Elküldte a kormány a válaszokat az Európai Bizottság jogállamisági kérdéseire

Ma járt le a határidő, és a kormány el is küldte a válaszát az Európai Bizottság jogállamisági kondicionalitás levelére. „A Kormány számára mindig is fontos volt a lojális együttműködés és a kölcsönös tiszteleten alapuló konstruktív párbeszéd” – írja Facebook-oldalán Varga Judit igazságügyi miniszter, hozzátéve: az Európai Bizottság minden kérdésére „maradéktalanul és szakmai igényességgel” válaszolt a kormány most is, „annak ellenére, hogy bizonyos pontokban megalapozatlannak találtuk a brüsszeli aggályokat”.

„Mi továbbra is maradunk az egyenes és igényes szakmai párbeszédnél. Készen állunk a tárgyalásra és a megegyezésre!” – tette hozzá az igazságügyi miniszter.

Az Európai Bizottság áprilisban küldött hivatalos jegyzéket Magyarországnak a jogállamisági mechanizmusról. Innentől egy 6–9 hónapos folyamat kezdődött, és ha bebizonyosodik, hogy közvetlenül sérülnek az EU pénzügyi érdekei Magyarországon, akkor az Európai Tanáccsal együtt az uniós támogatások egy részének felfüggesztésével vagy zárolásával büntethetik az országot.

A 24.hu megszerezte az Európai Bizottság levelét, amelyben részletesen levezették leginkább közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyekből, hogy miért sértik ezek az uniós költségvetést és a jogállamiságot. A családvédelmi/melegellenes intézkedésekre semmilyen módon nem hivatkozik a szöveg.

A levél szerint rendszerszintű szabálytalanságokat találtak a kohéziós alapok pénzeinek elosztásában. Felhozzák a csalás elleni uniós hivatal, az OLAF vizsgálatát is 35 közvilágítási projekttel kapcsolatban, amelyeket Tiborcz István, a miniszterelnök vejének korábbi cége nyert meg, és amelyeknél a magyar állam végül inkább a költségvetésből fizette ki a projekteket, hogy ne kelljen a támogatást visszafizetnie a bizottság felé. Sem Tiborcz, sem az Elios neve nincs leírva a levélben, de hivatkoznak az esetre, és belinkelik az erről szóló OLAF-jelentést.

Azt is írták a levélben, hogy Magyarországon egy szűk kör vitte el az uniós pénzek mintegy ötödét 2010 óta, és az összeférhetetlenség felkutatásával kapcsolatban is komoly problémákat találtak. A közalapítványokkal kapcsolatban is megfogalmaztak aggályokat, az alapítványok vezetői és tulajdonosi struktúráját tartják összeegyeztethetetlennek az uniós támogatásokkal.