Kormányinfó: leépítés jöhet az állami cégeknél, változik a katás adózás januártól

Véget ért a percről perce közvetítésünk.

Ha van rá lehetőség, akkor érdemes meghosszabbítani Paks I. élettartamát, de ezt csak egy komoly szakmai vizsgálat lezárulta után lehet majd eldönteni.

A Növekedés.hu feltette a kérdést, a jelenlegi helyzet miatt felmerült-e, hogy mégiscsak szenes maradjon a Mátrai erőmű, és ne állítsák át gázra. Gulyás szerint ez nem lenne jó ötlet a kibocsátási kvóták miatt, továbbra is a gázra való átállás a terv, ez jó esetben akár két éven belül meg is történhet.

Gulyás nem tud arról, hogy bármilyen orosz személlyel vagy céggel kapcsolatban szankciót vetett volna ki a magyar kormány. Az EU-s szankciókat támogatjuk, külön intézkedést nem hoztunk – mondta. (Kirill pátriárka szankcionálását nem támogatta a magyar kormány – Telex.)

Az Azonnali azt kérdezte, küldünk-e aknakmentesítő katonákat Ukrajnába harcmentes területekre? A kormány még nem tárgyalta ezt a kérdést, de Gulyás azt mondta, meghallgatná a honvédelmi miniszter elképzelését erről, nem kizárt, hogy szóba jöhetne ilyen, bár mindenképp megfontolandó, hogy küldjünk-e bármilyen katonákat egy háborúban álló országba.

Hogyan számol a kormány, mikorra fog leállni Magyarország az orosz olaj beszerzésével? – hangzott el a kérdés. A magyar kormányt nem köti erre vonatkozóan semmilyen kötelezettség. Magyarország 32 éve a leválást támogatja, és mi tettük ezért eddig a legtöbbet – mondta Gulyás.

Akkor fogunk leválni az orosz olajról, ha „ez nem kerül Magyarországnak többe”. Gulyás utalt arra, hogy vagy akkor válunk le, ha az EU ad pénzt a leválás költségeire, vagy ha lesz valamilyen értelmes alternatíva az orosz olajra.

Gulyás megkapta a kérdést, hogy ha a légitársaságokat most azért adóztatják extrán, mert az emberek szerintük sokat fognak utazni, akkor a szállodákat miért nem sújtják elvonással. A kormány szerint biztosan a légitársaságoknak sem ezek voltak a legkönnyebb évei, de azért nagyságrendekkel jobban állnak, mint a hotelek.

Az úszó világbajnokság megrendezésétől azt reméli a kormány, hogy bevételt hoz Magyarrozság számára, nem csak kiadást. Nem lehet most még megmondani, hogy mennyibe fog kerülni a rendezés. A legutóbbi rendezés több bevételt hozott, mint amekkora kiadással járt? – kérdezték a minisztertől. Gulyás szerint bonyolult a helyzet, mert akkor meg kellett építeni egy arénát.

Benyújtja-e a kormány az RRF-hez a hiteligényt is? Gulyás Gergely szerint ezt megtehetjük még bármikor 2025-ig, felmerült már, hogy lehívjuk, de nem akarják a két tárgyalást összekeverni.

Az RTL Klub rákérdezett, miért van az, hogy mégiscsak kevésbé romlanak a régiós valuták, mint a forint. Gulyás szerint a lengyel zloty az RRF-megállapodás megszületése miatt áll jobban, a cseheknek pedig sokkal nagyobb a devizatartaléka, ami jót tesz a korona árfolyamának.

Részt vesz-e Magyarország az uniós majomhímlő-vakcina beszerzésében? –hangzott el a kérdés. Gulyásnak nincs információja, hogy kaptunk volna ilyen megkeresést, de a Népegészségügyi Központ fog dönteni a kérdésben.

Van-e esély rá, hogy az ígéreteknek megfelelően még az idén megnyílik a Sorsok Háza múzuem? – kérdezte Breuer Péter. Gulyás szerint a remény hal meg utoljára, de sajnos a zsidó szervezetek továbbra sem tudnak megegyezni a múzeum ügyében.

A Telex arról is kérdezte Gulyást, hogy a kormány támogatja-e Hollik István javaslatát, ami megemelné a légitársaságokat érintő adót. Megvárják a fogyasztóvédelmi vizsgálat eredményét, utána döntenek erről – mondta a miniszter.

Navracsics Tibor arról beszélt, hogy a kormány kész kompromisszumot kötni az Európai Bizottsággal a helyreállítási pénzekkel kapcsolatban, a Telex arról kérdezte a minisztert, hogy a kormány egyetért-e azzal, hogy van rendszerszintű korrupció Magyarországon.

Gulyás szerint az Európai Bizottság egy politikai anyagot tett le az asztalra, ami jó pár jogi kritériumnak nem felel meg. A miniszter megalapozatlanak tartja ezeket az állításokat. Mindennel vádolják a kormányt „nagyon nagy részt teljesen alaptalanul” – mondta Gulyás. De a kormány azért megpróbál kompromisszumot kötni.

Mit javasol a miniszter azoknak a családoknak, akik Európában terveztek nyaralni, és nehézségeik vannak a 400 forintos euró miatt? – kérdeztük Gulyást. A miniszter nem akar senkinek az életébe beleszólni, azt mondta, a régiós valuták hasonló mértékben gyengültek az elmúlt hetekben, erről nem a magyar kormány tehet. Mivel már nincsenek devizahitelesek, szerencsére olyan nagyban már nem érinti a magyarokat az árfolyammozgás – közölte Gulyás.

Megkérdeztük, van-e bármi felelőssége a kormánynak abban, hogy itt tart az árfolyam. Gulyás a Bajnai-kormány globális pénzügyi válság alatti egyszeri forintmélypontját hozta fel, miszerint ahhoz képest csak 10 százalékot romlott az árfolyam. Szerinte ezzel a számmal érdemes kalkulálni, nem azzal, ami a Fidesz-kormány elejét jellemezte, és különben is, ez az évi mintegy egy százalék nem rossz egy exportvezérelt gazdaságnak. A forintgyengülés mértékét és hátterét, régiós valutákhoz viszonyított pozícióját itt jártuk körbe.

A Telex következett. Fábián Tamás azt kérdezte, a miniszter bejutását a Karmelitába mennyire nehezíti meg az építkezés a Színház utcában, visel-e védőfelszerelést, mivel van egy tábla a kordonon, ami ezt javasolja. Gulyás nem szokott védőfelszerelést viselni, és csak némileg nehezítik meg a bejutást a munkálatok.

A Telex szerint nem látszik, hogy nehéz lenne odajutni, a kormánytagok rendszeresen gyalog és utcai ruhában mennek a hivatalhoz, csak a sajtó nem mehet oda a kordonok miatt. Gulyás Gergely szerint helyes, hogy lezárták az utcát, mert egy komoly építkezés zajlik, különben is, próbáljon meg a sajtó a Downing Streetnél vagy a német kancellár hivatala előtt interjút készíteni, mert ilyet nem lehet. Gulyás egyébként azon az állásponton van, hogy az építkezés után is le kéne zárni azt a szakaszt, de szerinte ez kisebbségi álláspont.

Egy új kormányrendelet szerint már az ország egész területére települhetnek NATO-csapatok, várható ez? – kérdezték Gulyástól, aki arról beszélt, hogy a NATO kérésére a keleti határunkat a NATO-val közösen védjük. Minden közös hadgyakorlatot támogatunk, a jövőben is lehetnek ilyenek – mondta.

Jelenleg csak Magyarország ellenzi a globális minimumadót Európában, míg korábban Lengyelország is ezen a platfromon volt. Annak, hogy ők már nem ellenzik, lehet-e köze ahhoz, hogy a lengyel kormány már megállapodott az RRF-ről az Európai Bizottsággal? – kérdezte a Mediaworks munkatársa. Gulyás nem akarta kommentálni egy szövetséges kormány álláspontját, de elismerte, hogy a két dolog valóban időben egybeesik.

A miniszter attól tart, ha Európa bevezetné a minimumadót, de az USA-ban republikánus többség lesz a középidős választások után a kongresszusban és talán a szenátusban is (így az ország nem fog csatlakozni a minimumadóhoz), az súlyos versenyhátrány lesz Európának.

Még ma megszületik a kormányrendelet arról, hogy a legkisebb vállalkozások bent maradnak a rezsicsökkentésben fogyasztási korláttal, mondta a miniszter. A határ 4606 kw évente, 1489 m3 gáz mellett.

Ha nem lesz leépítés a kormányhivataloknál, akkor hol lesz, kérdezte a Népszava újságírója az alapján, hogy a költségvetési törvényjavaslatból kiderül: 30 milliárd forintot terveznek megspórolni az állami szféra bérköltségén.

Gulyás szerint itt inkább állami cégek áramvonalasításáról lehet szó, nem a közigazgatásról. A minisztériumoknál, kormányhivataloknál maximum 3 százalékkal dolgoznak többen, mint ami az optimum.

A kormánynak nincs azzal kapcsolatos álláspontja, hogy nevezzenek-e el közteret Horn Gyuláról a fővárosban. Mivel 1990 után egy demokratikus választáson megválasztották őt miniszterelnöknek, ezért el lehet képzelni, hogy van létjogosultsága a tervnek. Horn 1990 előtti szerepvállalása viszont – amivel élete végéig nem fordult szembe – teljes mértékben antidemokratikus a kormány szerint.

A Magyar Nemzet kérdésére Gulyás elmondta, az új adót áthárítani tervező K&H Bank ellen is fogyasztóvédelmi eljárás indul.

A főváros által felvetett energiaspórolási tippeket és dugódíjat is felvetette a kérdező. Gulyás Gergely szerint nem a főpolgármester-helyettes asszonynak kell megmondania, ki hogy él, az emberek fűthessék fel 23 fokra a lakásukat, ha ezt szeretnék, autózzanak, ha szeretnének. Szerinte a kormány ezért megtesz mindent.

Gulyástól megkérdezték, hogy a kormány azon az áron is a háború mihamarabbi lezárását szeretné-e, ha sérülne Ukrajna területi integritása. A miniszter erre nem válaszolt egyértelműen, de szerinte ezt Ukrajna tudja megítélni, nem biztos, hogy kívülről kell tanácsot adni. Az biztos a tárcavezető szerint, hogy Ukrajna szuverenitását semmibevéve Oroszország megtámadta Ukrajnát. Azt a kérdést azonban fel lehet tenni, hogy el lehetett volna-e kerülni a háborút, ha Ukrajna máshogy cselekszik – mondta a miniszter.

Nem jelent még meg az átütemezendő beruházások listája, Gulyás Gergely szerint erről majd Lázár János fog tájékoztatást adni a kormánynak, és utána döntenek. Gulyás nem tudta megmondani egyes konkrét tervekről, pl a Moto-GP pályáról, elkezdik-e építeni.

Gulyás Gergely szerint lehet vitatkozni azon, hogy Kirill pátriárka – akit Magyarország kivetetett a legutóbbi uniós szankciós csomagból – nyíltan támogatta volna a háborút, és szerinte az egyházaknak komoly szerepe kell hogy legyen a béketeremtésben, amit nem szolgált volna, ha szankciókkal sújtják. Gulyás szerint leegyszerűsítőek azok az állítások, hogy háborúpárti lenne Kirill, nem támogatandó egyházi vezetők büntetése.

Gulyás Gergely úgy indokolta a 444 kérdésére, a parlament elé benyújtott javaslatát arról, hogy miért emelték duplájára Orbán Viktor miniszterelnöki fizetését, hogy szerinte nem helyes, hogy a kormányfő kevesebbet keressen, mint egy miniszterek, kormánytagok. A kérdés szerint ugyanakkor a magyar átlagbérhez képest aránytalanul nagy lett így a fizetés. Gulyás erre azt válaszolta, a GDP egy jobb mutató e tekintetbe, és ott már Portugáliát is elhagytuk.

Lehet-e üzemanyaghiány Magyarországon? – kérdezték a minisztertől. Az ellátási láncok biztonsága csekélyebb mint korábban, ezért némi veszély van, de egyelőre ez nem reális. A tárolók tele vannak, több hónapra elegendő tartalékunk van.

Egyelőre tény, hogy az oroszok nem jártak rosszul a szankciókkal, az Egyesült Államok jól járt, az európai gazdaság pedig szenved – értékelte Gulyás a TV2 kérdésére az uniós szankciós politikát. A miniszter szerint életidegen az uniós politika, ezt a szankciókra és a globális minimumadóra is értette, szerinte ezek a dolgok nincsenek végiggondolva, nincsenek értelmes viták, nem nyitottak a józan észre Brüsszelben, csak a „sajtónyomásnak” akarnak megfelelni.

A kormány és a Népegészségügyi Központ felmérte a majomhímlővel járó kockázatokat, úgy látják, nem olyan vészes a helyzet, mint a koronavírus-járvány esetén volt, de figyelemmel kísérik a helyzetet.

Az Index megkérdezte, fog-e többet áldozni a kormány a megújuló energiába való befektetésre, Gulyás válasza szerint eldöntött kérdés, hogy 2030-ra az energiatermelésünk 90%-a kibocsátásmentes lesz.

Az árstopok meghosszabbításáról elhangzott az a kérdés, hogy milyen világpiaci árig finanszírozható a 480 forintos benzin. Gulyás azt mondta, itt inkább hozzáférési kérdés volt, ha Magyarország is bekerült volna az olajembargóba, nem lett volna fenntartható, de így az.

Gulyás a TV2 kérdésére közölte, mindenkinek, akitől utólag vonja le a Ryanair az extraprofitadót, azt tanácsolja a kormány, hogy forduljon a fogyasztóvédelemhez. A miniszter megjegyezte: meglepő, hogy a Ryanair vezetése milyen kocsmai stílust enged meg magának. „Aki így kommunikál, az valószínűleg az utasokkal is így kommunikál”, ezért Gulyás azt javasolta: akinek van rá lehetősége, válassza a Ryanair versenytársait, válaszon másik légitársaságot. Az új adókról még elmondta: azt tapasztalják, kevés érintett próbálja áthárítani a fogyasztókra az új adókat.