A magyar kormány felmond egy Norvégiával kötött 31 éves beruházási megállapodást

2022. július 12. – 16:39

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Hétfőn aMagyar Közlönyben megjelent egy Orbán Viktor által szignózott határozat, mely szerint Magyarország felmondja a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodást Norvégiával, melyet 1991. április 8-án kötöttek Oslóban. A határozat szerint a kormány egyetért „a Magyarország Kormánya és a Norvég Királyság Kormánya között a Magyar Köztársaság Kormánya és a Norvég Királyság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás megszűnéséről szóló megállapodás bemutatott szövegével”, és elrendeli a végleges szöveg elkészítését. A végleges szöveget azután a határozat szerint törvénytervezet formájában kell benyújtani az Országgyűlésnek, ezzel a feladattal pedig Orbán Viktor Szijjártó Péter külügyminisztert bízta meg.

Az inkább diplomáciai, mint gazdasági jelentőségű szerződés felmondása valószínűleg a Norvég Alap miatti diplomáciai haragszomrád egyik újabb epizódja.

Az előző részek tartalmából

Mivel Norvégia – Liechtensteinnel és Izlanddal együtt – tagja az Európai Gazdasági Térségnek, de nem tagjai az EU-nak, és ez azt jelenti, hogy miközben élvezi az egységes gazdasági tér előnyeit, nem kell hozzájárulnia az uniós kiadásokhoz. A három ország ezt kompenzálandó hozott létre pénzügyi alapokat az Európai Unió 2004 után csatlakozott – jellemzően a magországokhoz képest elmaradottabb – országainak támogatására. A Norvég Alap civil szervezeteknek kiosztott támogatásai feletti ellenőrzést először 2014-ben próbálta megszerezni az Orbán-kormány; akkor a kedvezményezett „sorosista civilek” elleni kampány mellett hatósági intézkedésekkel mentek a szervezeteknek, házkutatásokat tartottak, és a Kormányzati és Ellenőrzési Hivatal, valamint a NAV is vizsgálódott náluk. A vizsgálatok végül mindent rendben találtak, Magyarország azonban a 15 kedvezményezett ország közül egyedüliként a 2014-21-es ciklusban nem hívta le a konfliktus miatt a támogatásokat – melyek nagy részét egyébként minisztériumokon keresztül folyósítja Norvégia.

2020-ban úgy tűnt, sikerült megegyeznie a norvég és a magyar kormánynak, azonban miután 2021 júliusában nem sikerült közösen kiválasztani, mely civil szervezet ossza szét a Civil Alap mintegy 4 milliárd forintos keretét, a magyar állam inkább lemondott arról a 73 milliárd forintról is, melynek elosztását a minisztériumok irányíthatták volna. A norvég külügyminiszter azonban egyértelművé tette, ha nem az alapból, akkor másképp kell majd támogatniuk a magyar civil szervezeteket.

A magyar kormány a támogatás elbukását követően bizarr utánlövésekkel próbálkozott: kormányhatározatban 2021 augusztusában rögzítette, hogy a Norvég Királyság „tartozik” Magyarországnak, és jogi lépéseket helyezett kilátásba (ezek azóta is csak kilátásban vannak). Novemberben pedig Magyarország megvétózta az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok brüsszeli tanácsülésének zárónyilatkozatát.

(via hvg.hu)

Kövess minket Facebookon is!