Egy utolsó hónapot kapott az Orbán-kormány a jogállamisági problémák érdemi kezelésére

Az Európai Bizottság egy utolsó hónapot adott Magyarországnak, hogy kezelje a jogállamisággal kapcsolatos aggályokat, mielőtt felkérné az Európai Unió kormányait tömörítő Tanácsot, hogy az függessze fel azokat a forrásokat, amelyek Magyarországnak a 2021–2027-es uniós költségvetéséből járnának, írja az Euractiv.

A Bizottság pénteken közölte, megbízta Johannes Hahn költségvetési biztost, hogy tájékoztassa Orbán kormányát azokról az intézkedésekről, amelyeket az EU végrehajtó hatósága javasolni kíván az uniós kormányoknak, ha Magyarország korrekciós intézkedései nem megfelelőek.

„Magyarországnak most egy hónapja van arra, hogy benyújtsa észrevételeit és további véleményét, különös tekintettel a Bizottság által tervezett intézkedések arányosságára”

– közölte az Európai Bizottság.

Az új határidő egy uniós jogállamisági eljárás, az úgynevezett „kondicionalitási mechanizmus” része, amelynek célja, hogy megvédje az EU pénzügyi érdekeit a jogállamiság valamely uniós kormány általi megsértésével szemben. Ez az eljárás külön zajlik, elválasztva a többi jogi vagy politikai – így az Európai Parlament által indított – eljárástól, amelyet az EU valamely szerve indított Magyarország kormányával szemben.

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy az uniós pénzek veszélyben vannak Magyarországon elsősorban a korrupció miatt, amely olyan uniós finanszírozású projektek pályázati rendszerét szőhette át, amelyekben csak egy, általában a kormánypárthoz kötődő pályázó vesz részt.

Arról a napokban már a Telex is beszámolt, hogy az Európai Bizottság (EB) szerdai ülésén úgy döntött, továbblép a jogállamisági eljárásban, és egy újabb levélben tájékoztatja a magyar kormányt az elvárásairól és a tervezett lépéseiről. Ez azt mutatja, hogy az uniós testület nem elégedett a jogállamisági aggályokra adott eddigi magyar válaszokkal.

Az EU végrehajtó hatalmának aggályai vannak az igazságszolgáltatás, a média és a nem kormányzati szervezetek függetlensége miatt is. Mindezekről ugyan már évek óta, többször is tájékoztatták a kormányt, ám a jogállamisági rendelet hatályba lépése, majd a magyar kormány által kezdeményezett európai bírósági felülvizsgálata és jóváhagyása utána végül az Európai Bizottság április végén indította meg a jogállamisági eljárást Magyarország ellen.

A magyar kormány június végén küldte meg válaszait a közbeszerzési rendszerrel, a nyomozó- és vádhatóságok függetlenségével, a korrupció elleni harccal és a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos uniós aggályokra. A Fidesz-kabinet eddig főként azokkal a javaslatokkal állt elő, amelyeket a helyreállítási tervről szóló tárgyalásokon is ismertetett. Gulyás Gergely július elején jelentette be, hogy a kormány több pontban is enged a Bizottság kéréseinek:

• Magyarországon 15 százalék alá mérsékli az egy ajánlattevős közbeszerzések arányát.
• A korrupciós ügyekben bárki fordulhat bírósághoz jogorvoslatért, ha az ügyészség leállítaná az eljárást.
• A kormány által kezdeményezett jogalkotást megelőzően időt kell hagyni a társadalmi konzultációra. A speciális, gyors törvényalkotást a kormány igyekszik csökkenteni.
• Az uniós források egy részét a lehető legnagyobb energiafüggetlenség elérésére kell fordítania a kormánynak.

A kormány most azért tesz gesztusokat a korrupció felszámolására, mert továbbra is be van fagyasztva mintegy 11 ezer milliárd forint EU-s pénz kifizetése a következő évekre. Ugyanakkor ezek a lépések például a Transparency International Magyarország szerint sem elegendők a korrupció felszámolásához. Mindenesetre Varga Judit nagyon bizakodó, kedden arról posztolt, hogy elérhető közelségbe került a megállapodás az Európai Bizottsággal.