A nőknek tett ellenzéki ajánlatról vitáztak

„Jaj, de jó a nőnek/ Biztonságban van, ha lőnek / És csak lábat és hónaljt borotvál”

– Széplábi Bori friss, de még a háború kitörése előtt készült Szép Gender videója, a macskafogós klasszikusra írt feminista stílusgyakorlat lejátszásával indult el csütörtök este a Bibó István Szabadegyetem online rendezvénye, ahol az volt a téma, „ügy-e a nőügy”, mi a tét, és mit kínálnak a pártok a női választóknak 2022-ben.

Ahogy Pető Andrea történész, a CEU tanára a bevezetőjében megjegyezte: ez a klip nagyjából pontos képet ad a magyar nők helyzetéről a 2022-es választások előtt.

Magyarország az Európai Unióban az esélyegyenlőségi index szerint Románia és Görögország után hátulról a harmadik. Pető rövid helyzetleírásában arról beszélt, hogy az illiberális állam álcivil szervezeteket finanszíroz, valódi kérdésekre proxyválaszokat ad, a kormányzati retorikában minden szakpolitikai kérdésből biztonságpolitikai kérdés lesz, az ellenzék pedig nehezen, lassan készít kampányajánlatot nőtémában, részben azért, mert nem találta az ellenszert a kormány kettős kommunikációjára. „A választók a társadalmi kérdések hiteles képviseletére várnak” – vezette fel a programot a történész.

Külön nőügyi fejezet lesz a programban

A csütörtök esti rendezvényen külön panelben beszéltek a civilek és külön a politikusok, a két csoport vendégei között nem volt közvetlen párbeszéd.

Az este első felében civilek mondták el a véleményüket, illetve közéjük hívták meg a miniszterelnök-jelölt feleségét, Márki-Zayné Vincze Felíciát is, aki szülésznőként került kapcsolatba eredetileg a női érdekérvényesítő közeggel. Azt mondta: akarta, hogy a programban (amelynek bemutatására eddig nem került sor, többszöri halasztás történt) külön fejezete legyen a nőügyeknek, és ez sikerült, így is lesz. Márki-Zayné egyébként a maga szakterületén maradva azt mondta: az elmúlt 25-30 évben szinte semmi nem történt, ami a szülészetet illeti, az anya- és bababarát szemlélet a gyakorlatban nem valósul meg, mint ahogy a hálapénz megszüntetését célzó, egyébként általa is jónak tartott kormányzati lépés sem ért célt, mert a jogszabályt nem tartatják be a gyakorlatban.

Márki-Zayné szerint a nyugati, működő mintákat kellene átvenni a hálapénztől való megszabaduláshoz, egyébként pedig komplex szemléletváltásra volna szükség, aminek az alapja a nők tisztelete kellene legyen. Szerinte a kormányprogramban helyet kell kapjon a tájékoztatáshoz való, mindenkit megillető jog érvényesülése is.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltet közvetlenül bírálta a civil kerekasztal egyik résztvevője, Herczegh Mária a Magyar Szakszervezeti Szövetség nőtagozatától. Azt mondta: felháborodott, amikor az ellenzék nőügyi programját keresve azt mondták neki, hogy keresse a témát a szociális fejezetben, szerinte úgy tűnt, „minthogyha valakik elfeledkeztek volna” róla, és ennél csak akkor háborodott fel jobban, amikor Márki-Zay Péter beszédében „mindenkiről szó volt”, „mindenkinek üzent”, de a nő mint kifejezés nem szerepelt a beszédben. A jelölt felesége erre reagált is, azt mondta: a programtervezetben ott van a nőügy külön fejezetben, még ha Péter nem is beszélt róla.

Ne kelljen belegebedni

„Szeretném, ha a következő kormány valóban mellénk állna” – mondta a civil panelben Hajnal Edina a Magyar Anyák 10 ezer fős internetes közösségének képviseletében. Szerinte a mostani kormány csak látszólag támogatja a gyerekre vágyó nőket, az a nő, aki családot is szeretne meg dolgozni is, belegebed vagy belebetegszik. A változáshoz például arra volna szükség, hogy legyen a közelben bölcsőde, a részmunkaidő valósággá váljon, és valódi egyenlőség legyen az anyák és az apák között. „Ne tárgyként tekintsenek ránk, se a méhünkre, se a testünkre” – mondott Hajnal még egy dolgot, aminek társadalmi szinten kellene változnia.

Utána a Jól-Lét Alapítvány elnöke, Keveházi Katalin megjegyezte: ezek lényegében a 2002-ben indult alapítványuk követelései, és így, hogy ezek ugyanolyan érvényesek most is, olyan, „mintha nem telt volna el húsz év”. Keveházi, aki az Ellenzéki Együttműködés, vagyis az ELEGY civil szakértői között a szociális és jóléti munkacsoport munkájában vett részt, a szakterületek közti párbeszéd, a holisztikus látásmód fontosságáról beszélt, és azt mondta: kardinális kérdés, hogy legyen közös vízió, mert csak úgy lehet nyerni a választáson.

A moderátornak, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetséghez tartozó Juhász Borbálának volt egy körkérdése a civilekhez arról, mi a legradikálisabb követelésük, mi az, amit szeretnétek, de szerintük egyik párt sem meri majd felvállalni. Volt egy kis nevetés Keveházinak arra a viccelődő felvetésére, hogy több női mosdó kellene a közintézményekbe, de igazán radikális javaslatból egyébként nem hangzott el sok.

Sáfrány Réka az Európai Női Lobbitól, illetve szintén a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetségtől a szexuális kizsákmányolás minél hatékonyabb visszaszorítását sorolta előre, aminek szerinte már az oktatásban, a fiúk és lányok közti egyenlőségalapú viszony kialakításával el kellene kezdődnie. Sáfrány szerint a médiában is szigorítani kellene, milyen tartalmakhoz lehet hozzáférni, mert például az, hogy a pornográfia mennyire ivódik bele a kultúránkba, komoly hatással van a nők helyzetére.

Herczegh Mária azt szeretné, hogy a munkahelyek nőbarátak legyenek, először is álljon vissza a munka törvénykönyvének a 2012 előtti állapota, ami a nőkre nézve kedvezőbb szabályokat tartalmazott a mostaninál, és azt is fontosnak tartaná, hogy egy kampánnyal tegyék témává a közbeszédben a nők társadalmi többletvállalását.

Sikeres, boldog, 21. századi

A rendezvény második felében, a politikusokat beszéltető második panelben túlsúlyba kerültek az általánosságok. Arra a kérdésre, hogy milyen világot képzelnek el nőpolitikai, családpolitika terén, a beszélgetés egyetlen férfi résztvevője, az LMP-s Ungár Péter arról beszélt, hogy a patriarchátust kellene a politikának valamilyen módon kiegyenlítenie, mérsékelnie. Gurmai Zita az egyenlő esélyek biztosítását mondta fontosnak, és hangsúlyozta, hogy az MSZP-nek mindig is volt nőpolitikája, Márki-Zay Péternek ő a maga részéről rögtön jelezte, milyen fontos ez, és valóban, lett is ilyen fejezet a programban. A jobbikos Beleznay Zsuzsanna szerint a politikájuk központjában „a 21. századi nő áll”, a céljuk, hogy „sikeres és boldog nők éljenek Magyarországon, szabadságban”.

A DK-s Bősz Anett nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a legtöbb női jelöltet a DK által delegált előválasztási győztesek adják. Bősz szerint Vadai Ágnes ragaszkodott hozzá, hogy még a honvédelmi területen is ott legyen a férfiak és nők közti egyenlőség témája a közös programban.

A momentumos Kerekes Andrea azt emelte ki, hogy szeretnék megváltoztatni az Alaptörvénybe foglalt családfogalmat, mert alapelvük, hogy minden család egyforma, egyébként pedig az apák és anyák egyenlőségét nagyon fontosnak tartják, be is vezetnének a gyedes időszakra kifejezetten apahónapokat.

V. Naszályi Márta, a Párbeszéd politikusa szerint a rugalmasság a kulcs,

„badarság abból kiindulni, hogy minden nő ugyanazt akarja”, meg kell kérdezni az embereket, hogyan szeretnének élni, és abban támogatni őket, azt is, aki nem szeretne gyereket, csak karriert, azt is, aki csak gyereket nevelne, és azt is, aki mindkettőre vágyik.

V. Naszály fő témaként még az esélyteremtést, az egy-és többgyerekesek közti támogatási szakadék csökkentését és az egyszülős családok segítését jelölte ki. Az utóbbiakban az az egyetlen szülő a legtöbbször nő, a helyzetük kiszolgáltatott, nagy az elszegényedés kockázata.

Visi Piroska a Mindenki Magyarországa Mozgalomtól a bizalmat említette a legfontosabbként: szerinte ez most hiányzik a társadalomból, és a vágyott gyerekek azért nem születnek meg, mert bizonytalannak érzett munkahely, bizonytalannak érzett egzisztencia mellett a fiatalok nem mernek elköteleződni, családot alapítani. Szerinte ha sikerülne a közállapotokat olyan irányba vinni, hogy nyugalom, gazdasági stabilitás legyen, „akkor sok probléma helyre fog billenni, mert bízni fognak az emberek a jövőben”.

És miért nincsenek többen?

Arra a moderátori kérdésre, hogy a nőpolitikában az Orbán-kormányok mely intézkedését tartanák meg, a családtámogatások, a nők 40 és az otthongondozási díj hangzott el, mindegyiknél azzal a kiegészítéssel, hogy ki kellene terjeszteni, a 40 év utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét például a férfiakra is. A Momentum részéről megemlítette még Kerekes Andrea a nagyszülői gyedet és a gyed extrát is, valamint a bölcsődei férőhelyek elkezdett bővítését.

Visi egyébként megjegyezte: ő kívülállóként úgy látta, hogy a női politikusok találták meg legelőször egymással a hangot, ezért is jó lenne szerinte, ha több nő lenne a politikában.

A rendezvény időkeretébe végül nem fért bele egyes, a kiírás szerint pedig tervezett téma megtárgyalása, így nem volt szó se az Isztambuli Egyezményről, se közvetlenül a kvótakérdésről, bár az utóbbit azért érintette, amikor a közönségből valaki feltette a kérdést, mi az oka, hogy az árnyékkabinetben alig van nő és az ellenzéki képviselő-jelöltek között sincsenek valami sokan.

A DK-s Bősz Anett adta a legkonkrétabb választ, Dobrev Klárára is emlékeztetve: „ez egy folyamat, benne vagyunk, jó irányba haladunk”, és: „hogy idáig eljutottunk, az egy óriási ellenzéki üzenet”.