Tanévkezdés: a Vörösmartyban és egy kőbányai iskolában is több tanár megtagadta a munkát

Már a tanév első napján, csütörtökön újrakezdődtek a tiltakozások az iskolákban, a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium több mint 30 tanára, a Kőbányai Széchenyi István Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 12 tanára nem veszi fel ma a munkát.

Kedden vált biztossá, hogy a tanárok folytatják a tiltakozást azután is, hogy Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár levélben kérte a pedagógus-szakszervezeteket, ne támogassák a polgári engedetlenséget. Indoklásként az szerepelt, hogy mivel a polgári engedetlenség a hatályos jogban tiltott eszköz, ezzel erkölcsileg megkérdőjelezhető, és egyébként is rossz példát mutat a fiataloknak. A pedagógusok továbbra is a béreik emelését, a munkaterheik csökkentését és a sztrájktörvény visszaállítását követelik.

A budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium több mint 30 tanára már reggel nyolckor a Rákóczi téren gyülekezett, ahol egy sajátos évnyitó keretein belül csengettek be a tanévre. Van, aki azért ment ki, hogy ne kelljen feladnia a pályáját anyagi okok miatt, más a diákjainak szeretne példát mutatni a kiállásával.

Felolvastak egy közös nyilatkozatot, amiből kiderült: nem azért tiltakoznak, mert nem szeretik a diákjaikat, hanem azért, mert rákényszerítik őket. Ennek oka többek között a sztrájkhoz való alkotmányos joguk elvétele, a megalázó fizetésük.

Követelik a sztrájkjoguk visszaállítását, 45 százalékos azonnali béremelést, maximum heti 22 óraszámot, és minden olyan követelés teljesülését, amit a szakszervezetek kérnek már régóta.

Ha ezek nem teljesülnek, azt mondták, rendszeresen lesznek hasonló akcióik, többen pénteken is folytatják a polgári engedetlenséget. Zárásképp együtt elénekelték az iskola himnuszát.

A Kőbányai Széchenyi István Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában 12 tanár választotta a polgári engedetlenséget, ők is folytatják pénteken a tiltakozást. Czédly Mariann, az iskola egyik pedagógusa a Telexnek azt mondta:

előzetesen többen jelezték a részvételüket, de az igazgató egy fenyegető levelet kapott, ezután sokan visszamondták a csatlakozást.

A szülőket hétfőn tájékoztatták a munkabeszüntetésről, ők ezt támogatták, sőt azt is mondták, hogy a felsős gyerekeiket nem fogják beküldeni az iskolába csütörtökön.

A Széchenyiben a tanárok azért választották a polgári engedetlenséget a sztrájk helyett, mert utóbbinál olyan elégséges szolgáltatásokat kellene betartaniuk, amivel láthatatlanná válna a tiltakozásuk.

Néhány tantestület már nyár elején bejelentette, hogy szeptembertől folytatják a polgári engedetlenséget. Eddig a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium felhívásához a budapesti VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium 24 tanára csatlakozott.

A diákok, támogatva tanáraikat, péntekre tanévnyitó tüntetést szerveznek a budapesti Bazilika elé. A tüntetés apropója, hogy a diákok szerint tavasz óta nem történt érdemi javulás az oktatásban, miközben jelentős hiány van pedagógusokból, és a tananyagot is úgy kellene átalakítani, hogy az tanítható és tanulható legyen.

Régóta húzódik a konfliktus

A kormánnyal az érdekvédelmi szervezetek már régóta nem tudnak megegyezni. A pedagógusok eredetileg magasabb béreket, és a munkaterheik csökkentését szerették volna elérni, ezért még az év elején sztrájkba, majd polgári engedetlenségbe kezdtek. Utóbbi azért is lett népszerű, mert Novák Katalin államfő május végén egy nap alatt írta alá a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő törvénymódosítást.

Ez kimondta:

• a tanároknak a sztrájk alatt is meg kell oldani a gyerekek felügyeletét 7 és 17 óra között,
• az étkeztetést a megszokott helyen, módon és időpontban kell megoldani,
• az érettségiző osztályoknak a kötelező érettségi tantárgyakból minden órát meg kell tartani, mindenki másnak minden tárgyból az órák felét,
• a sajátos nevelési igényű (SNI) vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekeknek valamennyi foglalkozást, fejlesztést és felzárkóztatást meg kell tartani.

A tanárok szerint ha ezeket betartják, láthatatlanná, és így értelmetlenné válik a sztrájkjuk.

Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter nemrégen a tanároknak azt mondta: a pedagógusok bére 2027-ig el fogja érni a diplomás átlagbér 80 százalékát. Ugyanakkor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ez mindössze évi 14 százalékos béremelést jelent, ők ehelyett azonnali 45 százalékot követelnek.