Könnyű kérdésekből, megtippelhető válaszokból, sőt, számolós feladatból állt az idei történelemérettségi
2022. május 4. – 17:47
Az előző évekhez képest könnyen megoldható volt az idei érettségin a középszintű történelem írásbeli feladatsor, mondta a Telexnek Repárszky Ildikó, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezető tanára. Diákszemmel nézve kifejezetten barátságos volt a teszt, más kérdés, mennyire volt alkalmas a vizsgázók tudásának felmérésére.
Repárszky Ildikó ugyanis úgy látta, az idei tesztben feltűnően sok volt a feleletválasztós feladat, ami nem méri mindig jól a diákok tudását. A vizsgázóknak sok kérdésnél három lehetséges válasz közül kellett egyet beikszelniük a feladatlapon. Még ha találomra is választottak, akkor is elég nagy esélyük volt rá, hogy jó választ adjanak.
A történelmi atlaszt viszonylag kevés helyen kellett használni, erre talán a kora középkorra vonatkozó feladatnál lehetett szükség, de ott is csak Egert és Szigetvárt kellett megtalálni a térképen, ami nem okozhatott nagy nehézséget a diákoknak.
Repárszky Ildikó szerint az 5. feladatnál megzavarhatta a vizsgázókat az a kérdés, hogy az olaszbástya és a körbástya melyik fegyvernemet részesítette előnyben, a fegyvernem kifejezés ugyanis sok középiskolás diáknak problémát jelent, nem tudják, hogy a tüzérségről van szó.
Nehézséget okozhatott a Rákosi-korszakról szóló feladatnál az a kérdés, hogy mi volt Mindszenty József legmagasabb egyházi tisztsége. A bíboros pápaválasztó, ezért magasabb tisztséget jelent, a magyar egyházi hierarchiában viszont az esztergomi érseké a legmagasabb pozíció.
A 12. feladatban a magyarországi romák településtípusok szerinti megoszlásáról kaptak adatokat a diákok egy táblázatban. Ez alapvetően egy adatértelmező, számolós feladat volt, a diákoknak nem sokat kellett mozgósítaniuk a megoldáshoz saját történelmi háttértudásukhoz. (A diákoknak a táblázat adatai alapján kellett eldönteniük, igaz-e, hogy a romák alig fele él városban, Budapesten minden tizedik lakos roma, Magyarországon emelkedik a roma népesség aránya stb.)
Ennek a feladatnak az egyik alkérdése kicsit félreérthető is volt. Azt kérdezték, melyik lakóhelyhez köthető jelenség ronthatja a magyarországi romák életfeltételeit, és három lehetséges válaszként az antiszemitizmus, az integráció és a szegregáció szerepelt. Nyilván a szegregációra gondoltak, de az Repárszky Ildikó szerint nem feltétlenül a lakóhelyhez kapcsolódik. Az sem a legszerencsésebb, jegyezte meg a tanárnő, hogy egy 2022-es érettségiben 19 évvel korábbi, 2003-as adatok szerepelnek.
A feladatlap második részében szereplő esszékérdések is viszonylag könnyűek voltak, bármilyen párosítást is nézünk. A diákok két rövid és két hosszabb esszékérdés közül választhattak egyet-egyet. A nehézség abban lehetett, hogy a rövid feladatokhoz rövidek voltak a megadott források is, emiatt több történelmi háttérismeretre volt szükség a szöveg megírásához. A második ipari forradalomról szóló feladatnál gondot jelenthetett a diákoknak, hogy a kérdésnek megfelelően az autógyártásra kellett leszűkíteniük a választ.
Hasonló problémák lehettek a hosszú esszékérdések kidolgozásánál is. A Kádár-korszakról szóló feladat is leszűkítette a témát a kor gazdaságpolitikájára és életszínvonalára. A másik kérdésben szereplő tatárjárásra általában alaposan felkészülnek a diákok az iskolában, de ebben mind az előzmények, mind a következmények benne szoktak lenni. A mostani feladat viszont nagyon koncentráltan a tatárjárásra és annak közvetlen következményeire kérdezett rá, és a három megadott forrásból kettő tulajdonképpen egymást ismételte a hatalmas pusztításról. Így nem is volt olyan könnyű 32-34 soros esszét írni.
