A magyar kormány jogi lépéseket tervez a 77 milliárdos Norvég Alap elbukása miatt

2021. augusztus 4. – 17:06

Másolás

Vágólapra másolva

„Magyarország nem fogadja el Norvégia diktátumát, a két ország közötti megállapodás szerint konszenzussal kell kijelölni a Norvég Alap forrásait elosztó szervezetet” – közölte a Miniszterelnökség szerdán az MTI-vel.

A Telexen július 22-én számoltunk be arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele.

Ine Eriksen Søreide norvég külügyminiszter a Telex kérdésére megerősítette, hogy a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) nem tudtak megállapodni a magyar kormánnyal a civil társadalomnak szánt támogatások kezeléséről. Søreide a Népszavának küldött válaszában azt írta, hogy „Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014-2021-es forrásai”. A norvég külügyminiszter korábban azt is kijelentette, ha nem az alapból, akkor másképp kell majd támogatniuk a magyar civil szervezeteket.

Ine Eriksen Søreide és Szijjártó Péter 2019. február 22-én, Budapesten – Fotó: Soós Lajos / MTI
Ine Eriksen Søreide és Szijjártó Péter 2019. február 22-én, Budapesten – Fotó: Soós Lajos / MTI

A Miniszterelnökség a szerdai közleményében azt írta az üggyel kapcsolatban, hogy a magyar kormány a hét pályázóból bárkit hajlandó volt elfogadni, kivéve az Ökotárs Alapítványt, amely szerintük egy „Soros-szervezet”.

„Norvégia viszont ragaszkodott a Soros-szervezethez, és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt. Norvégia ezzel megsérti az EGT-tagságból származó kötelezettségeit, ezért a kormány jogi lépéseket fog tenni. A kormány az ezzel kapcsolatos feladatokról nyilvános határozatot fogadott el ” – írja a Miniszterelnökség.

„Magyarország rögzíti, hogy Norvégia a magyar piaci hozzáférésért 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak”

– áll a Miniszterelnökség közleményében.

Az alapoknak röviden az a háttere, hogy Norvégia és a másik két állam az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás révén része az Európai Unió belső piacának, „cserében” az EGT és Norvég Alapok révén önkéntesen hozzájárulnak az európai célkitűzések eléréséhez. Az alapokat 95 százalékban Norvégia finanszírozza, a fennmaradó rész Izland és Liechtenstein hozzájárulása.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!