Politikai alapon korlátozza a szólásszabadságot az érvénytelen szavazásra buzdító civilek megbírságolása a Helsinki Bizottság ügyvédje szerint

2022. április 12. – 11:30

Másolás

Vágólapra másolva

„Az érvénytelen szavazat egy jogsértő szavazat, szembemegy a népszavazás céljával és a Ve. (a választási eljárásról szóló törvény) rendelkezéseivel, az ilyen szavazatra való buzdítás ezért egy jogellenes tevékenység”

– ezzel az indoklással szabott ki bírságot a kormánypárti többségű Nemzeti Választási Bizottság azokra a civil szervezetekre, amelyek érvénytelen népszavazásra buzdítottak. Bár a törvény azt pontosan definiálja, hogy milyen esetekben számít érvénytelennek egy szavazat, arról nem szól, hogy az érvénytelen szavazat jogsértő lenne, vagy szembemenne a népszavazás céljával.

Az Alkotmánybíróság népszavazási kérdésre adható lehetséges válaszként fogadta el az érvénytelen voksot 2016-ban. Az érvénytelen szavazatot ráadásul sehol a világon nem tekintik jogszerűtlennek, sok helyen eleve szerepel ilyen opció a választási lehetőségek között.

A megbírságolt civilek szerint el akarják hallgattatni őket az érvénytelen népszavazás miatt, ezért felülvizsgálati kérelmet adtak be a Kúriához. A 444-hez eljuttatott érvelésük szerint a szólásszabadság korlátozásának számít, ha nem engedélyezik az érvénytelen voksolást.

A civil szervezeteket képviselő Fazekas Tamás, a Helsinki Bizottság ügyvédje arról beszélt, hogy egy sor formai kifogásuk is van (többek között nem értik, hogy mi alapján állapították meg a bírság összegét, illetve hogy miért bírságoltak meg olyan szervezeteket, amelyek nem is vettek részt az érvénytelen szavazásra buzdító kampányban), de legalább ilyen súlyosak a tartalmi kifogásaik. Fazekas szerint

  • nincs tisztázva, hogy ha nem tiltja a törvény az érvénytelen szavazat leadását, akkor miért lenne jogsértő így szavazni;
  • logikailag sem áll meg, hogy miként lehet az erre való felhívás jogszerűtlen;
  • a határozat tartalmi alapon korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát, és az egész tulajdonképpen leginkább egy politikai deklaráció a kormány népszavazása mellett.

Az érvénytelen szavazatok helyett leadott voksokkal nyert volna a kormány

Ahogy arról korábban már írtunk, az április 3-i országgyűlési választásokkal párhuzamosan megtartott, a kormány által gyermekvédelminek mondott népszavazás érvénytelen lett. A kormány amellett kampányolt – állami erőforrásokat is felhasználva –, hogy az általuk megfogalmazott négy kérdésre négy nemmel voksoljanak az emberek, az ellenzéki pártok nem foglaltak állást, civil szervezetek viszont elindították az „Érvénytelenül” kampányt. Ez arra buzdította a magyarokat, hogy szándékosan két X-et tegyenek, azaz érvénytelen voksot leadva nyilvánítsák ki, hogy már a kérdésfeltevéssel sem értenek egyet.

A népszavazáson végül 1,5 millió feletti számmal minden idők legmagasabb érvénytelenszavazat-arányát produkálták a választók, minden harmadik leadott voks érvénytelen volt.

Így fordulhatott elő az, hogy bár többen szavaztak nemmel, mint ahányan a Fideszre voksoltak, mégsem lett érvényes a kormány által kezdeményezett népszavazás. Ha igennel szavaztak volna azok, akik nem értettek egyet a Fidesz által kampánytémává tett melegellenességet napirenden tartó népszavazás kérdéseivel, akkor a népszavazás eredménye érvényes lett volna, és a Fidesz által szorgalmazott nemek nyertek volna.

Nem ez volt az első

Egy népszavazással korábban, 2016-ban a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) buzdította érvénytelen szavazásra a magyarokat. Az MKKP akkor készített egy telefonos applikációt, amelyen keresztül érvénytelen szavazólapokról készített fotókat lehetett megosztani. A pártot emiatt az applikáció miatt az NVB és a Kúria is elmarasztalta, így Strasbourgig kellett vinniük az ügyet. Az Emberi Jogok Európai Bírósága végül 2020-ban mondta ki, hogy a kutyapártosok semmilyen törvényt nem sértettek meg, NVB és a Kúria döntései viszont megsértették a véleményszabadság szabad gyakorlását.

A strasbourgi bíróság nagykamarájának 2020-as döntésével egyetlen bíró nem értett egyet, az orosz Dmitrij Dedov. Fazekas Tamás a 444-nak nyilatkozva arról beszélt, hogy érdekes módon épp ennek a bírónak a véleménye tükröződik azokban az NVB-hez benyújtott kifogásokban, amelyek alapján megbüntették a gyermekvédelminek nevezett népszavazáson érvénytelen szavazatra buzdító civileket.

Kövess minket Facebookon is!