Diktátor sikátor nem lesz, de a NER-es gigaépítkezés megállíthatatlanul zakatol

Szinte az égig érnek a daruk a XIV. kerületi Csömöri úton. „No Beton” – írta fel a kerítésre pár hete az ellenzéki pártok jelöltje az időközi választás kampányában. A munkagépek nem álltak le, mint ahogy a Párbeszéd önkormányzatiképviselő-jelöltje sem nyerte meg a választást.

Gigaberuházásba kezdett a Bayer Construct Zrt. Zuglóban a Csömöri út– Rákospatak utca–Bosnyák köz–Bosnyák utca–Mosztár utca által határolt területen. Balázs Attila – Tiborcz István üzlettársának – cége hatalmas bevásárlóközpontot, irodaházakat és lakótömböket épít a Bosnyák téri piac szomszédságában.

Az önkormányzat az elmúlt hónapokban több hatósági és szabályozási eszközzel is megpróbált gátat szabni a monumentális építkezésnek, de a kormány újabb és újabb rendelettel közbelépve kedvezett a NER-közeli vállalkozónak.

Míg a környező utcákban jellemzően 2-3 emeletes családi házak, kisebb társasházak vannak, a Bayer akár 12-13 szintes épületeket is felhúzhat.

A kormány kifejezetten erre az építkezésre hozott rendeleteket, a legutóbbi már 39 méter magas épületet is megengedett. Csak viszonyításképp: a 10-11 emeletes régi panelházak maximum 30 méter magasak. A kormányrendelet alapján akár 4000 lakást is építhetne a beruházó, de a képviselők által legutóbb megismert koncepció szerint megelégszik „csak” 950 lakással. Sok zuglói szerint azonban már ez is tönkrevágja a környéket.

„A NER-közeli vállalkozó vérszemet kapott”

Az egykori Sport és Szabadidőközpontot 2006-ban adta el egy tervpályázat után a lengyel Echo Investmentnek az MSZP-SZDSZ többségű képviselő-testület a fideszes polgármesterrel. A 6,7 hektáros zöldterületért 4 milliárdot fizetett a cég, és az adásvételi szerződésben vállalta, hogy öt éven belül felépíti a kerületközpontot. A tervekben pláza, új polgármesteri hivatal és irodaház is szerepelt. Lakásokról ekkor még nem volt szó, az önkormányzat csak kereskedelmi és iroda funkciókat engedélyezett a beruházónak.

A lengyel cég a plázaépítésnél azzal számolt, hogy 2011-re megépül a négyes metró a Bosnyák térig, de ez – mint látjuk – máig nem történt meg. A 2008-as gazdasági világválság alaposan betett az építőiparnak, így az építkezés el sem kezdődött, és pár évvel később a beruházást az önkormányzat irányába vállalt kötelezettségekkel együtt átvette a Mundo Kft.

Teltek-múltak az évek, és még mindig nem történt semmi, egészen 2016-ig, amikor bejelentkezett a Bosnyák tér melletti telkekért Balázs Attila cége, a Bayer Construct Zrt. Két évvel később egy meglehetősen előnyös szerződést sikerült kötniük az akkor már Karácsony Gergely polgármester vezetésével működő önkormányzattal. A kerületvezetés az 500 ezer eurós kötbért is elengedve 150 millió forintért átengedte a telkeket Balázs Attila cégének. A szerződés szerint 15 napon belül ki kellett volna fizetni az összeget az önkormányzatnak, ám a cég csak három évvel később utalt. Az önkormányzat itt már azt is engedélyezte, hogy a Bayer lakóházakat is építhessen a területen.

Várnai László, a Civil Zugló Egyesület önkormányzati képviselője szerint ezzel kiengedték a szellemet a palackból, „a NER-közeli vállalkozó vérszemet kapott, és elérte, hogy a beruházását nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé” nyilvánítsa pár hónappal később a kormány. A rendelettel jelentősen felgyorsították a különböző hatósági eljárásokat, és beszűkítették az önkormányzat mozgásterét.

Sokan a mai napig nem értik, miért számít nemzetgazdaságilag kiemeltnek egy magánberuházás. Várnai szerint kiemelt beruházás lehetne a négyes metró vagy a földalatti meghosszabbítása, ám ezekről évtizedek óta csak terveket, elképzeléseket hallani. „Zugló fuldoklik a dugókban, nem új lakó- és irodatömbök, hanem közlekedési fejlesztések kellenek!” – fogalmazott Várnai pár hete a beruházás elleni tüntetésen (erről később még lesz szó). Az önkormányzati képviselő nem látja, mégis hogyan bírná el a terhelést a környék a négyes metró meghosszabbítása nélkül.

Sorra írták a kormányrendeleteket a magánberuházásra

Tavaly júliusban aztán egy újabb kormányrendeletben már külön építési szabályokat írtak elő konkrétan erre a beruházásra. A zuglói építési szabályzatban megengedett 18 méteres épületmagasságot 35 méterre módosították, de a rendelet alapján akár

négyezer lakást is felhúzhatna a Bayer a területen, ha akarna.

Júliusban a zuglói önkormányzat az Alkotmánybíróságon támadta meg a rendeletet, Victora Zsolt, volt MKKP-s, jelenleg független önkormányzati képviselő beterjesztésére pedig változtatási, valamint építési és telekalakítási tilalmat rendelt el a beruházási területen.

Alig egy hónapot kellett várni a kormány válaszára. Egy újabb rendelettel már kiemelt közérdekű beruházásnak nyilvánította a magáncélú építési projektet, és megtiltotta a tilalmi rendelet alkalmazását. Felülírta továbbá a kerület településképi követelményeit, és teljesen kiiktatta a folyamatból az önkormányzatot és a kerület főépítészét.

Az építési magasságot is további négy méterrel megtoldották (39 méterre), valamint harminc négyzetméteresnél kisebb lakásokat is engedélyezett. Ez azért érdekes, mert Zuglóban egyébként tilos harminc négyzetméteresnél kisebb lakást építeni.

Mindeközben a Bayer teljesen megszakította az önkormányzattal a tárgyalásokat, amiket még a településrendezési szerződésről kezdtek. Korábban szó volt róla, hogy a cég vállalná a környező utak felújítását, és beszállna az önkormányzat Bosnyák téri beruházásába is több milliárd forinttal. A magánberuházással párhuzamosan ugyanis az önkormányzat új városházát építtetne a Bosnyák téren egy szakrendelő intézettel és piaccal együtt.

A Bosnyák téri kerületközpontról egyelőre azonban csak tervek vannak, a válságra hivatkozva ennek még nem kezd neki az önkormányzat.

Na de vissza a Bayer magánberuházásához, amelynek kapcsán áprilisban már az építkezés is megkezdődött! Horváth Csaba, a kerület jelenlegi szocialista polgármestere a legutóbbi testületi ülésen azt mondta: 2021 novembertől idén augusztus végéig semmilyen kommunikáció nem történt a céggel. Idén ősz elején közölte a beruházó az önkormányzattal, hogy a gazdasági válság miatt újragondolják az eredeti elképzeléseiket, és kevesebb lakást terveznek. A polgármester kérte, hogy erről írásban is adjanak tájékoztatást, ám ez a mai napig nem történt meg.

Kifütyülték Horváth Csabát a zuglói tüntetők

A zuglói lakosok egy része szerint nincs szükség egy ekkora monstrumra a kertvárosias övezetben. Október 1-jén több százan tüntettek a Bosnyák téren a beruházás ellen. A rendezvényt szervező Civil Zugló Egyesület elnöke, Várnai László arról beszélt, hogy a kerületi fejlesztéseknek a környező területhez kellene illeszkedniük. Egyesületével azt várják a beruházótól, hogy a tervezett épületek méretét igazítsa a környék épületeihez, és 4-5 szintesnél egyik épület se legyen magasabb. Azt is szeretnék elérni, hogy a Bayer ne csak házakat építsen, hanem az új lakók számára bölcsődét, óvodát, iskolát, körzeti orvosi rendelőt.

A tüntetésen szót kért Horváth Csaba polgármester is, habár Várnai elmondása szerint sem ő, sem az MSZP zuglói szervezete nem vett részt a szervezésben. A polgármester pár nappal a rendezvény előtt, a testületi ülésen szimplán bejelentette, hogy ő is felszólal. Horváth ezt lapunknak azzal indokolta, hogy jelezni szerette volna: ugyanazt az álláspontot képviseli, mint a tüntető zuglóiak.

„Nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy támogatjuk a beruházást”

– fogalmazott az MSZP-s polgármester egy szerdai sajtóbeszélgetésen a Telex kérdésére.

Arra azonban valószínűleg ő sem számított, hogy kifütyülik a résztvevők, amikor pár perccel a beszéde után ismét felment a színpadra, és gyakorlatilag kitépte a mikrofont Victora Zsolt kezéből.

Victora azt kifogásolta, hogy a kormány nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak nyilvánította a projektet, miközben senki nem tudja, mi benne a közérdek. Arról beszélt, hogy senkivel nem egyeztetett a beruházó, senkit nem kérdezett meg, és még a képviselők, a polgármester sem ismeri a pontos terveket. Csak annyi lehetőségük maradt szerinte, hogy megnehezítsék a korlátlan jogokkal bíró beruházó dolgát, és tárgyalóasztalhoz kényszerítsék. Ő például képviselőként olyan előterjesztést adott be, hogy tiltakozásból nevezzék át a beruházást övező utcákat Diktátor sikátornak.

Megdöbbenve tapasztalta azonban, hogy a parkolási botrány után ismét közösen szavazott a Fidesz és az MSZP Zuglóban, amikor nem támogatták az előterjesztését, sőt a napirendről is le akarták venni.

Itt szakadt el a cérna Horváthnál, és ment fel a színpadra, hogy kivegye a mikrofont Victora kezéből. A polgármester szerint „a képviselő úr nem bontotta ki az igazság minden szirmát”, és ezért fontosnak tartotta elmondani, hogy szerinte mi az igazság. A polgármester szerint nem lehet átnevezni a Csömöri utat Diktátor útra, ha az út túloldalán lakók ezt nem akarják. Ő úgy gondolja, hogy előbb az ott élők véleményét kellene megkérdezni az átnevezésről.

Leszavazták a Diktátor sikátort, és Döbrögi liget sem lesz

Victora Zsolt először az augusztusi testületi ülésen javasolta, hogy nevezzék át a beruházás körüli utcákat. Az előterjesztése szerint kérdőívet küldenének ki a zuglóiaknak, amelyben meg lehetne jelölni, hogy például a Bosnyák köz beruházást érintő részét Diktátor sikátornak, Közlekedési káosz útjának, vagy Közérdekű kiemelt adózók útjának nevezzék-e át, a Csömöri útnál pedig az Ellopott sétány, a Döbrögi liget, a Kivágott fasor, a Betonikus kert elnevezéseket javasolta a képviselő.

A zuglói Fidesz-frakció levételre javasolta a napirendet, mert Rozgonyi Zoltán frakcióvezető szerint „az előterjesztés sérti a képviselő-testület méltóságát”. Ezt az álláspontot képviselte az MSZP frakciója is, és egyetértett velük Horváth Csaba polgármester, aki azonban azt javasolta, hogy vitassák meg a kezdeményezést.

„Én is méltatlannak tartom a javaslatot, különösen az ott lakókkal szemben. […] Kigyűjtöttem, 733 zuglói polgár lakik ezekben az utcákban”

– fogalmazott Horváth, mielőtt leszavazták az előterjesztést. A polgármester vállalhatatlannak nevezte, hogy úgy módosítsanak közterületi elnevezéseket, hogy nem kérdezik meg az ott élőket.

Victora Zsolt kérdéssel fordult ezután a zuglói jegyzőhöz, hogy kiderüljön, pontosan hány embert érintene a közterületek átnevezése. Azt a választ kapta, hogy egyetlen zuglói lakos címét sem érinti a javaslat. „A megadott helyrajzi számú közterületek kizárólag a közérdekű kiemelt Zugló-Városközpont Kft. telkeit érintik” – állt a jegyző levelében.

A szeptember végi képviselő-testületi ülésre ismét bevitte a javaslatot pár apróbb módosítással. Megfogadva a kritikákat már nem volt benne például olyan elnevezés, hogy „Nyomor lakótelep”, és az online szavazáson azt is meg lehetett volna jelölni, ha valaki nem támogatja a közterület átnevezését, és inkább azt szeretné „ha beköltözne sok ezer lakó, és megépülnének a 39 méter magas épületek a Rákos patak mellett”.

Victora szerint ez egy ugyanolyan szimbolikus lépés lenne, mint amikor a IX. kerületben a Fudan Egyetem ellen úgy tiltakoztak, hogy átnevezték az utcákat Ujgur Mártírok útjának és Dalai Láma útnak. Arról beszélt a testületi ülésen, hogy ez a magánberuházás folyamatosan semmibe veszi a zuglóiak érdekeit. Szerinte ezzel a lépéssel valamilyen médiavisszhangot lehetne kelteni, és tárgyalóasztalhoz kényszeríthetnék a beruházót. Mint mondta,

senkinek nem szeretne kellemetlenséget okozni, de fontos lenne felhívni a figyelmet arra, hogy itt egy olyan beruházás zajlik, ami a közérdek ellen van.

Horváth Csaba szerint ugyanakkor nagy különbség van a IX. kerületi akció és Victora javaslata között. A Fudan Egyetemnél olyan utcákat neveztek át, ahol nem lakott senki, és legfeljebb a kínai államot sértik az új utcanevekkel, nem pedig azokat, akik akár harminc-negyven éve a Csömöri úton laknak. Horváth érveivel szemben azonban Victora előterjesztésében az szerepelt, hogy csak azokat a részeket nevezzék át, amelyeken a beruházás épül, más Csömöri úti lakost tehát nem érintene közvetlenül a javaslat.

Horváth erre azt mondta: ő nem találkozott még olyannal, hogy egy utcának más lenne a neve a bal oldalon és más a jobb oldalon. Nem egészen értette a konstrukciót, hogy míg a Rákospatak utca két végében emberek laknak, a középső szakaszt átneveznék másra. A volt MKKP-s képviselő azonban több hasonló példát is talált Zuglóban.

Ilyen módon nevezték el például a Radó Dezső parkot, a Varga Márton parkot, a Jichák Rabin parkot, a Nagy László teret vagy a Pongrátz Gergely teret.

Egyik esetben sem kérdezték meg az átnevezésről a zuglóiak véleményét. A képviselő szerint a Csömöri vagy Rákospatak út mostani lakóit nem érintené az átnevezés, csak azokat, akik majd egyszer beköltöznek az új lakóparkba valamikor évek múlva. Az önkormányzat jogi és hatósági osztálya szerint nincs probléma az átnevezéssel, Victora ezért kisebb módosítással a testület október 29-i ülésére ismét benyújtja javaslatát. A Telexnek azt mondta, politikai kérdés, hogy a testület kifejezi-e a tiltakozását a beruházással szemben.

A kormányhivatal szerint nincs környezeti hatása a beruházásnak

Várnai László szerint a Csömöri úti lakosoknak az lesz a legkisebb problémájuk, hogy hogyan fogják az utca túloldalát hívni, amikor a családi házak fölé egy tízszintes iroda komplexumot akarnak építeni. A Civil Zugló Egyesület ugyanakkor más eszközzel próbálkozik. A Védegylettel közösen bíróságon támadják meg a kormányhivatal környezetvédelmi osztályának határozatát, amely pár hónapja kimondta, hogy

a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása, és ezért nem szükséges környezetihatás-vizsgálati eljárást lefolytatni.

A Civil Zugló képviselője nonszensznek tartja, hogy egy ekkora épülettömegnek, ennyi irodának, több ezer dolgozónak, új lakónak és autónak nincs semmilyen hatása a környezetre. Abban bízik, hogy amíg a per tart, nem kaphat építési engedélyt a beruházás II. és III. üteme, és ezzel lassítani tudják az egész projektet.

Mint megtudtuk, az önkormányzat is fellebbez a kormányhivatal döntése ellen. A kormányrendeletek ellen pedig már korábban alkotmányjogi panaszt nyújtottak be. Bírósági úton támadta meg ezen kívül az önkormányzat az építési engedélyeket, az engedélyek módosítását, a telekalakítási engedélyt is, de a településképi szabályok megsértése miatt is vizsgálatot indított.

Az építkezés mindeközben zakatol április óta. Munkagépek, daruk és betongyár lepte el a Csömöri úti területet. Az első ütemben a tervek szerint 168 lakás épülhet meg 2024-ig. Az egész projekt pedig 2029-ben zárulhat. Hogy addig pontosan mi épül meg, azt még a polgármester sem tudja megmondani.