Ilyen még nem volt hazai népszavazáson: legalább 1,5 millió érvénytelen szavazat született
2022. április 4. – 16:40
Soha annyi érvénytelen szavazat nem született magyarországi népszavazáson, mint a kormány vasárnap tartott „gyermekvédelmi” referendumán. A szavazatok 20 százaléka, azaz 1,5 millió szavazat volt érvénytelen, emellett 453 ezren ugyan felvették a szavazólapot, de azt nem dobták be az urnába. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott a Háttér Társaság, az Amnesty International és 12 civil szervezet által szervezett Érvénytelenül-kampány.
Érvénytelen lett a kormány által kiírt, „gyermekvédelminek” nevezett népszavazás, amely a politikai kampány részévé tette az LMBTQ-személyek megbélyegzését és a nemváltás kérdését. Ugyan mind a négy kérdésre 95 százalék volt a nem válaszok aránya, azaz 2,8 millióan értettek egyet a kormánnyal, egyiknél sem sikerült elérni az érvényességet. Ehhez az kellett volna, hogy 4 107 652-en érvényesen szavazatot adjanak le.
Ebben a cikkünkben már írtunk arról, hogy a népszavazási kérdésben többen szavaztak a kormány kérésének megfelelően nemmel, mint ahányan a Fideszt–KDNP-t választották vasárnap. De van egy másik figyelemreméltó fejlemény is:
Soha ennyi érvénytelen szavazat nem volt népszavazáson: mindegyik kérdésre több mint 1,5 millióan ikszelték be tudatosan egyszerre az igen és a nem választ is. A négy kérdésre így átlagosan 20,41 százalék volt az érvénytelen szavazatok aránya.
Az érvénytelen szavazatok arányát hagyományosan az összes választásra jogosult (8 215 304) számához viszonyítva szokták megadni. Ha azt nézzük, hogy a választáson ténylegesen résztvevőkhöz képest (5 222 120) mennyi volt az érvénytelen szavazatok aránya, akkor azt látjuk: minden harmadik leadott szavazat (30,4 százalék) nem volt érvényes.
Ilyen magas számnál semmiképpen nem mondható az, hogy csak véletlenről van szó. Ebben az esetben az érvénytelen szavazatoknak politikai üzenetértéke van.
Ezen a grafikonon azt mutatjuk meg, hogy néhány országos népszavazáson hogy alakult az érvénytelen szavazatok százalékos aránya. Eddig a 2016-os kvótanépszavazás számított csúcstartónak, ahol 6 százalék volt az érvénytelen voksok aránya, a mostani azonban mindegyiken túltett.
A valasztas.hu adatai szerint ezen kívül 453 912 olyan ember volt, aki bár felvette a népszavazási szavazólapot, de nem adta le. Így tehát közel 2 millió ember fejezte ki egyet nem értését a kormány által kezdeményezett referendummal – mondta a Telexnek Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője.
Utóbbi adat a népszavazáson nem szavazó 2 809 316 ember és népszavazáson meg nem jelent 2 355 404 fő különbsége.
Az érvénytelen szavazatok nagy számában minden bizonnyal komoly szerepet játszott a Háttér Társaság és az Amnesty International által indított Érvénytelenül-kampány, amelyhez 12 másik civil szervezet csatlakozott. Az egy hónapon át tartó kampányhoz az Érvénytelenül.hu honlapra videókat készítettek, amelyeken LMBTQ-személyek és hozzátartozóik beszéltek az elfogadásról és az őket érintő hátrányos megkülönböztetésről – mondta Dudits Luca. Tizenegy fotókkal illusztrált történetet is megosztottak Magyarország minden szegletéből a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális közösség tagjairól.
A kampány azonban nemcsak az interneten zajlott. Négyszáz aktivista szórólapozott és matricázott az utcán, március utolsó két hetében pedig húsz városban a köztereken állítottak fel standokat, szórólapokat osztottak és beszélgettek az emberekkel.
A kampányban azt ajánlották az embereknek, hogy menjenek el szavazni, de a propaganda-népszavazáson mind a négy manipulatív kérdésre érvénytelen szavazatot adjanak le. Ehhez mindössze az kell, hogy az igeneket és a nemeket is ikszeljék be. „Ez volt a legfontosabb, mert csak így lehetett egyértelműen érvénytelen szavazatról beszélni, mondta Dudits Luca. Emellett természetesen bárki bármilyen kreatív dolgot, üzenetet is rárajzolhatott még a szavazólapra.”
A külső helyszíneken tartott utcai kitelepüléseken sok olyan emberrel beszélgettek, akik soha életükben nem találkoztak még LMBTQ-személlyel, és a problémáikat sem ismerik. A céljuk éppen az volt, hogy az emberek ne a kormány által démonizált csoportot lássák bennük, hanem egyéneket, sorsokat, életutakat, közös emberi problémákat. A legtöbben ma már a közmédiában sem hallanak arról, milyen hátrányok érik az LMBTQ-személyeket. Azt gondolják, semmi problémájuk nincsen, de nem hallanak arról, hogy egy leszbikus párra kést rántottak a villamoson. Igyekeztek megismertetni az embereket olyan történetekkel is, amelyek a Háttér Társaság jogsegélyszolgálatához futnak be, például amikor kirúgással fenyegetnek meg tanárokat vagy amikor zaklatnak LMBTQ-fiatalokat.
A beszélgetéseken igyekeztek kimozdítani az embereket abból a kétpólusú gondolkodásból, amely a Háttér Társaság szerint szintén a kormánypropaganda eredménye. „Közös pontokat igyekeztünk találni a járókelőkkel, például azt, hogy a népszavazásra fordított 7 milliárd forint mennyivel jobb helyen lett volna az egészségügyben, vagy sokat beszélgettünk a sztrájkoló tanárokról” – mondta Dudits Luca. Tapasztalataik szerint az emberek 80 százaléka volt hajlandó megállni az utcán és röviden beszélgetni velük, és csak körülbelül 5 százalékban találkoztak szóbeli ellenséges megnyilvánulásokkal, amikor azt vetették oda nekik, hogy ők nem magyarok és nincs lelkiismeretük.
Háttér Társaság-Amnesty: Elbukott a népszavazás, vissza kell vonni a propagandatörvényt
Elbukott a kormány propaganda-népszavazása, miután a nem végleges eredmények alapján is közel 1,6 millió ember szavazott érvénytelenül – hangzott el a Háttér Társaság és az Amnesty International hétfő délutáni sajtótájékoztatóján. A két szervezet közleménye szerint Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója azt mondta: „Az eredmény világos: az emberek nem akarnak egy olyan országban élni, ahol a családtagjaik, barátaik és munkatársaik ellen hergel a kormány. A homofób és transzfób propaganda-törvényt haladéktalanul vissza kell vonni.” Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője arról beszélt: azért kampányoltak az érvénytelen népszavazásért, mert biztosak benne, hogy mindenki egy biztonságos és egyenlő Magyarországon akar élni. Az elmúlt két évben a magyar társadalom újra és újra kifejezte, hogy támogatja és elfogadja az LMBTQI embereket.