Budapesten, Miskolcon, Tiszaújvárosban, Isaszegen is folytatták a sztrájkot a pedagógusok
2022. március 18. – 13:50
Pénteken, a határozatlan idejű sztrájk harmadik napján is több iskolából vettek részt pedagógusok a tiltakozásban. Budapesten a XIV. kerületi Széchenyi István Általános Iskolában mind a három nap sztrájkolnak a csatlakozó pedagógusok. Az V. Kerületi Váci Utcai Ének-zenei Általános Iskola 25 tanára sztrájkol, őket 20 kollégájuk támogatja. Mint a Telexnek küldött levelükben írják: „most az életre neveljük a gyerekeket azzal, hogy bármilyen lehetetlen és értelmetlennek tűnő helyzetből indulnak, akkor se hagyják magukat, mindig álljanak ki az igazukért, mert különben megtörnek és feladják.”
A fővárosban a Karácsony Sándor Általános Iskola 34 pedagógusa sztrájkol pénteken. Az óbudai Kerék Általános Iskola és Gimnáziumban két tanárnő választotta a sztrájkot, egy pedig polgári engedetlenség keretében nem vette fel a munkát. A Telexnek küldött levelükben azt írják, hogy szerdán még 19-en tiltakoztak. 27 kollégájuk és 107 szülő támogató nyilatkozattal fejezi ki szolidaritását.
A budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum, a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium, valamint a Kőbányai Szent László Gimnázium csatlakozó tanárai már harmadik napja sztrájkolnak. A Jelky András Iparművészeti Szakgimnáziumban is harmadik napja sztrájkolnak a tanárok, tegnap adományokat gyűjtöttek az ukrajnai menekülteknek. Ma közösen fotózkodtak a sztrájkot támogató diákokkal.
Hasonlóan az ELTE gyakorló iskoláihoz: az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium és az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium több tanára sztrájkol egész héten.
Isaszegen a Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában 15 tanár sztrájkol. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ)Facebook-oldala szerint a Miskolci Integrált Óvodai Intézmény Leszih Andor Úti Tagóvodájából is csatlakoztak pedagógusok a sztrájkhoz. Az OktopolCafé Facebook-oldala szerint a Mendei Géza Fejedelem Általános Iskola három pedagógusa folytatta a sztrájkot, „megfogyva bár, de törve nem”. A Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium 26 pedagógusa sztrájkol pénteken, egy pedig polgári engedetlenkedik. A Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium tanárai közül szerdán 25-en, csütörtökön egy valaki, pénteken 3 pedagógus sztrájkolt.
A Toldy Ferenc Gimnázium 14 tanára egy videót készített „aggódva az oktatás jövőjéért, és annak reményében, hogy megint jókedvűen, kreatívan végezhetjük majd a munkánkat”.
Azt még mindig nem lehet pontosan tudni, hogy hány tanár csatlakozott a szerdán kezdődő határozatlan idejű sztrájkhoz. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint szerdán a pedagógusoknak a 13 százaléka sztrájkolt, ami összesen kb. 15 ezer tanárt jelent. Ugyanakkor Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja szerdán a Telexnek azt mondta, hogy előzetesen a tanárok 38 százaléka jelezte, hogy csatlakozna a sztrájkhoz. Ugyanakkor Nagy hozzátette: ez a szám nagyon lecsökkenhetett, mert például több iskolában is az igazgatók tanítás nélküli munkanapot rendeltek el, ezzel megakadályozva a sztrájkot.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a Telexnek azt mondta: annyi ember biztosan részt vett a munkabeszüntetésben, mint a januári figyelmeztető sztrájkon. Akkor kb. 20 ezer tanár csatlakozott a tiltakozáshoz.
Nem csak sztrájkkal követelik a héten a pedagógusbérek rendezését, a munkaterhek csökkentését. Péntekre diákok szerveztek szolidaritást a tanársztrájkkal a Kossuth térre. Szombaton „A sztrájk alapjog” felkiáltással lesz kockásinges nagygyűlés szintén a Kossuth téren a szakszervezetek és civil szervezetek kezdeményezésére.
A kormányoldal reakciói vegyesek. Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön Mosonmagyaróváron egy lakossági fórumon azt mondta: egyetért a pedagógusok követeléseivel. Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár még szerdán a Hír TV-ben azt mondta: a béremelés szükségességében nincs vita, de erről a következő két hétben már nem születik döntés, mert nem ülésezik a parlament, így nehezen értelmezhető a nyomásgyakorlás. Szerinte a szakszervezetek direkt a választások elé időzítették a tiltakozást, és az baloldali kampányakció.
Maruzsa azt is állította, hogy egy olyan sztrájknap, amikor a diákok húsz százaléka nem megy iskolába, és emiatt a szüleik nem tudnak dolgozni, összesen 13,6 milliárd forint meg nem termelt GDP-t jelent. A köznevelésért felelős államtitkár a műsorban azt is mondta, szerinte a diákok szolidaritási tüntetésén szerdán nem voltak többen 100-150 főnél, miközben a videófelvételek tanúsága és helyszíni tudósítónk szerint is több ezer diák volt a Kossuth téri eseményen.
Érdemes a kormányzati kommunikáció apró változásaira is figyelni. Orbán Viktor tavaly decemberben még azt mondta, 2023-tól tudják emelni jelentősebben a pedagógusbéreket. Gulyás Gergely szerdán már úgy fogalmazott: a pedagógusok jogos követeléseinek teljesítése a következő kormányzati ciklus egyik legfontosabb feladata. Állítása szerint most is tárgyalnak a következő 7 éves uniós költségvetésről, amiből legalább az ígért, háromszor 10 százalékos béremelés megvalósulhat.
A szakszervezetek szerint azért van szükség a pedagógusbérek rendezésére, mert azokat még mindig a 2014-es minimálbér alapján határozzák meg. Ezzel pedig az OECD-országok közül Magyarországon a második legalacsonyabbak a pedagógusbérek. A szakszervezetek azt szeretnék, ha 45 százalékkal emelkedne a pedagógusok garantált illetménye, és egy tanár maximális heti óraszáma nem haladná meg a 22-t.
Többen vannak, akik nem a sztrájkkal, hanem polgári engedetlenséggel tiltakoztak a héten. Erre azért lehetett szükség, mert a kormány még február 11-én hozott egy rendeletet, amivel előírta a sztrájk alatti elégséges szolgáltatásokat. Ezek alapján gyermekfelügyeletet kell tartani minden osztályban a sztrájkkal érintett iskolákban, mégpedig úgy, hogy nem lehet összevonni csoportokat. Így mindenki csak azokkal és csak abban a tanteremben lehet együtt, akikkel és ahol korábban is volt. Az érettségizőknek az összes érettségi tárgyból meg kell tartani az órát. A többi tanulónak a tanítási órák felét kell leadni, ez vonatkozik az összes tantárgy oktatására. A tanároknak az volt a problémájuk ezzel a rendelettel, hogy ha ezt betartják, az majdnem olyan, mintha tovább dolgoznának, azaz a munkabeszüntetés hatása alig lenne érzékelhető.
