A norvég külügyminiszter szerint másképp kell támogatniuk a magyar civil szervezeteket, miután a kormány lemondott 77 milliárd forintról
2021. július 24. – 16:38
frissítve
A norvég kormány látja, hogy a magyar civil szervezeteknek szüksége van pénzre, úgyhogy „megpróbálunk más utat találni a támogatásukra – annak ellenére, hogy ez egyre nehezebb, főleg Magyarországon”, mert a magyar kormány egyre csak nehezíti a civil szervezetek működését, mondta a Politicónak adott interjújában a norvég külügyminiszter arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele.
Az alapoknak röviden az a háttere, hogy Norvégia és a másik két állam az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás révén része az Európai Unió belső piacának, „cserében” az EGT és Norvég Alapok révén önkéntesen hozzájárulnak az európai célkitűzések eléréséhez. Az alapokat 95 százalékban Norvégia finanszírozza, a fennmaradó rész Izland és Liechtenstein hozzájárulása.
Az EGT és Norvég Alapok támogatási összege a 2014-2021-es időszakra 2,8 milliárd euró, ami 15 kedvezményezett ország között oszlik meg. A jelen időszakra Magyarországnak előirányzott pénzeszköz 214,6 millió euró (359 forintos euró mellett ez 77 milliárd forint). A megállapodás hiányában a jelenlegi időszakban Magyarországon nem lesznek az alapokból finanszírozott programok, és Magyarország elveszti a hozzáférést a 77 milliárd forinthoz.
A norvég külügyminiszter, Ine Eriksen Søreide pénteken megerősítette, hogy azért nem tudtak Magyarországgal megegyezni, mert „a donor országok mind a 15 kedvezményezett országban megkövetelik, hogy a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelése a hatóságoktól független legyen. Ezzel Magyarország is egyetértett, azt azonban nem fogadta el, hogy a szakmailag legalkalmasabb pályázó kapja a megbízást”.
A Politicónak most azt is mondta:
„ha a kormány nem tudja elfogadni azokat az alapelveket, amiket a másik tizennégy ország igen, akkor meg kell húznunk a határt.”
A norvég külügyminiszter ezután arról is beszélt, hogy Norvégia „hónapról hónapra egyre inkább” aggodalommal figyeli a magyar kormány lépéseit, például a melegellenessé eltérített pedofiltörvényt, ami „aggodalommal tölti el” őt.
