Transparency: Nem elegendőek a korrupció felszámolására Varga Judit törvényjavaslatai

„Nem szeretnénk, ha úgy tűnne, hogy a Transparency International Magyarországnak semmi sem jó, mégis fontos rámutatni arra, hogy a kormány által elhatározott intézkedések még együttesen sem lesznek elegendőek a rendszerszintű korrupció megfékezésére. Attól ugyanis, hogy a kormány szakemberei és civil szervezetek képviselői munkacsoportban tanácskoznak a korrupció elleni fellépés hatékony eszközeiről, még nem lesz kevesebb a túlárazott közbeszerzés” – írja a Transparency International magyarországi szervezete a Varga Judit által benyújtott két, hivatalosan korrupciót megállítani hivatott törvényjavaslatról. A civil szervezet hozzátette azt is: még az elfogadott törvények sem biztos, hogy hatással lesznek valamire, hiszen „minden jogszabály annyit ér, amennyit abból a gyakorlatban érvényre lehet juttatni”.

A most benyújtott két törvényjavaslat szerint ezentúl:

• a jogszabályok legalább 90 százalékát társadalmi egyeztetést követően fogadják majd el,
• és magánszemélyek bírósági panasszal élhetnek majd azokban a korrupciógyanús ügyekben, ahol az ügyészség ejti majd a vádat.

Az előbbi ígéret pikantériája, hogy a pont nemrég elfogadott katatörvény-módosítást épp úgy társadalmi egyeztetés nélkül fogadták el, mint az utóbbi időben több más jelentős változtatást is. Az utóbbi ígéretet a Transparency azért kritizálta, mert szervezetek (így például az Európai Korrupcióellenes Ügyészség, vagy éppen a Transparency International) továbbra sem fordulhatnak majd bíróságokhoz az ilyen ügyek kapcsán.

A Transparency azt is nehezményezi, hogy a bírósági szabályozás megváltoztatása „csővégi megoldás”, azaz csak akkor segít, ha a korrupció már megtörtént. Szerintük fontos lenne olyan jogszabályokat is kidolgozni, amelyek megelőzik a lopást és a túlárazást, olyanok mellett, amelyek sokszor évekkel a bűncselekmények után használhatók csak. Összességében tehát a szervezet szerint a törvényjavaslatok ugyan hasznosak és szükségesek, de semmiképpen nem elégségesek a korrupció felszámolására és megelőzésére.

Az EU-s pénzek megszerzése a tét

A kormány most azért tesz gesztusokat a korrupció felszámolására, mert továbbra is be van fagyasztva mintegy 11 ezer milliárd forint EU-s pénz kifizetése a következő évekre. Az egyre rosszabb kilátású magyar gazdaságnak pedig nagy szüksége lenne ezekre a támogatásokra, így a kormány igyekszik megegyezni az Európai Bizottsággal több olyan ügyben is, amelyben korábban vitában álltak.

Ennek megfelelően jelentette be július elején Gulyás Gergely, hogy négy pontban enged a kormány a Bizottság kéréseinek:

1. Magyarországon 15 százalék alá mérsékli az egy ajánlattevős közbeszerzések arányát.
2. A korrupciós ügyekben bárki fordulhat bírósághoz jogorvoslatért, ha az ügyészség leállítaná az eljárást.
3. A kormány által kezdeményezett jogalkotást megelőzően időt kell hagyni a társadalmi konzultációra. A speciális, gyors törvényalkotást a kormány igyekszik csökkenteni.
4. Az uniós források egy részét a lehető legnagyobb energiafüggetlenség elérésére kell fordítania a kormánynak.

Most az Európai Bizottságnál pattog a labda, hogy elfogadják-e a magyar kormány gesztusait, mint a korrupció elleni küzdelem megvalósítását.