755 milliárdos kiadáscsökkentő csomagot jelentett be a Pénzügyminisztérium

A költségvetés egyenlegét 755 milliárd forinttal javító csomagot jelentett be szerdán késő este a Pénzügyminisztérium. A pénzügyi tárca erről szóló tájékoztatását a Portfolio.hu cikke nyomán ismertetjük, mivel a minisztérium sajtóosztálya a Telexnek nem küldte el a közleményt (ahogyan a két héttel ezelőttit sem, amikor szintén a késő esti órákban egy 350 milliárdos intézkedéscsomagot jelentettek be).

A PM mostani bejelentésében a Portfolio cikke szerint ez áll:

„A kormány egyes állami beruházások átütemezésével 755 milliárd forint megtakarítást ér el a jövő évi költségvetésben, így a GDP-arányos hiánycélt 5,9%-ról 4,9%-ra javítja. Mindez az államadósság-ráta gyorsabb csökkentését is lehetővé teszi.”

A minisztérium szerint „a magyar gazdaság újraindítása sikeres”, amit jelez például a GDP 6,1%-os növekedése. „Mindez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság teljesítményét már kisebb mértékben szükséges állami beruházásokon keresztül is ösztönözni. A kormány ezért már december elején úgy döntött, hogy egyes beruházásokat később valósít meg, ezzel idén 350 milliárd forinttal növeli pénzügyi tartalékait az államadósság csökkentése mellett. A mostani döntéssel a jövő évi egyensúlyi mutatókat is javítja a kormány” – olvasható a közleményben.

A 755 milliárd forintos megtakarítás olyan beruházások átütemezésével érhető el, írja a minisztérium, „amelyeknek közbeszerzési, tervezési vagy kivitelezési késedelme lehetővé teszi a 2022-es költségvetés tehermentesítését”.

A közlemény szerint „az egyensúlyi mutatók javításával Magyarország felkészültebb lehet a világgazdasági kockázatokkal szemben, erősödik hazánk pénzügyi stabilitása, tovább javul befektetői megítélése”. Arra is kitérnek természetesen, hogy a 755 milliárdos csomaggal a pénzügyi tartalékokat úgy növeli a kormány, hogy „közben jut forrás a 13. havi nyugdíjra, a családi adó-visszatérítésre, a 25 év alattiak adómentességére, a munkát terhelő adók 750 milliárd forintos csökkentésére és a béremelésekre is”.

Hogy ez a 755 milliárdos csomag pontosan és részleteiben mit tartalmaz, milyen konkrét állami beruházásokat tol el 2022-ről a későbbi évre, évekre, a minisztériumi közleményből nem derül ki, sem az, hogy például az 550 milliárd forintos tartaléknak képzett Beruházási Alapot hogyan érinti. Azt viszont jelzi, amit a Portfolio.hu szakértői is megjegyeznek: a jövő évi költségvetési folyamatok mára teljesen átláthatatlanná és ezáltal követhetetlenné váltak, hiszen a büdzséhez csak decemberben kétszer nyúltak hozzá, és csak a mostani, kilenc nappal az év vége előtt hozott intézkedés a költségvetési főösszeg mintegy 2,5%-át érinti.

Nem csoda, hogy a gazdasági szaklap értékelése szerint „egységes, máig érvényes büdzsé nem létezik, a gazdasági paraméterek változása és az év közbeni változások miatt ezerszer átíródott gazdálkodási terv a PM-en kívül teljesen ismeretlen”. Mindez azért különösen pikáns, mert a költségvetési törvényt – többek között épp a kiszámíthatóság és a pénzügyi-gazdasági stabilitás indokával – eredetileg már idén júniusban elfogadta a parlament.

Egyes költségvetési kérdések már a keddi, Orbán Viktor jelenlétében megtartott kormányinfón előkerültek. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott: „A költségvetés átrendezése több százmilliárdos tétel, és fontos tudni, hogy nincsenek elhalasztott beruházások, csak átütemezések”.

Azt, hogy az eredetileg tervezettnél lejjebb viszik a hiánycélt, azzal magyarázta, hogy ez az európai tendencia most, mondván: az európai országok eredetileg 5-7%-ban szabták meg a deficitcélt, ehhez alakította a kormány a magyar költségvetési számokat is, „hogy az európai főáramban legyünk”. De mivel az európai országok elkezdték lejjebb vinni a hiánycélokat, ezért Magyarország is csökkentette azt, hogy az átlagos uniós hiánycél szintjén maradjon.

A költségvetésre, hangzott el ezen a kormányinfón, az energiaárak elszállása is hatással van. A kormánynak ki kell fizetnie a Mátrai Erőmű kvótáit és a magyar áramszolgáltatónak azt a veszteségét, ami a rezsicsökkentéssel maximált lakossági, és most már közületi, kisvállalkozói árakból fakad, márpedig ezek is több tízmilliárdos tételek.