Nem kell háború elől menekülni ahhoz, hogy valaki gyermekmunka áldozata legyen Magyarországon

„Két busszal összesen négy órát utaztam oda, és ugyanennyit visszafelé minden egyes nap. A munka fárasztó volt, órákon keresztül régi elektronikai eszközöket szedtem szét, de legalább kaptam egy kis pénzt, amiből tudtam segíteni a családomat”

– így idézte nemrég a Guardian egy olyan 16 éves ukrán lánynak a tapasztalatait, aki menekült gyerekként gyári munkával töltötte a nyarat Magyarországon.

A cikk szerint Alisa áprilisban érkezett Magyarországra Ukrajna második legnagyobb városából, Harkivból, ahonnan a családjával együtt akkor indultak útnak, mikor az oroszok már hetek óta bombázták az otthonuk környékét. Először egy budapesti hotelben laktak, aztán vidéken fogadta be őket egy idős házaspár. A vendéglátóik eredetileg azt mondták, maradhatnak, ameddig csak szükségük van szállásra, de a rezsiárak elszállása miatt végül mégis távozásra kérték őket. A lány szülei azt tervezik, hogy visszatérnek Ukrajnába, de mivel nem tudják, hogy a harkivi otthonuk lakható-e még, ezért első körben csak Lvivbe mennek, ahol ismerősöknél kapnak szállást. Alisa viszont egyelőre marad Magyarországon, hogy egy művészeti iskolában folytassa a tanulmányait.

A Telex megpróbálta felkeresni a Guardian cikkében megszólaltatott lányt, de nem tudtuk felvenni a kapcsolatot Alisával. Egy, a lányt ismerő forrásunk megerősítette a brit lapban leírtakat, de egyéb részleteket nem kívánt elárulni. Így arról, hogy Alisa melyik gyárban, milyen beosztás szerint, milyen körülmények között és egyáltalán legálisan dolgozott-e, nincsenek információink.

Mivel a menekült gyerekek mindig fokozott veszélyeknek vannak kitéve, az ügy felvethet akár kizsákmányolással és tiltott gyermekmunkával kapcsolatos aggodalmakat, miközben arról sem szabad megfelejtkezni, hogy Magyarországon 16 éves kortól teljesen legálisan is lehet dolgozni, és a nyári gyári diákmunka sok magyar tinédzser életében teljesen hétköznapi tapasztalat.

Ebben a cikkünkben szakértők segítségével kerestük a választ arra, mit lehet tudni általában a hazánkba érkező ukrajnai menekült gyerekek helyzetéről és a gyermekmunka veszélyéről.

A háború miatt hajléktalanná vált családok

A háború elől menekülő gyerekek mindig fokozottan ki vannak téve az erőszak és a bántalmazás mellett a kizsákmányolás veszélyének is. Az UNICEF már tavasszal, az orosz–ukrán háború elején kiadott egy erről szóló, magyar nyelvű tájékoztatót. Ebben többek között arra hívták fel a figyelmet, hogy az Ukrajnából induló, Magyarországra érkező kiskorúakra is igaz, hogy

• nem ér véget a fenyegetettségük akkor, amikor a konkrét konfliktuszónát már elhagyták,
• könnyen válhatnak emberkereskedők célpontjaivá,
• és ki vannak téve a kényszermunka veszélyének is.

A Baptista Szeretetszolgálat Emberkereskedelem Elleni Programjának vezetője a Telexnek azt mondta, a menekült gyerekek esetében kockázati tényező a kiszolgáltatottság, a nyelv- és helyismeret, illetve a szociális beágyazottság, az ismeretségen alapuló védőháló hiánya. De Coll Ágnes szerint emellett azzal is tisztában kell lenni, hogy Ukrajna az emberkereskedelem és a kizsákmányolás szempontjából már a háború előtt is „kibocsátó országnak” számított,

„a mélyszegénységből menekülők, a kitörést keresők – köztük kiskorúak – már korábban is gyakran indultak Nyugat felé a jobb élet reményében, ez pedig olyan kiszolgáltatottság, amit sajnos vannak, akik már eddig is kihasználtak.”

A háború kitörése aztán súlyosbította ezt a korábban sem rózsás helyzetet. Most ugyanis már olyan családok, nők, gyerekek is kénytelenek elhagyni az otthonaikat, akik korábban stabil anyagi helyzetben éltek. Azok is kiszolgáltatottak lettek, akiknek eddig Ukrajnában élve is volt perspektívájuk – magyarázza DeColl.

„Nekik a háború elől menekülve most attól válik kilátástalanná az életük, hogy nem tudják, meddig tart ez az állapot, miközben nincs hová visszamenniük és kvázi hajléktalanokként élnek. Úgy próbálják valahol megvetni a lábukat, hogy közben nem tudják, meddig maradnak, így nem lehet hosszú távra tervezni, ez pedig lényegesen gyengíti az önállóságukat.”

Egyedül és felnőtt kísérővel érkező gyerekek

De Coll Ágnes szerint az jó hír, hogy szemben a korábbi években távolabbról érkező háborús menekültekkel, az ukrajnai menekült gyerekek alapvetően nem a zöldhatáron keresztül jönnek Magyarországra. Ez azért lényeges, mert ha felügyelt határátlépés történik, könnyebb kiszúrni a kísérő nélküli kiskorúakat, akik így jó eséllyel kerülnek be a magyar gyermekvédelmi rendszerbe. Ott aztán a szakemberek kiderítik egyrészt, hogy eleve egyedül utaztak vagy útközben vesztek-e el, és felmérik, hogy van-e lehetőség a családegyesítésre, aztán addig gondoskodnak róluk, amíg arra szükség van.

A Baptista Szeretetszolgálat programvezetője olyan helyzetekkel is találkozott, amikor idősebb, középiskolás korú gyerekek ugyan felnőtt kísérő nélkül érkeztek Magyarországra, de az utazásukat gondos tervezés előzte meg. Ez történt például annak a 15 kamasznak az esetében is, akiknek a szülei vették fel a kapcsolatot a Baptista Egyházzal annak reményében, hogy a háborús helyzetben Magyarországon folytathatják a gyerekek a tanulmányaikat. A sikeres egyeztetésnek lett az eredménye, hogy

ez a 15 gimnazista jelenleg is a Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnáziumban tanulhat és az egyház által létrehozott konténerkollégiumban lakik.

A családban vagy felnőtt kísérővel érkező gyerekek helyzete másabb. Ha menedékesként regisztrálnak, nekik is járhat igény esetén szállás, ellátás és rendszeres pénzbeli támogatás is, de ahogyan az az Átlátszó riportjából is kiderül, ezzel sokan nem élnek. Részben azért, mert nem is tudnak róla, részben pedig azért, mert a munka- és szálláslehetőségek nincsenek összehangolva. Márpedig ez utóbbi kiemelten fontos, hiszen az úgynevezett „rendszeres létfenntartási támogatás”, amit havonta kaphatnak a magyar államtól az ukrajnai menekültek, felnőttek esetében 22 800 forint, gyerekek esetében pedig 13 700 forint fejenként.

Ez azt jelenti, hogy ha egy háromgyerekes menekült anyukának nincs munkája, márpedig ezt három gyerek mellett elég nehéz megvalósítani, akkor 63 900 forintból gazdálkodhat egy hónapban.

Eközben már idén januárban is 130 ezer forintra becsülték a szakértők az egy főre eső létminimum összegét a saját lakásban élők esetében, azóta pedig évtizedes rekordokat dönt hazánkban az infláció. Ilyen körülmények között nem tűnik elképzelhetetlennek, ha egy tizenéves akár napi 8 óra utazást is vállal azért, hogy egy gyárban dolgozzon, és még így is örül annak, hogy pénzzel tudja támogatni a családját, ahogy ez történt a Guardian beszámolója szerint Alisa esetében. Főleg így van ez akkor, ha a 16 éves lány egy olyan országban tartózkodik, ahol egyébként sem számít kirívó esetnek vagy automatikusan illegálisnak, ha egy korabeli fiatal akár egész nyáron dolgozik.

Magyarországon létezik a tiltott gyerekmunka

Bár a gyerekmunkát az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét ratifikáló országok többségéhez hasonlóan Magyarország is tiltja, valószínűleg minden olvasónk találkozott már a diákmunka intézményével, és jó eséllyel van olyan ismerőse, aki 15-16 évesen teljesen legálisan vállalt munkát. Ennek az az oka, hogy az ENSZ szerint egyáltalán nem minden kiskorúak által végzett munka minősül gyermekmunkának. Csak azt nevezik így, ami olyan gazdasági kizsákmányolásként definiálható, amely a gyermek iskoláztatását, egészségét, illetve a fizikai, szellemi, lelki, erkölcsi fejlődését veszélyezteti.

Hazánkban a hatályos jogszabályok alapján a munkavállalás alsó korhatára 16 év, és az alapvető jogok biztosának tájékoztatója szerint ugyanez vonatkozik az ukrajnai menekültekre is (ha van menedékes státuszuk vagy magyar állampolgárságuk). Aki ennél fiatalabb, az csak speciális esetekben dolgozhat pénzért, például ha sportoló, színész, vagy egyéb művészeti/kulturális tevékenységet folytat, illetve ha már elmúlt 15 éves és épp iskolai szünet van.

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakmai vezetője, Bárdossy-Sánta Nóra ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a 18 éven aluliak

• csak szülői (törvényes képviselői) hozzájárulással vállalhatnak munkát, vagyis a jogszerű munkaviszony létrejöttéhez a gyerek mellett a szülőnek is alá kell írnia a szerződést,
• maximum napi nyolc órát dolgozhatnak, de nem oszthatóak be éjszakai munkára,
• nem túlórázhatnak,
• és nem lehet velük olyan munkát végeztetni, ami a testi alkatukra és fejlettségükre tekintettel hátrányos következményeket okozhat.

A kiskorúakat a kizsákmányolástól védő jogszabályok sajnos nem minden esetben érvényesülnek. De Coll Ágnes szerint egyértelmű, hogy a kizsákmányolás veszélye az Ukrajnából menekülő gyerekek esetében is fennáll, különösen a mezőgazdaságban, az építőiparban és a vendéglátás területén, de a Baptista Szeretetszolgálat programvezetőjének egyelőre nincs tudomása ilyen esetről. Ehhez azt is hozzáteszi a szakértő, hogy

„sajnos nem kell háború elől menekülni, de még csak külföldről érkezni sem ahhoz, hogy valaki gyermekmunka áldozata legyen Magyarországon.”

Példaként azt az ócsai esetet említi De Coll, amiről idén augusztusban számolt be a rendőrség: heti hat napban, napi 10-12 órában, építkezéseken dolgoztatott tinédzsereket két felnőtt férfi. Bár a gyerekek egy ólban voltak elszállásolva, a többségük mégsem érzékelte, hogy kizsákmányolták őket, mivel a munkájukért pénzt kaptak, és a hátrahagyott otthonaiknál még így is komfortosabb körülmények között éltek. A Baptista Szeretetszolgálat programvezetője szerint az ócsai történet is arra világít rá, hogy nem elegendő jogszabályokkal védeni a menekült és a mélyszegénységből érkező gyerekeket, mert

„ha egy gyerek teljesen kilátástalan helyzetből jön, akkor bizony jó dolognak tűnhet számára, ha valahol pénzt tud keresni és még szállást is kap, legyenek bármilyen rosszak is a körülmények.”