Ha az M7-esen átjut a beteg vaddisznó, beüt a krach

2021. február 03. – 13:52

Ha az M7-esen átjut a beteg vaddisznó, beüt a krach
Németországban, Bad Kissingenben az Oerlenbach útfenntartó részleg munkatársai felelősek az elhullott állatok válság esetén történő elszállításáért – Fotó: Nicolas Armer/dpa / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Lassuló ütemben, de folyamatosan nő az a magyarországi terület, ahol a vadállományban megjelent az afrikai sertéspestis. A hivatalosan 2018-ban Heves megyében – de sejtések szerint a valóságban az Ukrajnával határos területeken már 2017-ben – megjelent vírus hivatalosan nem jutott be a házi sertésállományba, ám az emiatt évek óta tartó exporttilalom így is megnehezíti az ágazat helyzetét. A megoldás kulcsa a vaddisznók intenzív ritkítása és a beteg állatok felkutatása, ami a vadásztársaságok kezében van, de nincs jele annak, hogy a kilövéssel sikerülne a vírustól megszabadítani a vadállományt. Csehországban és Belgiumban sikerült, megnyitva az utat ottani sertéshúsipar előtt a kivitel újraindításhoz.

Szendvicsdobáló migráns. 2018 májusában ezzel magyarázta a hivatalába lépő Nagy István agrárminiszter a vírus Heves megyei megjelenését a vadállományban. Hogy a kormányzati retorikába illeszkedő migráns tehetett mindenről a friss választások után, vagy – ahogy a vadászok sejtik – az Ukrajna felől átkószáló vaddisznók révén került Magyarországra az afrikai sertéspestis (ASP) jóval korábban, ma már mellékes. Biztos csak az, hogy itt van, és exporttilalommal sújtja az egész sertéshúsipart – leszámítva a kis hányadot jelentő hőkezelt húsokat.

Az először az EU keleti felét elérő járvány a kétezres években a Kaukázusból indult és terjedt Oroszországon át Ukrajnára, majd 2014-ben igazoltan a Baltikumra és Lengyelországra – ha más nem, ez elég meggyőzően cáfolja, hogy mennyi köze lehetett bármiféle migránsnak az ASP-hez.

A Krím orosz elcsatolása és a kelet-ukrajnai szeparatista mozgalmak támogatása miatt Oroszország és az EU viszonya ekkor már elég feszült volt ahhoz, hogy Moszkva az ASP-re hivatkozva az EU teljes területéről megtiltsa a sertéshús importját – dacára annak, hogy a vírus épp Oroszországból indult el.

Bár a Világkereskedelmi Szervezet (WHO) kimondta, hogy az EU egészére kiterjesztett orosz tilalom jogtalan volt, jelenleg is érvényben van. Magyarország így éveken át annak ellenére nem szállíthatott, hogy a vírus egyáltalán nem volt jelen. Mostanra ez nem áll fenn, nagyjából a Nagylaktól Komáromig terjedő vonaltól északkeletre ugyanis az ország egész területén találtak fertőzött vaddisznót. A házisertések állományát hivatalosan sikerült megvédeni, de ez nem mentette meg az ágazatot az exporttilalomtól.

2018 első felétől gyorsan terjedt a gyógyíthatatlan, az állat halálával végződő betegséggel járó vírus az ország nyolc, Dunától keletre lévő megyéjében. (Először Heves megyében észlelték, de valószínűleg nem szigetszerűen jelent meg, hanem keletről jött, így 2017 végén még jelen lehetett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.) Ezután lelassult, újabb területen, Komárom-Esztergom megyében csak egyszer, tavaly februárjában észlelték a vaddisznóállományban. Igaz, a korábban fertőzött területeken is nőttek az esetszámok. December végén a miskolci állatkertben kellett elaltatni az egészséges mangalicákat és törpesertéseket is, miután az állategészségügyi vizsgálat megállapította, hogy az állatkert vaddisznója sertéspestisben pusztult el.

Piros színnel jelölve a sertéspestissel fertőzött, vagy azokkal határos megyék Magyarországon 2021-ben. (Győr-Moson-Sopron, Veszprém, valamint Fejér megyében és Bács-Kiskun megye nyugati részén egyelőre nem jegyeztek fel sertéspestis-fertőzést a vadállományban sem.

Csehország, Belgium hivatalosan legyőzte

Magyarországtól északnyugatra, Németország, Csehország és Belgium is érintett volt az ASP terjedésében – hangsúlyozottan itt is a vaddisznóállományról volt szó, végül Csehország és Belgium megszabadult a fertőzéstől.

December végén, nagyjából két évvel azután, hogy az első ASP-s vaddisznót feljegyezték, Belgium hivatalosan is lekerült a fertőzött országok listájáról. Ez hosszú folyamat, csaknem egy év telt el az utolsó regisztrált ASP-s eset után, mire ezt az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) hivatalosan is elismerte. Ezután kezdődhetett meg a tárgyalás az EU-n kívüli országokkal a belgiumi sertéshús exportját érintő korlátozások feloldásáról. A legfontosabb felvevőpiac Kelet-Ázsia, elsősorban Kína.

Távol-Keletről kiszorulni nagy csapás

Magyarországról jelenleg Kínába nem szállítható sertéshús. Egyelőre Németország sem tudta elérni, hogy Kína régiókra bontsa le a tilalmat, azaz ne a teljes országra, csak azokra a területekre legyen érvényes a korlátozás, ahol a vadállományban jelen van a vírus. Az agrárdiplomáciát ismerők szerint amíg erre Németország nem képes, addig Magyarországnak sem lesz könnyű dolga. Tárgyalások azonban vannak Kínával és Dél-Koreával is.

2019. szeptemberében Pajuban, a koreai határ közelében fekvő városban disznókat ölnek le az afrikai sertéspestis miatt – Fotó: Yelim LEE / AFP

Ígéretes viszont, hogy a szintén jelentős exportpiacot jelentő Japánban decemberben sikerült tető alá hozni a regionalizációt. Eszerint tehát Magyarország ASP-től nem sújtott területeiről lehet sertéshúst szállítani a szigetországba.

A magyar agrárdiplomácia kikaparta a gesztenyét

A japán szállítás azokra a magyarországi területekre érvényes, amelyek afrikai sertéspestis miatt nem állnak korlátozás alatt, valamint nem határolja őket korlátozás alatt álló terület. Jelenleg ezen kritériumoknak Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Vas megyék felelnek meg – írta kérdésünkre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Ez azonban azt is jelenti, hogy az érintett területen lévő vágóhidak csak az érintett területről származó sertéshúst dolgozhatják fel. Ha máshonnan származó sertéshúst is fogadnak, akkor elesnek a lehetőségtől. Az ágazatot ismerők szerint azonban az ASP-mentes régióban lévő két nagyobb vágóhíd nem engedheti meg magának, hogy csak erre a területre korlátozza a beszerzéseit, a kisebb vágóhidak pedig aligha tudnak összegyűjteni annyi feldolgozandó húst – ha rendelkeznek egyáltalán a japán hatóságoktól exportengedéllyel –, hogy az értelmezhető mennyiség legyen a japán piacon.

Ez tehát a sertéspiacnak valójában nem jelent érdemi segítséget. Vagy nem közvetlenül.

A japán–magyar megállapodás az EU-ban is felkeltette az érdeklődést. Ez ugyanis precedensértékű, hasonlót eddig nem kötött Japán – mondta a Hússzövetség elnöke. Éder Tamás szerint más, az ASP-vel érintett országok, így a lengyelek és elsősorban a németek lehetőségként tekintenek a megállapodásra, amely nekik is esélyt ad hasonlóra.

Márpedig Németország érdemben tudna profitálni a regionalizációból; az ország területének viszonylag kis része számít fertőzöttnek, azaz, ha a német sertéshús visszajuthatna korábbi piacaira, azzal emelkedhetne az élő sertés és a sertéshús ára, amely jelentősen csökkent a Covid-19 megjelenésével, de igazán akkor szakadt be, amikor Németországot is elérték a sertéspestis miatti exportkorlátozások – így termékei bennragadtak az EU piacain.

A sertéspesti terjedése miatt Schmalkalden-Meiningen területének egy részét lekerítik Türingiában 2020. novemberében – Fotó: Fotó: Michael Reichel / dpa / AFP

Végső soron a magyarral együtt az egész EU-s sertéságazat profitálhatna abból, ha a német sertéshúsra vonatkozó korlátozások enyhülnének.

Mangalica visszatér

A magyarországi sertéságazatnak azonban van egy része, amely közvetlenül is profitálhat a japán megállapodásból. Ez a mangalica, amely prémiumtermékként 2009-től volt jelen Japánban, a 2018-as korlátozásig. A mangalica közvetlenül magas presztízsű éttermekbe jutott, jelentős országimázs-építő szerepe is volt.

A Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének vezetője szerint a közepes méretű vágóhidaknak van esélyük rá, hogy csak a regionalizációs előírásoknak megfelelő területről beszerzett húsra fókuszálva működhessenek. Japán ugyan presztízspiac, de Tóth Péter szerint épp a harmadik éve tartó korlátozás miatt kevésbé létfontosságú, mivel azóta új területet talált magának az ágazat: Hongkongba, Makaóba például a szállítás folyamatos volt, de az EU-n belül is vannak újabb piacok.

Ezzel együtt nem kizárt, hogy jövőre 60-80 tonna mangalica ismét Japánba jusson. Ehhez azonban újra piacot kell építeni, hiszen a japán étlapokról eltűnt a magyar mangalica. Tóth szerint legalább fél-egy év kell hozzá, hogy a japán piaccal a gyakorlatban számolni lehessen.

Az autópályán múlik minden

Aggasztó, hogy Komárom-Esztergom megyéből tavaly decemberben is jelentettek ASP-s vaddisznót. Itt már csak az M1-es autópálya állja útját, ha ezen átjut egy fertőzött egyed, akkor megint egy nagyobb terület kerül korlátozás alá, és ha Fejér megyében az M7-es autópályától délre is eljut, akkor gyakorlatilag nem marad olyan terület, amely ne lenne legalább szomszédos valamely fertőzött régióval – azaz, az egész országra kiterjed ismét a korlátozás.

Hogy az ASP ne terjedjen tovább, abban a vadásztársaságoknak van kulcsszerepük, ahogyan az volt az eddigiekben is, mérsékelt sikerrel.

Az ASP-től – amíg az csak a vadállományban van jelen – a vaddisznók jelentős ritkításával lehet megszabadulni. Belgiumban és Csehországban is ezt az utat választották. Magyarországon is erre lesz szükség.

2014-ben fertőtlenítő kapun halad át egy kamion a magyar-ukrán határon, Záhonynál, az afrikai sertéspestis terjedésének idején – Fotó: Balázs Attila / MTI

Az egész országban kiemelten fontos feladat a vaddisznóállomány drasztikus csökkentése. A már fertőzött területeken ezenfelül nagyon lényeges az elhullott vaddisznók keresése, mintázása és az előírásoknak megfelelő megsemmisítése, ezzel az adott terület vírusterhelésének csökkentése.

A Nébih adatai szerint 2019-ben a diagnosztikai célból kilőtt vaddisznók közül 923, egyébként egészségesnek tűnő vaddisznóról derült ki, hogy fertőzött az ASP vírusával. Ezenfelül kilőttek 36 darab élő, de tüneteket mutató és pozitív eredményt adó vaddisznót is.

Két négyzetkilométeren egy vaddisznó

Nemzetközileg elfogadott tény, hogy a vírus vaddisznóállományokban való terjedésének valószínűsége 0,5 vaddisznó/négyzetkilométer állománysűrűségnél minimálisra csökken. Ezért a vadászoknak minden lehetséges és engedélyezett eszközzel törekedniük kell az állomány ilyen szintre való csökkentésére. A fertőzött területeken pedig csak ilyen sűrűség mellett képzelhető el a terület vírustól való mentesítése és új, egészséges állomány újbóli megjelenése – írta a Nébih, amely szerint az egész ország területén indokolt és kiemelt, a vadászok által is elfogadott és végrehajtandó célnak kell lennie ennek a vaddisznósűrűségnek.

2017-ben 158 ezer vaddisznót lőttek ki, 2018-ban – a sertéspestis bizonyított megjelenésének évében – vadászattal és diagnosztikai kilövéssel 160 ezret. 2019-ben már több mint 168 ezer vaddisznót lőttek ki, 2020-ra pedig 198 ezer volt az előirányzat, amely az előzetes adatok szerint teljesült is.

A megfelelő sűrűség elérését a Nébih a csütörtökön megjelent mentesítési terv alapján 2025 február végéig tervezi elérni. Ehhez 2021-ben a 2019/20-as bázisévben megjelölt mennyiség másfélszeresét kell kilőni.

Tizedannyi vaddisznó

A két négyzetkilométerenkénti egy vaddisznó az állomány óriási lecsökkentését jelenti. A legsűrűbben belakott területükön ez azt jelenti, hogy a jelenlegi állománynak csak a huszada maradhatna. A legritkábban bejárt, jellemzően alföldi területeken is a negyedére csökkenne a vaddisznók száma. Átlagosan talán a tizede maradhatna meg a jelenlegi vaddisznóállománynak.

A vaddisznó a 40-45 ezer aktív magyarországi vadász legkedvesebb zsákmánya, aligha lennének boldogok tőle, ha azt ki kellene irtani. „De ez fizikailag is képtelenségnek tűnik” – mondta Mészáros László. Az egyik mátrai aranyszarvas vadásztársaság elnöke szerint ez legfeljebb a hadsereg bevetésével volna végrehajtható. „De így is komoly kételyeim vannak” – mondta.

Vaddisznó süldők Pomáz környékén 2017. július 3-án – Fotó: Kovács Attila / MTI

A másik kérdés, hogy van-e egyáltalán értelme: nem elég kiirtani, hanem ezt az állapotot fenn is kell tartani két évig, hiszen a dög a csontján, szőrén át még két év múlva is fertőző, elég egyetlen tetem, ahonnan a fertőzés továbbterjedhet.

A gyanú szerint ebben a dögevő madaraknak is szerepük van, elég, ha egy holló viszi tovább a húst és pottyant le belőle valahol. Ennek alapján meglepő, hogy az ASP egyszer sem jelent meg a sertésgazdaságokban, sőt, Romániát kivéve az EU egyetlen országában sem.

Tetemes költségek

A kilövetés azonban súlyos kiadást is jelent. A vadásztársaságoknak az elrendelt járványvédelmi intézkedések teljesítéséért állami kártalanítás jár. A kilövésért ötezer forint, a szabályos mintavételért szintén ötezer forint, továbbá a megsemmisített kocáért és kanért 40 ezer forint, malacért, süldőért 15 ezer forint állami kártalanításra jogosult. Ezenfelül külön kártalanítás jár a testek gyűjtőhelyre történő beszállításáért is – írta a Nébih.

Ez az összeg nagyjából a fele annak, amit 2020 tavaszáig kaptak a társaságok kártalanítás címén. Valójában ez sem kevés, a kilövés és a vadhús piaci árával azonos, így első ránézésre nem éri kár a vadgazdaságokat azzal, ha a szokásos vadászat helyett az ASP miatt kell kilőni a vaddisznókat.

Valójában azonban ez olyan, mintha a borászatokat a szőlőtőke kivágásakor a rajta lévő fürtökből készíthető bor piaci árával kárpótolnák.

A tizedére, huszadára csökkentett vaddisznóállományt éveken át kell fenntartani, így az irtás után a bevételek éveken át látványosan visszaesnek. A 2020 első feléig érvényes, a jelenleginél majdnem kétszer nagyobb kártalanítási összegben még ez a veszteség is benne volt. Ez a szint azonban a koronavírus-járvány miatti általános helyzetben beszűkült költségvetésbe nem fért bele, miközben az állattenyésztésben a madárinfluenza miatti védekezésre is nagyobb összegeket kellett fordítani.

Kérdés, hogy a költségvetésnek is megterhelő, a vadgazdálkodásnak is kockázatos és fizikailag is nehezen teljesíthető irtással valóban meg lehet-e szabadulni a sertéspestistől. Két országban állítólag sikerült, ám beszédesebb, hogy az összes többi országban, ahol a vírus felbukkant, évek óta folyamatosan jelen van.