Az algyői polgármester szerint az adóbevételeikre irigykedhetnek a kormányoldalon

A Szegedtől 12 kilométerre, a Tisza partján fekvő Algyő környéke évtizedek óta az ország egyik legfontosabb földgáz- és kőolajlelőhelye, a kitermelést 1965-ben kezdték meg. A Mol Zrt.-nek hatalmas ipartelepe van a falu határában, ezért Algyő önkormányzatának évente több száz millió forint bevétele van a helyi iparűzési adóból. A Mol által fizetett pontos összeget nem árulhatta el Algyő polgármestere, Molnár Áron, azt azonban elmondta a Telex tudósítójának, hogy nemcsak az energiacégtől folyik be pénz a nagyközség kasszájába, hanem még mintegy 500 vállalkozástól is, amelyek jórészt a Jura nevű ipari parkban üzemelnek. A legnagyobb bevételük eddig 1,4 milliárd forint volt. Ez elsőre talán soknak tűnik, de az állam szolidaritási hozzájárulás címén elveszi, amit csak tud:

Algyő az utóbbi időszakban évente 300 millió forint körüli összeget adott be az állami közösbe.

A járvány gazdasági hatásai miatt tavaly csak 750 millió forint adóbevétele volt Algyőnek, ám a számítási módszer alapján ugyanakkor az eddigi legmagasabb hozzájárulást, 370 milliót kellett az államnak átutalnia. Molnár Áron polgármester írt egy levelet a Pénzügyminisztériumnak, hogy a járványra és a kiesett adóbevételre tekintettel mérsékeljék ezt az elvonást, de a válasz: nem. Közben a falu a magas adóbevételei miatt mindenféle állami támogatásból kevesebbet kap más településeknél. Így jórészt a saját pénzükből kell gazdálkodniuk, úgy, hogy a kötelezőn felül is adnak juttatásokat. Például az algyői óvodában egy szülői nyilatkozat elég a szociális ellátáshoz, így a gyerekek 85 százaléka ingyen kap ebédet, amit az önkormányzat fizet ki.

Molnár szerint azok az önkormányzatok, amelyek korábban is állami támogatásokból éltek, nem sérelmezik, hogy egyre szűkebb a mozgásterük, és nem bánják, ha a kormány egyre több adót, feladatkört, önálló döntési jogot vesz el tőlük, hiszen az állam cserébe el is lát önkormányzati feladatokat. Ám a független, a kormányzati elvonások előtt a saját forrásaiból is jól működő önkormányzatnál úgy látják:

egy állami polip-rendszer kialakítása folyik.

Az államnak való kiszolgáltatottság erősödése a legnagyobb változás, ami a Fidesz-éra alatt történt – véli Molnár Áron, aki 2014 óta a falu polgármestere. Úgy látja, Algyő milliárdjai sok irigységet szülhetnek. Egy hódmezővásárhelyi székhelyű internetes lap – amelyben gyakran fejti ki a nézeteit Lázár János fideszes politikus – két éve és idén júniusban is arról számolt be, hogy Algyőre még nagyobb elvonás vár. A Promenád 24 cikke azt állítja, megbízható forrásból – amit azonban nem nevezett meg – értesült arról, hogy a kormány átminősítheti különleges gazdasági övezetté a Mol ipartelepét, azután az iparűzési adó nem a falunak járna majd, hanem a Csongrád-Csanád Megyei Közgyűléséhez folyna be, ahol egyébként nagy többsége van a Fidesznek.

A Promenád 24 cikkét olvasva Molnár Áron próbálta kideríteni, hogy valóban van-e ilyen terve a kormánynak. A különleges gazdasági övezetek – országszerte három van – jellemzőinek alapján Algyő ipartelepét nem lehet átminősíteni. A szabályokat persze meg is lehetne változtatni, ezért a polgármester hivatalos úton is tudakozódott, emellett felhívta néhány ismerősét is, akik értesülhettek volna a tervről, de senki sem tud arról, hogy a kormányzat az algyői Mol-bázis ügyében lépéseket tenne.

A Telex emailben érdeklődött erről, a Pénzügyminisztérium még nem válaszolt. A Csongrád-Csanád Megyei Közgyűléstől is megkérdeztük, tárgyalt-e a kormány velük, és mit tudnak arról, hogy állítólag hamarosan megkapják az algyői Mol-ipartelep adóját, vagy annak egy részét. Gémesi László, a közgyűlés elnöke így válaszolt:

Algyő megkereste Önkormányzatunkat a különleges gazdasági övezetté minősítéssel kapcsolatban, a település vezetését tájékoztattuk, hogy ezzel kapcsolatban semmilyen értesítés nem érkezett a Megyei Önkormányzathoz.

Mindezek alapján Molnár Áron úgy véli, politikai játszma lehet az algyői különleges gazdasági övezetről szóló híresztelés.

Független? Lehet, hogy az fájni fog

A különleges gazdasági övezetről cikkező Promenád 24 gyakran bírálta Márki-Zay Pétert, és az ellenzék választási veresége után azzal vádolta meg az algyői polgármestert, hogy Márki-Zay szövetségese. Emiatt Molnár Áron levelet írt, kérve, hogy a név nélküli szerző bizonyítsa állításait – ez nem történt meg, de a levelet közölték. A kormányoldali internetes lapot kiadó cég ügyvezetője, Pongrácz Tamás algyői. 2014-ben a választáson a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje volt, de Molnár Áron kapott több szavazatot.

Az idei országgyűlési választás kampányára készülve, 2021 decemberében a Csongrád-Csanád megyei 4-es választókörzetben, ahol Lázár János és Márki-Zay Péter indult, az ottani 19 település közül 15 vezetője nyílt levélben fordult Márki-Zayhoz. Azt kérték, hogy „az általa képviselt megosztó politikát ne hurcolja be” a településekre. A körzet négy polgármestere – köztük Molnár Áron és persze maga Márki-Zay Péter – ezt nem írta alá, közülük ketten azóta már elvesztették tisztségüket. Csanádpalotán időközi választás volt, új polgármester van. Mártély polgármesterének leváltásáról itt írtunk, és azóta kiderült: az új választáson, ami augusztus 7-én lesz, Lázár János korábbi munkatársa indul az üdülőfalu vezetéséért: Ambrus István, aki a Hódpress nevű vásárhelyi hírportál szerint évekig Lázár sofőrje volt.

Az algyőieknek fontos az önállóság

Algyőt 1973-ban Szegedhez csatolták, de a függetlenségét egy helyi népszavazás eredményeként, 1997-ben visszanyerte. Az, hogy a falu jobb anyagi helyzetben van a hasonló méretű magyar települések többségénél, a helyi fejlesztésekből is látszik: a Borbála Gyógyfürdő 2007 óta várja a vendégeket. 2011-ben nyílt meg az új általános iskola, amit a nagyközség saját erőből, 1,5 milliárd forintból épített.

Az utóbbi években a falu a Tisza partján fejlesztette a szabadstrandot, szeretnék növelni az idegenforgalmat. Ehhez Algyőnek szállodája is van, a Levendula Hotel, amelyet félmilliárd forint saját erőből nemrég felújítottak. Közben próbálnak pályázatokon is támogatást szerezni. Jelenleg bölcsődét építenek, amire évekig pályáztak, a majdnem 830 milliós támogatáshoz 138 millió forint saját pénzt tesznek hozzá.

Miközben Csongrád-Csanád megye lakossága 1980 óta folyamatosan csökken, és egyre kevesebb a gyerek, Molnár Áron polgármesterségének nyolc éve alatt 5088-ról 5560 főre nőtt Algyő lélekszáma. A falu új, 60 férőhelyesre tervezett bölcsődéje a várható megnyitásra, jövő februárra már majdnem tele lesz. Az éveken át bővített óvodában pedig régóta telt ház van. A faluba sok fiatal házaspár költözött az utóbbi években, új és épülő családi házakat is bőven lehet látni.

A polgármester attól tart, ha az önkormányzatok önállósága tovább szűkül, a falu fejlődése lassulhat, és egyre kevésbé tudják a saját döntéseiket érvényesíteni. Az már most is nagy fájdalmuk, hogy a falu pénzéből épített modern iskolát az állam átvette, az önkormányzatnak már szinte semmi beleszólása abba, hogy a tankerület irányításával hogyan használják az épületet. Emiatt korábban viták is voltak, mert az ingatlan tulajdonosa, az önkormányzat értesítése és engedélye nélkül lebonttatta az iskola vezetője a zárt udvaron lévő alsó tagozatos játszóteret.

Molnár Áron a Telex kérdésére azt mondta, szerinte egy polgármesternek nem kell pártembernek lennie, ő egyik pártban sem akar pártkatona lenni, mert komolyan veszi Algyő és saját maga politikai függetlenségét, de azt a mai világban egyre nehezebb megőrizni.