Az ukrajnai menekülteket nemcsak a háború, hanem a fertőző betegségek is veszélyeztetik

Az Ukrajna orosz megtámadása és a háború kitörése óta eltelt három hétben már több mint 500 ezer menekült érkezett Magyarországra, de a hatóságok számítása szerint összesen akár 900 ezer is jöhet. A más országokba menekülőkkel együtt már 3,2 millióan hagyták el Ukrajnát, és ki tudja, hol van még a vége.

Ha a menekülthullám közegészségügyi vonatkozásai kerülnek szóba, a koronavírus-járvány harmadik évében természetesen mindenki a covidos esetszám megugrásától tart elsősorban. Ez sem irreális veszély, de egyelőre úgy tűnik, a nagyszámú érkező nem robbantja be újra a járványt, részben talán annak köszönhetően, hogy mire az orosz–ukrán konfliktus háborúba torkollt, már épp az ötödik hullám leszálló ágába értünk.

A menekültek azonban más fertőző betegségeknek is ki vannak téve, különösen, ha a nélkülözéstől és az akár többnapos utazástól legyengült a szervezetük. Pláne, hogy egy jelentős részük gyerek, márpedig Ukrajnában a gyerekkori oltásokkal elért átoltottság elmarad a megnyugtató szinttől.

A Covid egyelőre nem jellemző

Ukrajna a Covid–19 elleni oltások terén kifejezetten rosszul állt már a háború előtt is. Az Our World in Data összesítése szerint uniós átlagban a teljes népesség bő 49 százaléka kapott emlékeztető oltást (azaz tekinthető az oltások által számottevően védettnek az omikron variáns ellen). Magyarországon ugyanez bő 42, míg Ukrajnában csak 1,73 százalék. Hozzá kell tenni, hogy az ukrajnai számok legutóbb február 23-án frissültek – másnap tört ki a háború –, de ez az arány még így is kiugróan alacsony:

Valamivel jobbak az arányok az alacsonyabb szintű védelmet jelentő két – Janssen-vakcina esetében egy – oltás tekintetében, de az ukrajnai átoltottság ebben is drasztikusan alacsony: az uniós átlag 73 százalék, míg a magyarországi átoltottság 70, az ukrajnai 35 százalék. A menekültek ezért nagyobb arányban lehetnek kitéve a fertőzésnek és a továbbfertőzésnek, illetve nagyobb eséllyel alakul ki nálunk súlyosabb betegség.

A határ menti tesztelőpontok önkénteseinek tapasztalatai alapján azonban kevés a covidos, inkább a megfázás és a hányós-hasmenéses betegségek a jellemzők az érkezők körében. Az egyéni tapasztalat persze csalóka lehet, de az RTL Klubbal az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) statisztikát is közölt: a válaszuk szerint a gyűjtőpontokon minden menekülőn végeznek gyorstesztet, és március 9-ig az ötezer elvégzett tesztből 69 lett pozitív, ami 1,5 százalék. Ez még úgy is alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy a gyorstesztek az omikron variánsnál a korábbiakhoz képest gyakrabban mutatnak fals negatív eredményt.

Kulcsár Andrea, a Dél-pesti Centrumkórház infektológusa egy március eleji szakmai konferencián azt mondta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) külön eljárásrendet dolgozott ki a menekültek Covid–19 elleni oltására, e szerint mindannyian kaphatnak oltást, ha kérnek, akik menekülttáborokban maradnak, azoknak ez automatikusan jár, akik családokhoz kerülnek, azok a háziorvoson keresztül oltathatják be magukat. Hozzátette, hogy az ukrán menekültek a koronavírus elleni oltás mellett a többi gyakori fertőző betegség ellen is beoltathatják magukat Magyarországon. Márpedig a számok alapján erre nagy szükségük is lehet.

Gyerekkori nyavalyák bukkanhatnak fel

Az ukrán gyerekek a klasszikus betegségek ellen békeidőben is sokkal kisebb arányban vannak beoltva, mint a magyarok, így a körükben különösen fontos figyelni arra, hogy ha még nincsenek oltva ezek ellen, akkor megkapják a szükséges oltásokat, különben nagy számban betegedhetnek meg, és Európa-szerte járványgócok alakulhatnak ki.

Magyarország hagyományosan erős a kötelező oltásokban, az átoltottság ezek mindegyikénél nagyon magas, amin valószínűsíthetően a koronavírus-járvány évei sem változtattak érdemben (van, ahol igen, Angliában például az elmúlt tíz év legalacsonyabb átoltottságát érték el a kanyaró terén, minden tizedik iskoláskorú gyermek ki van téve a fertőzésveszélynek).

Az NNK minden évre kiad egy összesítést arról, hány gyereket érint az adott évben egy-egy kötelező oltás, és közülük hányan kapták meg. A legutóbbi ilyen összesítés 2020-as: két évvel ezelőtt mindegyik kötelező oltást az érintett gyerekek több mint 99 százaléka megkapta, a kanyaró mellett a mumpsz és a rózsahimlő ellen is védő kombinált vakcina, az MMR oltás terén ez az arány 99,8 százalék, de a korábbi években is hasonló arányok voltak a jellemzők, a megelőző három évben például egyaránt 99,9 százalékot oltottak be.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint ugyanez az arány Ukrajnában a kanyaró elleni oltásnál 2020-ban 81,9 százalék volt. Ez első ránézésre nem tűnik olyan rossznak, de a kanyaróról tudni kell, hogy rendkívül fertőző betegség, ezért nagyon magas, 95 százalék fölötti átoltottság tartására van szükség a járvány megelőzéséhez. Érdekesség, hogy ahogy a WHO adataiból látszik, a kétezres évek elején még náluk is 95–99 százalék között mozgott az éves átoltottság, majd 2010-re bezuhant 40 százalékra, és utána évekig 60 alatt maradt, a negatív csúcsot 2016-ban érte el 30 százaléknál, majd onnan tornászták vissza az elmúlt években 80 százalék fölé. Nagyrészt annak köszönhetően, hogy 2016-ban elindult egy átfogó egészségügyi reform.

Hasonló képet mutat a kanyaró előfordulása is a két országban. Az alábbi ábrán a zöld vonal az egymillió főre vetített ukrajnai esetszámot mutatja az elmúlt két évtizedben. A piros meg a magyarországit mutatná, de annyira közel van a nullához, hogy a görbe gyakorlatilag illeszkedik az ábra vízszintes tengelyére:

Ukrajnában az elmúlt években többször is volt nagyobb kanyarójárvány, a legnagyobb 2019-ben, amikor az ország globálisan ötödik volt a kanyarós esetek számában. 2020-ban és 2021-ben aztán az esetszám jelentősen visszaesett, amit a koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedések – a maszkhordás, a távolságtartás, a lezárások – magyarázhatnak. Éppen ezért félő, hogy a járványügyi korlátozások teljes felszívódása és a menekültek összezsúfolódása ideális terep lehet a kanyarónak, különösen, hogy a természetes szezonalitása alapján is épp tavasszal hajlamos felfutni.

Hasonló trend látszik a járványos gyermekbénulás elleni oltásnál is, a magyarországihoz mérhetően magas szintről esett be 2010 körül, majd 2020-ban 84,2 százalék volt, szemben a magyarországi 99,5–99,9 százalékkal. Többéves vírusmentesség után októberben azonosítottak egy súlyos gyermekbénulásos esetet Ukrajnában, majd a következő hónapokban további 21 tünetmentes fertőzöttet is találtak – mivel egy potenciálisan súlyos és rendkívül gyorsan terjedő betegségről van szó, az ukrán kormány egészségügyi veszélyhelyzetet hirdetett, és a WHO-val közösen megtervezte 140 ezer gyerek oltását az érintett régiókban. Az oltási kampány idén február 1-jén indult el, de három héttel később kitört a háború, így csak nagyjából 40 ezer gyereket sikerült beoltani a tervezett 140 ezerből.

A gyerekek beoltása a legfontosabb

Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a nemzetközi közegészségügyi szervezetek is a gyerekek beoltásának a fontosságára hívják fel a figyelmet. A WHO azt javasolja a fogadó országoknak, hogy vegyék be a menekülteket a rutin oltási kampányokba, és a hat éven aluli menekült gyerekeknek soron kívül is ajánljanak fel gyermekbénulás, kanyaró és rózsahimlő elleni oltást, ha még nem kapták meg ezeket.

„Magyarországon, Lengyelországban, a Moldovai Köztársaságban és Romániában különösen nagyszámú menekült lépte át a határt Ukrajnából az elmúlt hetekben. A WHO együtt dolgozik ezekkel és más országokkal a betegségfelügyelet megerősítésén és az immunizációs szolgáltatások biztosításán, összhangban a fogadó országok immunizációs menetrendjével és irányelveivel”

– írják.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) is kiadott egy jelentést az ukrajnai helyzet miatt felmerülő fertőző betegségek megelőzéséről és kezeléséről, hasonló megállapításokkal: „A rutinszerű oltások folytonosságának biztosítása és a korábbi oltási előzmények hiányosságainak kezelése a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek közegészségügyi támogatásának alapvető eleme. Ebben az összefüggésben a gyermekbénulás, a kanyaró és a Covid–19 elleni oltási lefedettség biztosításának prioritást kell élveznie” – írják, szintén felhívva a figyelmet arra, hogy fontos az oltási hajlandóság növelése, illetve az elszállásolt menekültek esetleges tüneteinek monitorozása is.

Sztella Kiriakídisz, az Európai Bizottság egészségügyi biztosa pedig kedden bejelentette, hogy az EU kanyaró, gyermekbénulás, tbc és Covid–19 elleni vakcinákat fog vásárolni és elosztani az ukrajnai menekültek között. Arra is létrehoztak egy mechanizmust, hogy a kórházi ellátást igénylő menekülteket szétosszák az uniós országok között, hogy ezzel enyhítsék a nyomást az Ukrajnával határos országok egészségügyi ellátórendszerén.

Magyarországon is oltják a menekülteket

Közben a menekültek ellátása természetesen már az első naptól folyik Magyarországon, de Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter csak két héttel később, március második hetében adott ki róla írásos utasítást – akkor viszont gyors egymásutánban kettőt is, a másodikkal felülírva az elsőt. Az ezekről először beszámoló Népszava néhány napja azt írta, hogy a második rendeletet azért kellett két nappal az első után kiadni, mert „az elsőt még a rendszerben dolgozók is nehezen értelmezték”. Valójában nem rendeletekről van szó, hanem egyedi utasításokról, amit onnan lehet tudni, hogy bár hivatalosan sehol nem jelentek meg, mind a március 9-i eredetit, mind a március 11-i módosított változatot közzétette a honlapján a Házi Gyermekorvosok Egyesülete.

A hatályos utasítás értelmében, aki nem kér valamilyen menekültügyi státuszt, az az országba lépéstől 30 napig jogosult ingyenes ellátásra és támogatott árú gyógyszerekre, aki bead ilyen kérelmet, a 30 nap után is a magyar állampolgárokkal azonos ellátásra jogosult.

Az elhelyezetteknek a területileg illetékes háziorvos vagy házi gyerekorvos Covid–19 és influenza elleni oltást, illetve MMR (kanyaró, mumpsz, rózsahimlő elleni) oltást ajánlhat fel, de a védőnői ellátás keretében az életkorhoz kötött kötelező oltások szervezését is biztosítják nekik.

Kásler Miklós egy március 5-i videójában külön is említette a menekült gyerekek oltásának feladatát: „Magyarországon 13-féle kötelező vakcináció van gyermekkorban, Ukrajnában csak 4-5. Nyilvánvalóan meg kell nézni, hogy például a kolera, a hepatitisz esetében milyen módon, milyen formában, milyen sorrendben, milyen dózisban kell lebonyolítani.” Valójában egyébként Magyarországon 12 betegség ellen van kötelező védőoltás, míg Ukrajnában a nemzeti oltási naptárban 10 védőoltás szerepel (a két különbség a pneumococcus és a bárányhimlő elleni), és Kásler minden bizonnyal csak nyelvbotlásból említette példaként a kolerát, mert az ellen természetesen sem a magyar, sem az ukrán gyerekeket nem kötelező beoltani.

Fertőző migránsok helyett segítségre szoruló menekültek

A menekültekkel érkező fertőző betegségek elvileg a fogadó országok közösségére is veszélyt jelenthetnének, de ez itt most kevésbé releváns szempont, éppen azért, mert olyan betegségekről van szó, amelyek ellen a magyar populáció nagyrészt védett – a Covid–19-et leszámítva, de mint láttuk, ez egyelőre nem tűnik gyakorinak a Magyarországra érkezők között, és a hazai esetszámokban sem hozott eddig érdemi változást a menekülthullám.

Michael Ryan, a WHO egészségügyi vészhelyzeti programjának ügyvezető igazgatója szerint a fogadóországoknak egyébként sem kellene félniük attól, hogy a menekültek esetleg behurcolják a fertőzéseket.

„Legyünk nagyon óvatosak a retorikánkkal. Ez mindig felmerül, hogy valamilyen módon a háború borzalmai elől menekülő emberek magukkal hoznak dolgokat. De ez nem így van”

– mondta. Példaként a Covid–19-et hozta fel: „Európában jelenleg is rengeteg Covid van. Az ukrán menekültek nem fognak változtatni ezen.”

Póta György házi gyerekorvos is azt mondta a Szabad Európának, hogy van ugyan járványügyi kockázata annak, hogy „a miénknél lényegesen rosszabb oltási státusszal rendelkező emberek érkeznek” tömegesen az országba, a lakosságra ez nem jelent veszélyt, mert az érintett gyerekek már jóval azelőtt az ellátórendszer látóterébe kerülnek, hogy bekerülnének a helyi közösségbe.

Egyébként néhány mondat erejéig érdemes felidézni, mennyire máshogyan kommunikált a menekülthullám közegészségügyi kockázatairól a magyar kormány akkor, amikor a menekülteket még migránsnak hívta, és politikai kampányt épített arra, hogy meg kell állítani őket. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója már 2020. március 1-jén, azaz a magyarországi koronavírus-járvány mínusz egyedik órájában azt mondta, hogy összefüggés van a koronavírus és a migráció között, majd ugyanő tavaly júliusban is erről beszélt. De maga Orbán Viktor miniszterelnök is már két éve megkezdte a járvány és a migráció összemosását, és tavaly novemberben például azt mondta: „A migránsok nyilvánvalóan, különösen az illegálisak, behurcolják a fertőzéseket, tehát ez a sok variáns mind így jön be. Tehát [...] a migráció okozza, fölpörgeti, növeli a járvány mértékét.” (Az ne tévesszen meg senkit, hogy a kormány akkor migránsokról, most menekültekről beszél, mert az előbbi kifejezés átpolitizáltsága ellenére valójában a menekültek is migránsok.)

Ehhez képest most a hivatalos kommunikáció arról szól, hogy „a kormány 24 órás szolgálatban biztosítja a menekültek egészségügyi ellátását”, „már a határ menti gyűjtőpontokon biztosítják az emberek egészségügyi szűrését, ellátását, koronavírus-tesztelését, és szükség esetén megszervezik kórházi ellátásukat”, és Orbán Viktor is arról beszélt, hogy a kormány büszke arra, hogy eddig minden menekültnek segítséget tudott nyújtani.