A budai vaddisznókat elejtő vadász: A józan ész azt diktálta, hogy ezeknek az állatoknak megváltás volt a golyó

2022. június 04. – 17:22

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

„Ebben a döntési helyzetben nem lehetett volna mást csinálni. A jogszabályok egyébként is tiltják, hogy befogjuk, élve szállítsuk, valahova elvigyük és elengedjük a vaddisznókat” – így foglalta össze a Telexnek a szerda reggel a XII. kerületi Szilágyi Erzsébet fasoron történteket az a vadász, L. Pál, aki egy társával együtt kilőtte a vízelvezető csatornában csapdába esett vaddisznókat.

Az állatorvos végzettségű L. Pál azt mondta: a vaddisznókról a katasztrófavédelem értesítette őt egy lakossági bejelentés alapján. Amikor a helyszínre érkeztek, már ott voltak a tűzoltók, és azt látták, hogy hét, nagyjából kéthónapos korú malac összevissza szaladgál a villamosvonal melletti vízelvezető árokban, amit szakaszonként rács választ el.

„Rettenetes állapotban voltak a malacok”

„Az árok aljában jó arasznyi víz, olaj és mindenféle keverék volt, az állatok pedig rettenetes állapotban voltak. Nagyon szennyezettek voltak ezek a malacok. A józan ész azt diktálja, hogy ezeknek a vaddisznóknak megváltás volt a golyó. Ki tudja, hogy mióta rekedtek az árokban, onnan út már nem vezetett volna ki nekik normál körülmények között.

Mit lehetett volna még csinálni? Kizavarni őket a Szilágyi Erzsébet fasornak a reggeli, nyolcórás forgalmába. Felelőtlenség lett volna őket ott hagyni, ennek más megoldása nem volt” – mondta L. Pál.

„Ilyen nap mint nap előfordul, csak amikor sokan látják, akkor ez történik. Ez egy olyan tevékenység, amit nem akarunk letagadni, de vannak olyan helyzetek, amik nem tartoznak az akkor éppen ott lévő átlagemberek számára” – mondta a vadász.

„Pici, kis kaliberű a fegyver, pici az erre a célra való speciális lőszer is. A lövés dörren, nem villan. Itt egy pici fejlövésről van szó, ami azonnal kioltja az állat életét. Állatorvosként is azt mondom, hogy itt ennél humánusabb megoldást nem lehet találni. Nem volt visítás.”

Az altatás sem lett volna megoldás

L. Pál szerint az állatok kilövését meg lehetett volna csinálni nagyobb felhajtás nélkül is, nem kellett volna megállítani a villamost. „Ha veszélyt jelentett volna ez bárkire is, akkor elsősorban magunkra. Ezt a tevekénységet már több évtizede csinálom, és soha egy sérülés, se károkozás még nem történt” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy miért nem próbálták meg altatólövedékkel elaltatni az állatokat, az állatorvos-vadász azt válaszolta, hogy egyrészt azért nem, mert az ilyen altatófecskendők nem hatnak azonnal, „másrészt ilyen stresszhelyzetben nem biztos, hogy az az állat úgy reagál a kábítószerre, mint ahogy reagálnia kellene. És van egy másik oldala is: irgalmatlan drága”.

Az esettel kapcsolatban az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője, Földvári Attila is azt nyilatkozta a Telexnek, hogy veszélyhelyzetben csak puskával lehet kilőni a lakott területre tévedő vadálaltokat, az altatás vagy befogás nem opció.

L. Pál elmondása szerint naponta fordul elő, hogy vadállatok tévednek be lakott területre, az ilyen esetek kezelésre pedig nincs általános protokoll. „Jogszabályok vannak, amikből az ember összeteszi magának, hogy kell eljárni. Minden eset más” – mondta. A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004-es kormányrendeletnek van egy rövid passzusa, ami a kárt okozó vad elejtésről szól, egy másik jogszabály pedig azt írja elő, hogy a vadon élő állat befogásához, szállításához, szabadon engedéséhez az állategészségügyi hatóság és a vadászati hatóság engedélyére is szükség van.

„Jól hangzik, hogy valahol megfogok valamit, aztán majd máshol elengedem, de itt tulajdonviszonyok vannak, ami egy másik nagyon lényeges dolog: a vad a magyar állam tulajdona.”

Egyre terjed az afrikai sertéspestis

A vaddisznók vonatkozásában van még egy szigorú jogszabály, az afrikai sertéspestis szabályozásáról szóló 2021/605-ös EU-s végrehajtási rendelet. Ennek az egyik passzusa kiköti, hogy tilos élő vaddisznót szállítani az Európai Unió területén.

„Ez a budai rész a legszigorúbb besorolás alá esik az afrikai sertéspestis vonatkozásában, úgynevezett szigorúan korlátozott terület. Ide élő vaddisznót sem bevinni, illetve innen kivinni sem lehet.”

A Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Nébih) afrikai sertéspestist nyomon követő térképén jól látszik, hogy az Északi-középhegység erdeiben élő vaddisznók között igen gyakori a fertőzés, ami már a Dunántúlra is átterjedt, megjelent a Budai-hegységben és Komárom-Esztergom megyében is. „Szinte nincs olyan nap, hogy ezen a környéken ne találjunk elhullott vaddisznót. És az elhullott állat ugyanúgy terjeszti a fertőzést, mert egy jó fél évig még aktív marad benne a vírus” – mondta. „Erre a betegségre gyógyszer nincs, vakcina nincs, az egyetlen megoldás, hogy ritkítjuk az állományt” – tette hozzá. Az afrikai sertéspestis magyarországi terjedéséről ebben a cikkben írtunk bővebben.

A vadász azt mondta: a Szilágyi Erzsébet fasoron elejtett mind a hét állatból vettek virológiai mintát, amit elküldtek a hatósághoz kötelező vizsgálatra. Ennek eredménye körülbelül egy hét múlva fog megérkezni. „Ez állategészségügyi értelemben azt a célt szolgálja, hogy kellő tájékozottságunk legyen a sertéspestis terjedéséről.”

Tiszta vizet öntene a pohárba

A vaddisznók elejtését többen is látták az ott elhaladó villamosról, a látottaktól egy kisfiú rosszul lett, hozzá mentőt is hívtak. Az ügyben feljelentést tett a Hegyvidéki Önkormányzat, és a rendőrség is nyomozást indított. Ezzel kapcsolatban L. Pál azt mondta, őt még egy hatóság sem kereste az üggyel kapcsolatban.

„Teljesen helyes az eljárás elindítása, nincs ellenemre, akkor legalább tiszta víz kerül a pohárba. Elindul egy eljárás, és annak lesz majd eredménye. Ez különösen jó, ha ennyire szétszednek egy dolgot. Ez annak az érdekében is történik, akit piszkálnak miatta. Ezt sokan vegzálásnak veszik, én abszolút nem” – mondta.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom