A magyar kormány felmond egy Norvégiával kötött 31 éves beruházási megállapodást
2022. július 12. – 16:39
frissítve
Hétfőn a Magyar Közlönyben megjelent egy Orbán Viktor által szignózott határozat, mely szerint Magyarország felmondja a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodást Norvégiával, melyet 1991. április 8-án kötöttek Oslóban. A határozat szerint a kormány egyetért „a Magyarország Kormánya és a Norvég Királyság Kormánya között a Magyar Köztársaság Kormánya és a Norvég Királyság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás megszűnéséről szóló megállapodás bemutatott szövegével”, és elrendeli a végleges szöveg elkészítését. A végleges szöveget azután a határozat szerint törvénytervezet formájában kell benyújtani az Országgyűlésnek, ezzel a feladattal pedig Orbán Viktor Szijjártó Péter külügyminisztert bízta meg.
Az inkább diplomáciai, mint gazdasági jelentőségű szerződés felmondása valószínűleg a Norvég Alap miatti diplomáciai haragszomrád egyik újabb epizódja.
Az előző részek tartalmából
Mivel Norvégia – Liechtensteinnel és Izlanddal együtt – tagja az Európai Gazdasági Térségnek, de nem tagjai az EU-nak, és ez azt jelenti, hogy miközben élvezi az egységes gazdasági tér előnyeit, nem kell hozzájárulnia az uniós kiadásokhoz. A három ország ezt kompenzálandó hozott létre pénzügyi alapokat az Európai Unió 2004 után csatlakozott – jellemzően a magországokhoz képest elmaradottabb – országainak támogatására. A Norvég Alap civil szervezeteknek kiosztott támogatásai feletti ellenőrzést először 2014-ben próbálta megszerezni az Orbán-kormány; akkor a kedvezményezett „sorosista civilek” elleni kampány mellett hatósági intézkedésekkel mentek a szervezeteknek, házkutatásokat tartottak, és a Kormányzati és Ellenőrzési Hivatal, valamint a NAV is vizsgálódott náluk. A vizsgálatok végül mindent rendben találtak, Magyarország azonban a 15 kedvezményezett ország közül egyedüliként a 2014-21-es ciklusban nem hívta le a konfliktus miatt a támogatásokat – melyek nagy részét egyébként minisztériumokon keresztül folyósítja Norvégia.
2020-ban úgy tűnt, sikerült megegyeznie a norvég és a magyar kormánynak, azonban miután 2021 júliusában nem sikerült közösen kiválasztani, mely civil szervezet ossza szét a Civil Alap mintegy 4 milliárd forintos keretét, a magyar állam inkább lemondott arról a 73 milliárd forintról is, melynek elosztását a minisztériumok irányíthatták volna. A norvég külügyminiszter azonban egyértelművé tette, ha nem az alapból, akkor másképp kell majd támogatniuk a magyar civil szervezeteket.
A magyar kormány a támogatás elbukását követően bizarr utánlövésekkel próbálkozott: kormányhatározatban 2021 augusztusában rögzítette, hogy a Norvég Királyság „tartozik” Magyarországnak, és jogi lépéseket helyezett kilátásba (ezek azóta is csak kilátásban vannak). Novemberben pedig Magyarország megvétózta az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok brüsszeli tanácsülésének zárónyilatkozatát.
