Vaddisznók a városban: egyelőre nincs konkrét megoldási javaslat

A lakott terület nem része a vadászterületnek, ezért hiába kiáltanak vadászért a lakosok, ha megjelennek az utcán a vadállatok, mondta lapunknak Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője. A belterületi vadelejtést kormányrendelet szabályozza, de az nem vadászatnak, hanem voltaképp „kár- vagy veszélyelhárításnak, megelőzésnek” számít, és nem is feltétel, hogy vadász végezze, elég a fegyvertartási engedély hozzá. (Ezzel együtt szinte mindig vadász kap ilyen engedélyt, hiszen ő ismeri a vad viselkedését, és neki van vad elejtésére alkalmas fegyvere.)

Mint arról szerdán beszámoltunk, valaki vaddisznókat lőtt le Budán, a Szilágyi Erzsébet fasor és a Szent János Kórház közötti erdős területen. Az esetet többen is látták az ott elhaladó villamosról, a látottaktól egy kisfiú rosszul lett, hozzá mentőt is hívtak. Az ügyben feljelentést tett a Hegyvidéki Önkormányzat, a rendőrség nyomoz.

A szóvivő a nagy port kavart XII. kerületi esetről csak a sajtóból hallott, de a körülményekből el tudja képzelni, hogy gyorsan kellett lépni. Ilyen esetekben szerinte az egyetlen opció a puskával történő kilövés, a befogás vagy az altatólövedék egyszerűen nem kivitelezhető, ha gyorsan kell cselekedni. A befogás azért nem, mert az állat beszoktatása a csapdául szolgáló fémkarámba akár napokig is eltarthat, ha biztosra akarunk menni. Az altatás meg azért nem, mert az nem megy olyan könnyen, mint azt a filmekben láttuk.

Bár az altatólövedéket kilövő fegyver általában tulajdonképpen egy légpuska, a lövedék nem lehet bárkinél. Az altatószer ugyanis rendszerint kábítószernek minősülő ketaminszármazék, amit állatorvos tarthat engedéllyel. Ha sikerül gyorsan ilyen állatorvost keríteni, annak pontosan ismernie kell az állat paramétereit, nehogy túl kevés vagy túl sok kábító lövedéket használjon. És ezek után még közel is kell menni az állatokhoz, néhány tíz méterre, és még a beadás után is van egy kis idő, amíg a szer hatni kezd. Földvári szerint nagy a kockázata annak, hogy alábecsülik az adagot, ilyenkor az állat szédelegni kezd, mérgesebb, veszélyesebb lehet. Az is előfordult már, hogy a szer hatott, de csak miután az állat elfutott, és betért egy ház udvarára lepihenni – amikor viszont felébredt, mérges és veszélyes volt.

Az ingerült vaddisznó menekülés közben fellöki a kutyát, embert, és nagy az esélye annak is, hogy az agyarával „megsuhintja”, mondta a szóvivő. A vadászzsargon nem véletlenül hívja bicskának a vaddisznóagyart: ha azzal megsérti az állat a combartériát, életveszélyes sérülés lehet. Ezért a XII. kerületi drasztikus intézkedésnek a szóvivő szerint komoly oka lehetett. Ha egy koca elkezdi kergetni az egyik járókelőt, esetleg gyereket, és odasuhint az agyarával, abból könnyen nagyobb probléma lehet a kilövés látványánál. Veszélyelhárítás közben nincs vadászetika.

Földvári közölte, hogy az elmúlt években közel a felére csökkent a vaddisznóállomány Magyarországon. (A fő ok az afrikai sertéspestis és az amiatti gyérítés.) Az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint a jelentett vaddisznólétszám a 2018-as 105 196 példányról 2019-ben 95 850-re, 2020-ban 82 959-re, 2021-ben 64 488-ra csökkent. Csakhogy a lakott területeken ez az apadás nemigen látszott, sőt, mintha szaporodtak volna az észlelések.

A budai II., III., XII. kerületben, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsen vagy a Balaton északi és déli partján könnyen megteremtődik a lehetőség a vaddisznók beköltözésére. Elég egy elhanyagolt telek, ahol megvetheti a lábát, és a közeli szomszédok hamarosan a saját veteményüket is széttúrva találják. Az utca kellemetlen új lakója hamarosan megkergetheti a szabadon levő kutyákat, felborogathatja a kukákat.

A szóvivő szerint ha a vaddisznó megtanulja, hogy megvannak az életfeltételei (búvóhely, élelem, víz), nem lesz rá oka, hogy elmenjen az urbánus területről, ami ráadásul sokkal biztonságosabb a számára, mint a városon kívül: bent ugyanis nem vadásszák, mert nem lehet. A felmérések szerint vannak egyedek, amik már több generáció óta élnek városi környezetben. Genetikai szinten kimutatható rajtuk a stressztűrést erősítő elváltozás, nem zavarja őket az autó, az ugató kutya vagy a sikító flex, békés állapotban közel engedik magukhoz az őket fotózó-videózó embereket.

A vadászok viszont nem tudnak mit tenni az erdőben még vadászható, de a városba költözve már érinthetetlenné váló és szaporodó fajokkal. Mint Földvári elmondta, a probléma feloldására egyelőre nincs konkrét megoldási javaslat. A vadászok jelezték a problémát, az agrártárca foglalkozik az üggyel. A szóvivő szerint talán az amerikai minta irányadó lehet, ahol külön szolgálatot tartanak fenn az állatbefogásra. Magyarországon is vannak vállalkozások, amik ezzel foglalkoznak, de ez jelenleg jogilag egy szürkezóna. Az emberek általában megtalálják rá az utat, de ez akár illegális is lehet.

A kárt okozó vad elejtéséről a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004-es kormányrendelet 36. paragrafusa rendelkezik, mondta Földvári. Eszerint a belterületi vadelejtésre a rendőrségtől kell engedélyt kérni. Az engedély egyik fő feltétele a fegyvertartási engedély, a másik a lakosság megfelelő tájékoztatása, ám ez utóbbi nincs pontosan definiálva. Ez veszélyhelyzetben, gyors cselekvésnél lehet egy pluszember, akit kiállítanak az utcasarokra, hogy szóljon a járókelőknek, mi történik. A XII. kerületi esetnél nem tudni, hogy volt-e ilyen.

Fél éve a Gazdagréten száguldozó vaddisznók kavartak indulatokat, a balatonfűzfői hasonló vaddisznóhelyzetről szóló riportunk pedig itt olvasható.