Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter múlt héten Facebook-oldalán jelentette be, hogy 2024 őszétől átalakítja a kormány a felsőoktatási felvételi rendszert, és megszüntetik a diplomaszerzéshez előírt nyelvvizsga-kötelezettséget is. Azt mondta, kötelező nyelvvizsga helyett az egyetemeknek kell biztosítaniuk a megfelelő nyelvi kompetenciákat a képzés során.
Nem ellenzi a változtatást a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). A szervezet szóvivője, Budai Marcell a Magyar Hangnak arról beszélt,
a kutatásokból egyértelmű, hogy a nyelvvizsga nem egyenlő a nyelvtudással.
Fontos szerinte, hogy a fiatalok beszéljenek idegen nyelveket, de ezt a nyelvvizsgakötelezettség láthatóan nem oldotta meg. Már két évtizede Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol elvárják a diplomához a nyelvvizsgát. Ennek ellenére nyelvi kompetenciák tekintetében az utolsók közt kullogunk – tette hozzá Budai.
A HÖOK ugyanakkor továbbra sem lát biztosítékot arra, hogy a magyar fiatalok a jelenleginél hatékonyabban fognak nyelveket tanulni. Budai szerint a közoktatás B1-es szintig képes felkészíteni a hallgatókat idegen nyelvből, miközben a középfokú nyelvvizsga B2-es szintet jelent.
Azoknak a felsőoktatásban tanuló hallgatóknak, akik a középfokú oktatás során nem szereztek idegen nyelvből jó alapokat, és nem vált természetessé számukra az idegen nyelvű kommunikáció, szerinte „izzadságszagú” feladat lesz ezt a felsőoktatásban elsajátítani.
„Nem reális elvárás az egyetemektől, hogy a hallgatókat nulláról megtanítsák idegen nyelvre”
– tette hozzá.
Szerinte Csák sem erre gondolt, amikor arról beszélt, hogy a felsőoktatási intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy hallgatóik rendelkezzenek az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegennyelvi ismeretekkel.
A változtatásokról mi is kérdeztük Csák Jánost az esztergomi MCC Feszten:
