A doktori képzéshez se lenne előírás a nyelvvizsga, lazítanak az egyetemi követelményeken

A nyelvvizsga-követelményt eltörlik, az egyetemek a jövőben maguk határozhatják meg, milyen nyelvtudást várnak el a hallgatóktól, és maguk szervezhetik meg az ehhez szükséges képzéseket is – derül ki egy most megjelent törvénymódosító javaslatból, ami több más ponton is változtat a feltéteken.

„A nyelvvizsga követelménye, egy adott idegen nyelv ismeretének igazolása számos ponton jelenik meg a felsőoktatási jogban. A nyelvvizsga, mint adminisztratív követelmény önmagában nem biztosít kellő idegen szaknyelvi ismereteket ahhoz, hogy az adott felsőfokú végzettséget szerzett hallgatók megfeleljenek a munkaerőpiac elvárásainak” – olvasható a javaslat indoklásában.

Ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor az egyetemek saját hatáskörben írhatnak elő idegen nyelvi követelményeket, és dönthetnek „a végzettséghez igazodó idegen nyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározásáról”.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egyetemeknek maguknak kell gondoskodniuk „az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról és a szaknyelvi ismeretek megfelelő méréséről”.

Az új szabályokat felmenő rendszerben vezetik be, de az oklevelet nyelvvizsga hiányában nem szerző hallgatók is mentesülnek a nyelvvizsga letétele alól – olvasható a javaslatban.

A szövegben az is olvasható, hogy az egyetemek a képzést már megkezdett hallgatóknak előírhatnak olyan idegen szaknyelvi képzést, amelyet tudásméréssel zárnak. Ennek nyelvi követelményei azonban nem lehetnek szigorúbbak, mint amelyeket korábban a felsőoktatási törvény vagy a képzési és kimeneti követelmény előírt. Nem lehet előírni ilyen nyelvi képzést annak a hallgatónak, aki a korábban előírt nyelvvizsgával rendelkezik.

Fellazítják a követelményt a doktori képzésnél is. „A doktori képzés bejutási feltételeként előírt nyelvvizsga helyébe a doktori szabályzat szerinti nyelvismeret kerül” – olvasható a dokumentumban. Míg a korábbi szabályok két idegen nyelvnek a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretét írták elő, a jövőben az egyetem maga határozhat meg egy vagy több ilyen nyelvet a doktori szabályzatban.

Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter július végén jelentette be, hogy 2023-tól és 2024-től több ponton módosul az egyetemi felvételi rendszer. Ennek részletes szabályairól ebben és ebben a cikkünkben írtunk. Az egyik fontos változás, hogy nem lesz szükség nyelvvizsgára sem a felvételihez, sem a diplomához – de azért az egyetemek ezután is előírhatnak majd nyelvtudási követelményt, illetve a felvételire nyelvvizsgával érkező hallgatók továbbra is előnybe kerülhetnek az ezért járó pluszpontokkal.

A nyelvvizsga-kötelezettség eltörléséről Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke korábban azt mondta a Telexnek, hogy „ez az egész európai Magyarország számára egy rendkívül káros és nem előremutató üzenet”. Most is tízezrek vannak, akik nem tudták megszerezni a nyelvvizsgájukat, és úgy kaptak diplomát. Légrádi szerint a kormány lemondott arról, hogy megoldja ezt a rendszerszintű problémát, ami az általános és középiskolában gyökerezik.

Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) szóvivője szerint viszont a kutatásokból egyértelmű, hogy a nyelvvizsga nem egyenlő a nyelvtudással. Fontos szerinte, hogy a fiatalok beszéljenek idegen nyelveket, de ezt a nyelvvizsga-kötelezettség láthatóan nem oldotta meg. Már két évtizede Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol elvárják a diplomához a nyelvvizsgát, ennek ellenére nyelvi kompetenciák tekintetében az utolsók közt kullogunk.

Légrádi Tamás szerint ugyanakkor nehéz olyan egyetemi szakot mondani, ahol nincs szükség a nyelvtudásra. Minden szakterületen képesnek kell lennie egy diplomásnak arra, hogy elolvasson egy idegen nyelvű cikket, és képes legyen külföldi kollégákkal kapcsolatot teremteni. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint ezek nélkül nem tekinthető európai tudásnak a megszerzett ismeret.