Magyarország vétója miatt közös zárónyilatkozat nélkül ért véget az Európai Gazdasági Térség tanácsülése
2021. november 25. – 08:18
Magyarország vétója miatt közös zárónyilatkozat elfogadása nélkül ért véget az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országok szerdai tanácsülése Brüsszelben. A magyar kormány részéről ez a lépés a Norvég Alap-ügy miatti revansnak is tekinthető – írja a Népszava.
Az EGT-szerződés lényege, hogy Norvégia, Izland és Liechtenstein 1994-ben formális tagság nélkül lett része az akkor 12 tagállamból álló belső piacnak. Ez a három ország cserébe azt vállalta, hogy az uniós költségvetési ciklusokhoz igazodva hétévente meghatározott pénzösszeget bocsátanak az EU-hoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott, fejletlenebb tagállamok számára, ez az úgynevezett Norvég Alap. Ezt 95 százalékban Norvégia finanszírozza, a fennmaradó rész Izland és Liechtenstein hozzájárulása.
Az EGT történetében most először fordult elő, hogy a résztvevőknek nem sikerült jóváhagyniuk a zárónyilatkozatot az együttműködésük fejlesztéséről. A Népszava szerint ez egyfajta visszavágás lehet Norvégiának, amiért a 2014 és 2020 közötti költségvetési ciklusban a Norvég Alap nem nyújtott támogatást Magyarországnak.
Ahogy arról ebben a cikkünkben részletesen beszámoltunk, a magyar kormány nem tudott megegyezni Norvégiával arról, hogy ki ossza szét a 77 milliárd forintnak azt az 5 százalékát, amit civil támogatásokra kell fordítani. Amikor a sikertelen egyeztetések után nem kapták meg a pénzt, a magyar kormány meglepődött: még a Magyar Közlönyben is rögzítették, hogy a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak, illetve arról beszéltek, jogi lépéseket tesznek az alap megszerzéséért.
„Tudomásul vesszük, hogy az uniós fél nem tudott belső konszenzusra jutni az EGT Tanács javasolt nyilatkozatáról, de biztosak vagyunk benne, hogy az együttműködés a korábbiakhoz hasonlóan folytatódni fog, mind az unió, mind a három ország (Norvégia, Izland, Liechtenstein – szerk.) érdekeit szem előtt tartva” – nyilatkozta a Népszavának a tanácskozást elnöklő Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter szóvivője.
Az EGT-országok legközelebb jövő tavasszal ülnek össze megint Brüsszelben, de várhatóan már előbb elkezdődnek a tárgyalásokat arról, hogy mekkora legyen Izland, Liechtenstein és Norvégia hozzájárulása a kevésbé fejlett uniós országok gazdasági és társadalmi felzárkóztatásához a 2021–2027-es költségvetési ciklusban. Itt fog eldőlni, hogy a Norvég Alapból mekkora támogatás érkezzen Magyarországra is. Az EGT-ben teljes konszenzusra van szükség a megállapodás elfogadásához.