Liget? Szuperkórház? Moto GP-pálya? – ezek az építkezések csúszhatnak a megszorítások miatt

2022. május 28. – 07:43

frissítve

Liget? Szuperkórház? Moto GP-pálya? – ezek az építkezések csúszhatnak a megszorítások miatt
A budai szuperkórház látványterve – Forrás: DBC Zrt.

Másolás

Vágólapra másolva

A kormány által meghirdetett költségcsökkentések viszonylag nagy részét 861 milliárd forintnyi beruházás elhalasztása teszi ki. Az eheti kormányinfón Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter sem tudott részletesen beszámolni arról, pontosan melyik beruházásokat érintheti majd a 2023-ról 2024-re halasztás. Gulyás azt mondta: a kormány végül majd egyenként dönt a halasztásokról, azonban az újonnan kinevezett építési és beruházási miniszter, Lázár János feladata lesz az, hogy áttekintse ezeket. Ezután kerül a kormány elé a javaslat.

A Telex a kormányinfó után írásban érdeklődött több minisztérium sajtóosztályán arról, hogy a költségcsökkentés miatt pontosan mely beruházásokat halasztanak el, de erre a cikkünk megjelenéséig sehonnan nem érkezett válasz. Pedig a kérdés már csak azért is érdekes, mert tavaly év végén kétszer is bejelentettek beruházás-átütemezéseket: december elején 350 milliárdnyi, december végén pedig 755 milliárdnyi költségcsökkentést. Itt sem derült ki egyik esetben sem, hogy pontosan milyen beruházások átütemezéséről volt szó.

Gulyás Gergely: Torzókat nem hagyunk

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely azt többször is elismételte, hogy a most bejelentett halasztás kizárólag olyan állami projekteket érinthet majd, ahol még nem kezdődtek el a munkálatok.

„Ahol megkezdődött az építkezés, ott torzókat nem hagyunk. Meg nem indult építkezéseket tudunk elhalasztani”

– mondta a miniszter, aki a Telex kérdésére azt válaszolta, hogy „megközelítő lista” már van arról, hogy mit halasztanának.

Annyi kiderült, hogy a Liget-projekt el nem kezdett részeit is érintheti a halasztás. Ez már csak azért is érdekes, mert a miniszterelnök április 19-én jelentette be, hogy a választáson kapott felhatalmazással élve megépítik a területre korábban tervezett három további épületet: az Új Nemzeti Galériát, a Magyar Innováció Házát és a Városligeti Színházat.

Gulyás szavai szerint ebben az esetben és másik kettő, a kormányinfón előkerülő állami beruházás – a 14 milliárdos, kaposvári négycsillagos szálloda és a Mosoni-Duna híd – esetében is „a korábban említett elv” lesz a meghatározó. Hogy ez pontosan mit jelent, az nem világos. A Duna-híd beruházásánál engedélyek vannak, megvan a kivitelező, a fákat az infrastruktúrafejlesztő már tavaly novemberben elkezdte kivágni. A kaposvári szálloda esetében ugyanakkor az aláírt szerződések ellenére támogató kormánydöntés még nem született meg.

Ráérhet 2024-ben is?

Összegyűjtöttünk még más olyan állami beruházásokat is, amelyeket az eddig tudható információk alapján érinthet a költségcsökkentés miatti átütemezés:

  • A hajdúnánási Moto GP-pályának az eredeti tervek szerint úgy kellett volna elkészülnie, hogy 2023-ban már Moto GP-futamot rendezhessenek rajta, de ennek a csúszását már áprilisban tudni lehetett. Még egy kapavágás sem történt a területen.
  • Szintén idén érkeztek már hírek a budai szuperkórház-beruházás csúszásáról is, amelynek átadását eredetileg 2023-ra tervezték, de az építésébe még bele sem kezdtek.
  • Az M44-es út befejező szakaszának már megvan a kivitelezője és korábban elkészült munkákhoz csatlakozna, emellett két hídberuházás is függőben lehet: a Szentendrei-szigetre vezető biciklishíd és a tivadari Tisza-híd.
  • Az új veszprémi labdarúgó-stadionnak az építési munkálatait már idén májusban megkezdték, a Magyarország és Szlovákia között épülő, Drégelypalánkot Ipolyhídvéggel összekötő, új acélhíd alapkövét már letették, de azt nem lehet tudni, hogy ezek olyan állapotban vannak-e már, hogy „torzók” lennének, ha felfüggesztenék az építkezéseket.

Nagy Márton: Nem okoz problémát a halasztás

Gulyást kiegészítve a gazdaságfejlesztési miniszter hozzátette, hogy a piacon nem fog nagy problémát okozni a beruházások halasztása, mert az országban a beruházási ráta 27 százalékos, ebből pedig 5-6 százalékpont az állami beruházások aránya:

„Európában a legnagyobb állami beruházást hajtjuk végre összegét tekintve. Ha ez csökken, illetve átütemezésre kerül, nem lesz akkora növekedési hatása, mert valójában a magánberuházásoknak, a piaci beruházásoknak van nagyobb multiplikatív (sokszorozó) hatása.”

Nagy Márton szerint a piaci beruházásokat a kormány továbbra is ösztönözni fogja, „ez lesz a fókuszban”.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!