Kiújulhat a kormány-főváros harc a Városligetért

2022. április 19. – 09:58

Kiújulhat a kormány-főváros harc a Városligetért
A Városliget látványterve – Forrás: Liget Budapest

Másolás

Vágólapra másolva

Ismét frontvonal látszik kialakulni a főváros és a kormány között a Városliget ügyében. Orbán Viktor szerint a választás felhatalmazza arra, hogy korábbi kijelentésén felülemelkedve mégis megépítse azt a három épületet a Ligetben, amit a főváros nem akar. A főváros vezetése erre ellenállást hirdetett.

A Városliget beépítésének mértékéről, vagy ahogy a kormány részéről gyakrabban hallani, megújításáról régóta vita folyik a zöld szervezetek és az állami beruházó között. A vita Karácsony Gergely főpolgármesterré választásával úgy tűnt, hogy véget ért, mert 2019. október 21-én Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben azt közölte:

„Magyarország kormánya nem kíván olyan fejlesztéseket végrehajtani Budapesten, amit Budapest felelős vezetői nem akarnak. Várjuk, sőt kérjük is, hogy a közgyűlés hozzon egyenként döntéseket, és mondják azt, hogy ez kell, ez nem kell, és ha azt mondják, hogy nem kell a Liget-beruházás, akkor nem lesz Liget-beruházás, és ha a Fővárosi Közgyűlés azt mondja, hogy nem akar atlétikai világbajnokságot, akkor nem lesz atlétikai világbajnokság, és nem lesz atlétikai stadion.”

Ez az „egyenes beszéd” fordult át a parlamenti választások után teljesen más irányba. Orbán Viktor a választások utáni nemzetközi sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy a Városliget felfüggesztett elemeiből lesz-e valami a közeljövőben, ezt válaszolta:

„Úgy gondolom, hogy ezt a kérdést a választás eldöntötte. Lesz. Úgy valósul meg, ahogy azt elgondoltuk.”

Arra voltunk kíváncsiak, hogy részleteiben mit jelent az, hogy az elgondolás szerint valósul meg a Városliget, ezért a beruházó Városliget Zrt.-hez fordultunk, milyen épületeket adnak át, illetve kezdenek el építeni a közeljövőben.

A cég válaszlevelében a kérdésekre Baán László miniszteri biztos válaszolt. Eszerint a Néprajzi Múzeum idén tavasszal nyitja meg kapuit. A Liget Budapest Projekt fejlesztési programjából három építkezés szünetelt eddig:

  1. Új Nemzeti Galéria,
  2. Magyar Innováció Háza,
  3. Városligeti Színház.

Baán László külön megjegyezte, hogy a hivatkozott épületek helyén korábban több mint 120 évre visszamenőleg épületek álltak.

Mint elmondta, mindhárom kulturális intézmény érvényes és végrehajtható építési engedéllyel rendelkezik. A kormány az elkövetkező időszakban áttekinti majd a Liget-projekt előrehaladását, és döntésének megfelelő ütemezésben indulnak majd az egyes beruházások. Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa erről korábban az Indexnek azt nyilatkozta: az Új Nemzeti Galériára még ebben az évben kiírják a közbeszerzést, és a kormány döntésének függvényében akár a másik két épület is néhány éven belül megvalósulhat.

A fordulat

Arra a kérdésre, hogy mi változott meg Orbán Viktor két és fél évvel ezelőtti kijelentése óta, amikor még úgy volt, hogy a fővárosiak mondhatják meg, kell-e a Liget-beruházás, a Városliget Zrt. levelében Baán László azt válaszolta: a kormány egyoldalú politikai vállalást tett a 2019-es önkormányzati választások után, amit a témában nem követett megállapodás a fővárossal.

Baán László szerint a kormány folyamatosan kezdeményezte a főváros irányába a vitatott épületek ügyének szakmai és tényalapú megvitatását a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában, de ettől a főváros mindig elzárkózott. A kormány azt is világossá tette, hogy a Liget Budapest Projekt teljes körű megvalósítását kiemelt jelentőségű nemzeti érdeknek tartja, arról nem kíván lemondani, így ez egy állandó vitapont maradt a kormány és a főváros között.

Baán szerint Orbán Viktor a Magyar Zene Háza idén január 22-i megnyitóján egyértelműsítette: erre a vitára az április 3-i választások fognak pontot tenni, vagyis a kormány végleges döntését a Liget Budapest teljes körű megvalósításáról – tekintve, hogy nem lokális, hanem nemzeti szintű ügyről van szó – az országos választói akarat függvényében fogja meghozni.

Megnéztük, pontosan mit mondott a miniszterelnök a hivatkozott beszédben, ezt:

„A jelenlegi formájában a Liget-projekt félkész vállalás, egy befejezetlen mű, torzó. Éppen ezért nagyon várjuk, hogy a magyar választók áprilisban végre pontot tegyenek az ügy végére, és lezárhassuk ezt a vitát.”

Ez Baán László szerint azt jelenti, hogy az országgyűlési választásokon a választók abszolút többsége – a Liget-projektről folyó vita és az abban elfoglalt kormányzati pozíció ismeretében is – a kormány politikai irányvonalának folytatása mellett tette le a voksát. Ez a döntés pedig, folytatva a beruházói gondolatmenetet, felhatalmazza a kormányt annak megvalósítására. Baán László szerint a Kúria 2015-ös döntése is egyértelműsíti, hogy a Városliget fejlesztésének és a főváros által vitatott nemzeti intézmények megvalósításának kérdése nem lokális, hanem országos, nemzeti szintű hatáskörbe tartozó ügy.

És mit mond minderre a főváros? Azt, hogy a Városligetben tiltakoznának, ha tényleg újra építkezésbe kezdene a kormány. Pontosabban Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szavaival:

„Ilyenkor fontosabb a politikai ellenállás, mint bármilyen jogi kérdés, hiszen bármire alkothatnak törvényt a kétharmad birtokában. Egyre nem tudnak törvényt alkotni: ha azok a választók, akik a támogatásukról biztosítottak minket, és akár az utcán is meg tudnak jelenni, azok velünk együtt esetleg a Városligetben is megjelennek.”

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!