Jámbor András: Fizessenek a gazdagok, adózzon Garancsi, Mészáros, Tiborcz

Javarészt a 2023-as költségvetési tervezetről és a pedagógusbérekről szóltak a napirend előtti felszólalások hétfő délután.

• Jámbor András (Párbeszéd) megadóztatná a nagyvállalatokat, Garancsi Istvánt, Mészáros Lőrincet és Tiborcz Istvánt.
• Csárdi Antal (LMP) szerint átláthatatlan és igazságtalan a költségvetési tervezet.
• Vajda Zoltán (MSZP) pedig bődületes megszorításokat, adóemelést és a miniszterek fizetésemelését látja a javaslatban.
• Dúró Dóra (Mi Hazánk) pedig azt szeretné, ha a kormány uniós források nélkül is emelné a pedagógusok bérét.
• Rétvári Bence (KDNP) és Tállai András (Fidesz) minden válaszba belefűzte Gyurcsány Ferencet. Rétvári szerint a baloldali EP-képviselők akadályozzák az uniós források kifizetését, amiből a pedagógusok béremelését állná a kormány. Tállai András Európa egyik legátláthatóbb költségvetéséről és brüsszeli politikai bosszúról beszélt.
• Fürjes Balázs szerint a jogszabályok mindenkire azonos módon vonatkoznak.

Botka László szegedi polgármester 2017-es miniszterelnök-jelölti kampányának szlogenjét hozta be a parlamentbe Jámbor András. Napirend előtti felszólalásában a Párbeszéd frakciójában ülő képviselő a Bokros-csomag mintájára Orbán-csomagnak nevezte el „az orbáni megszorítások költségvetését”, azaz a 2023-as költségvetési tervezetet, amit Varga Mihály pénzügyminiszter múlt héten nyújtott át Kövér László házelnöknek.

Jámbor egyetért azzal, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a nagycégeknek többet kell beleadnia a közösbe.

„Csak én önökkel szemben bátran ki merem mondani: fizessenek a gazdagok.”

Mint emlékezetes, 2017-ben Botka László az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként teleplakátolta az országot a Fizessenek a gazdagok felirattal. Pár napja a Partizánban arról beszélt Szeged polgármestere, hogy szerinte a választók és az MSZP-tagság megértette a szlogent, a pártvezetés azonban megijedt tőle, és a szövetséges pártok sem fogadták jól. Részben ez vezetett oda, hogy Botka 2017 októberében visszalépett a miniszterelnök-jelöltségtől.

Jámbor most arról beszélt, hogy ő minden olyan különadóval egyetért, ami a nagycégeket érinti, viszont „a fogyasztás helyett a vagyont, a munka helyett a tőkét” kellene szerinte megadóztatni. Leginkább azokat, akik elbírják a válság és az Orbán-csomag súlyát: a nagy ingatlankezelőket, a kaszinókat, a végrehajtókat, „adózzon Garancsi, Mészáros, Tiborcz”.

A Párbeszéd józsefvárosi képviselője úgy látja: a költségvetési tervezetben jóval nagyobb arányban vár bevételeket a kormány például az áfából, és kisebb terheket tesznek a nagyvállalatokra. A kormány Jámbor szerint válságról válságra evickél, öntik a pénzt a cégekbe, miközben az elmúlt években jelentősen meggyengítették a dolgozók jogait és az állami szabályozó hivatalok működését.

Nagyon szép neomarxista szöveget mondott Rétvári Bence szerint Jámbor, csakhogy Gyurcsány Ferenc kormánya a legdurvább neoliberális lépéseket tette meg 2010 előtt.

A Belügyminisztérium államtitkára nem először és nem utoljára vette elő a Gyurcsány-kártyát, és felidézte, hogy a volt szocialista miniszterelnök válságkezelése hét százalékos gazdasági visszaeséshez vezetett. Ezzel szemben az orbáni válságkezelés 7,1 százalékos gazdasági növekedést hozott tavaly. Arról is beszélt Rétvári, hogy az ellenzék valójában a bankok érdekeit védi, amikor azt mondja, hogy nincs olyan, hogy extraprofit. Jobb lenne szerinte az emberek érdekében beszélni és nem az emberek érdeke ellenében.

Átláthatatlan és végtelenül igazságtalan a jövő évi költségvetési tervezet Csárdi Antal szerint. Az LMP országgyűlési képviselője átláthatatlannak tartja, mert nincs olyan állampolgár, aki pontosan meg tudná mondani, hogy jövőre mennyit fog költeni a kormány, és igazságtalannak, mert szerinte az emberek fogják megfizetni a gazdasági válság árát.

Míg az állampolgárok 12-13 ezer milliárdot fizetnek be, a cégek 800 milliárd forinttal járulnak csak hozzá a költségvetéshez. Így pedig nem jut olyan fontos dolgokra az LMP képviselője szerint, mint a közalkalmazottak béremelése. „Döbbenet azt látni, hogy az állam nem becsüli meg a saját munkavállalóit” – mondta Csárdi, aki szerint inflációkövetővé kell tenni a közalkalmazottak bérét.

„Európa egyik legátláthatóbb költségvetése a magyar”

– reagált Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára Csárdi kritikája. Ezt a célt szolgálja szerinte, hogy már tavasszal benyújtják a tervezetet, és a Költségvetési Tanács is megvizsgálja azt. Ismét jött a Gyurcsány-szál a kormánypárti felszólalásban: Tállai felidézte, hogy 2006-ban valótlan számok szerepeltek a költségvetésben.

A jövő évi költségvetés az államtitkár szerint biztosítja, hogy a magyaroknak legyen munkahelye, és hogy megvédjék a magyar családokat a magas rezsiáraktól, a háborús inflációtól és a gazdasági növekedés jövőre is négy százalék felett legyen. A 2023-as költségvetés Tállai szerint átlátható és igazságos, mert a magyar emberekről, vállalkozásokról és az országról szól.

Rétvári: A baloldali politikusok a pedagógusok béremelése ellen beszélnek

Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa a pedagógusok béremeléséről beszélt napirend előtti felszólalásában. Azt mondta, a pedagógusok fizetését legalább a diplomás átlagbér szintjére kellene emelni, és biztosítani az értékállóságát. Megelőlegezve Rétvári válaszát azt kérte, ne hivatkozzon a kormány arra, hogy az uniós forrásokból fogják fedezni a pedagógusok béremelését, mert ő azt várja, hogy a magyar kormány oldja meg a problémát.

„Önök szerint rendben van, hogy Brüsszel dönti el, hogy egy magyar pedagógus mennyi pénzt visz haza?”

– kérdezte Dúró. A magyar kormánynak szerinte olyan fontos volt a pálinka és az LMBTQ térnyeréssel való szembenállás, hogy szabadságharcot indított Brüsszel ellen. „A pedagógusaink miért nem érnek annyit?”

Az uniós források ugyanúgy magyar pénzek, és ezért elfogadhatatlannak tartja a kormány, hogy Brüsszel próbál meg rendelkezni felette – válaszolt a Mi Hazánk képviselőjének Rétvári Bence. A Belügyminisztérium államtitkára arról beszélt: már korábban egyértelművé tették, hogy a visszatartott uniós források egy nagyon jelentős részét a pdagógusok béremelésére fogják fordítani. Mindeközben a baloldali politikusok szerinte Brüsszelben a magyar források kifizetését akadályozzák.

„Az ellen beszélnek, hogy a magyar pedagógusok megkapják a pénzt, mert például az LMBT-jogok számukra fontosabbak, mint hogy a magyar pedagógusok fizetésemelést kapjanak”

– fogalmazott az államtitkár.

Vajda Zoltán szerint őszig nem szabad elfogadni a költségvetési tervezetet

Bődületes megszorítás szerepel a költségvetésben Vajda Zoltán szerint. Az MSZP frakciójához csatlakozó képviselő azt látja a tervezetből, hogy a kormány jelentős adóemelésekkel számol, ami kizárt, hogy nem érinti majd valamilyen formában a magyar embereket.

Irtózatos terhet jelent szerinte a világrekorder áfa, és irdatlan mennyiségű pénz keletkezik „a NER-cégek további hízlalására.”

„Mert ami viszont valóban fontos a kormánynak: a NER-cégek valódi extraprofitjának megőrzése.”

Vajda szerint ez látszik a különadók bevezetésekor is, amely érintetlenül hagyta a leuralt ágazatokat, például az építőipart.

Az MSZP képviselője arról is beszélt, hogy a Fidesznek nem fontosak a jóléti kiadások: a szociális szféra, az egészségügy és az oktatás. Míg 2010-ben a GDP 31 százalékát fordította jóléti kiadásokra az akkori kormány, 2023-ra 24 százalék alá csökkent ez az arány. Vajda szerint a közigazgatásban leépítések várhatóak, miközben eltörölnék a politikai felsővezetők bérplafonját.

„Mindenki annyit vihet majd haza, amennyit a miniszterelnök jónak lát, és nem amennyit ér”

– mondta Vajda, aki szerint borzasztóan bizonytalan lábakon áll a jövő évi költségvetés. Ez a költségvetés gyorsan fog elinflálódni és nem lesz köze a valósághoz – tette hozzá. Arra kérte a Fidesz képviselőit, hogy az elfogadással várjanak őszig, mert felelőtlenség lenne ebben a bizonytalan gazdasági helyzetben.

Mi tudjuk azt, hogy önök nagyon örülnének, ha a Magyarországnak járó uniós forrásokat nem kapná meg az ország – válaszolt a szocialista politikusnak Tállai András. A Pénzügyminisztérium államtitkára szerint jól tették, hogy az uniós forrásokkal is számolnak a költségvetésben, mert ha bármilyen okból az unió visszatartja ezeket a forrásokat, „az kizárólag az országgal szembeni politikai bosszú, amiatt, hogy az Orbán-kormány és a Fidesz-KDNP merészelt újra kétharmaddal választást nyerni.”

„Az önök válságkezelése megszorítás. A mi válságkezelésünk annak biztosítása, hogy a magyar családok legyenek megvédve (sic!)” – mondta Tállai.

„Magyarországon a jogszabályok mindenkire azonos módon vonatkoznak. Ahogy eddig is elutasítottunk, illetve visszavontunk építési engedélyeket – pont a Balaton környékén – ha azok sértették a jogszabályokat, ezek után is meg fogjuk tenni”

– válaszolta Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára Orosz Annának, aki Mészáros Lőrinc és Tiborcz István balatonaligai beruházásról is beszélt első parlamenti felszólalásában. A Momentum képviselője szerint ismerős ez a történet Újbudáról, a Kopaszi-gátról, a Hamzsabégi sétányról és az ország megannyi szegletéből, ahol „újra és újra győz a természet, a kapzsiság pedig a jövőnk felett.”

Fürjes hamar beletanult az államtitkárok retorikájába, és válasza nagy részében arról beszélt, hogy a Momentum Gyurcsány Ferenc hátán kapaszkodott be a parlamentbe.