg, milyen nyelvtudást várnak el a hallgatóktól, és maguk szervezhetik meg az ehhez szükséges képzéseket is.

„Elvileg helyes lehet egy ilyen döntést az adott egyetemhez delegálni. Félő ugyanakkor, hogy lesznek olyanok, akik a jelentkezők számának növelése érdekében nem kérnek nyelvtudást, amivel sajnos nem tudok egyetérteni, nem tartom az európai Magyarországhoz méltónak. Ami az egyetemek által szervezett nyelvi képzéseket illeti, a tapasztalataim szerint a többség nincsen erre felkészülve, a nyelvtudás megszerzésének helye sokkal inkább a közoktatás, mint a felsőoktatás.”

Légrádi mindenesetre kíváncsian várja, hogyan fog ez megvalósulni, és kapnak-e ehhez külön forrást az egyetemek.

Fellazítják ugyanakkor a követelményt a doktori képzésnél is. „A doktori képzés bejutási feltételeként előírt nyelvvizsga helyébe a doktori szabályzat szerinti nyelvismeret kerül” – olvasható a dokumentumban. Légrádi azzal egyetért, hogy bizonyos doktori képzéseken szakmai nyelvtudásra van szükség, így megalapozott ilyet követelni. Nem tart tehát attól, hogy egyáltalán ne kérnének a doktori képzéshez nyelvvizsgát az egyetemek.

„Az egyetemek minden bizonnyal a doktori szabályzatukba foglalják a nyelvtudást, mint követelményt”

– mondta.

A törvénymódosító javaslatban az is olvasható, hogy az egyetemek a képzést már megkezdett hallgatóknak előírhatnak olyan idegen szaknyelvi képzést, amelyet tudásméréssel zárnak, ennek nyelvi követelményei azonban nem lehetnek szigorúbbak, mint amelyeket korábban a felsőoktatási törvény vagy a képzési és kimeneti követelmény előírt. Légrádi szerint hitelesített tudásmérést nyelvtudásmérési szakemberek tudnak végezni, jellemzően azok, akik nyelvvizsgaközpontokban dolgoznak.

„Az, hogy nem lehetnek szigorúbbak, azt úgy gondolom, rendben van. De hogy ezt a mérést az egyetemeken kik fogják végezni, azt nem tudom, talán tőlük kellene megkérdezni. Ha nyelvvizsgaközpontokat fognak felkérni ezekre a mérésre, akkor szakmailag helyesen cselekednek, csak azt nem tudom, hogy mi az értelme mindezt áthelyezni a nyelvvizsgaközpontból az egyetemre.”

Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter július végén jelentette be, hogy 2023-tól és 2024-től több ponton módosul az egyetemi felvételi rendszer. Ennek részletes szabályairól ebben és ebben a cikkünkben írtunk. Az egyik fontos változás, hogy nem lesz szükség nyelvvizsgára sem a felvételihez, sem a diplomához – de azért az egyetemek ezután is előírhatnak majd nyelvtudási követelményt, illetve a felvételire nyelvvizsgával érkező hallgatók továbbra is előnybe kerülhetnek az ezért járó pluszpontokkal.

Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szerint a kutatásokból egyértelmű, hogy a nyelvvizsga nem egyenlő a nyelvtudással. Fontos szerinte, hogy a fiatalok beszéljenek idegen nyelveket, de ezt a nyelvvizsga-kötelezettség láthatóan nem oldotta meg. Már két évtizede Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol elvárják a diplomához a nyelvvizsgát, ennek ellenére nyelvi kompetenciák tekintetében az utolsók közt kullogunk.